Magyar Péter váratlanul odaszúrt Csányi Sándornak

Magyar Péter miniszterelnök november 2-án a parlamentben az ügynöktörvény vitájában néhány mondattal, nevet ugyan nem említve, de mégis félreérthetetlenül beleszállt Csányi Sándor OTP-elnökbe. A videónkon 2 óra 20 perc körül látható ez a részlet.

A miniszterelnök ekkor éppen a nagyapjáról, Erőss Pálról beszélt, akinek Magyar elmondása szerint 1994-ben az állam visszavonta egy olyan megbízását, amellyel vagyont lehetett volna visszaszerezni a magyar állampolgároknak. Itt váltott hirtelen a kormányfő egy olyan okfejtésbe, amely az ország második leggazdagabb emberét vette célba (feltéve persze, ha azt gondoljuk, hogy Mészáros Lőrinc erősen Fidesz-kötődésű vagyona még nagyobb, mint Csányié).

„Hogyan lehetett egyes, ma már respektált, elismert vállalkozóknak bankjuk, áruházláncaik? Hogyan lett a semmiből valaki több tíz-, százmilliárdos vállalkozó? Vagy – hogy is hívta Lázár János – spekuláns, vagy mit is mondott róla, uzsorás?”

Lázár János 2013-ban – némileg váratlanul, de aztán elég kitartóan – támadt rá Csányira, akit polipnak is, és az ország első számú uzsorásának is nevezett. Ebből később per is lett, de aztán a felek megbékéltek, összejártak, együtt ültek például a MATE vezetésében is.

Csányi Sándor eddig nem reagált Magyar Péter szavaira: vélhetően nem örült nekik, de aligha szeretné élezni a konfliktust. A nemzetközi hatalmi harcokban és Magyarországon sem szokatlan az, hogy a választók akaratából az ország élére kerülő első számú politikai vezető és az ország gazdasági életének legmeghatározóbb nagytőkés szereplője szájkaratét vívnak.

Csányi Sándor és Gyurcsány Ferenc között éles volt ez a konfliktus, a két vezető között egyáltalán nem volt jó a kémia, később Bajnai Gordonnal semlegesebbnek tűnt a viszony. Az OTP-vezért Orbán Viktorral gyakran lehetett együtt látni, de a kapcsolat kiemelten is a fociról szólt. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: sohasem voltak olyan közel egymáshoz, mint ahogy az tűnt, és soha nem volt akkora konfliktusuk, mint ahogyan az olykor felsejlett.

Magyar Péterrel látszólag jól indult a nexus, voltak személyes találkozóik, közös focimeccs, de élesebb, személyeskedőbb konfliktusról eddig nem érkezett jelzés.

Mi váltotta ki?

Most forrásaink úgy értékeltek, hogy ez a beszólás nem feltétlenül hadüzenet, vagyis nem egy háború kezdete. Inkább Magyar Péter – a személyiségéből fakadóan – szeret nagyon élesen, agresszívan támadásokkal reagálni, ha kritikát kap, és Csányiéktól most érkezett ilyen.

„Nagyon bízom a bankadó csökkentésében, hiszen a kampányban ezt megígérte a Tisza, miért ne hinnék nekik? Hiszen a vagyonadót is megígérték, és azt is betartották.”

Valahogy így szúrt oda Csányi Sándor október 29-én, az OTP a Takarékossági Világnap alkalmából tartott gálaelőadásán mondott beszédében. Csányi amúgy is mindig rendkívül kritikusan beszélt a vagyonadóról, a banki különadókról, az ezekkel kapcsolatos kormányzati ígéretek be nem tartásáról, amelyek legutóbb például az ígéretek ellenére nem megfeleződtek, hanem megduplázódtak még Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter lépéseként.

Csányi Péter, Csányi Sándor fia, az OTP vezérigazgatója a Forbes novemberi számának adott nagyinterjút. A lap címlapján az az idézet szerepelt Csányi Pétertől, hogy

„az új kormánnyal szembeni türelem nem tart ki a végtelenségig”.

A beszélgetésben elhangzott, hogy bár megalapozott az az igény, hogy a tehetősebbek nagyobb részt vállaljanak a közös terhekből, a vagyonadó nem megfelelő eszköz erre. Csányi Péter szerint az adónem igazságtalanul egy kalap alá sorol minden vállalkozást, és bünteti azokat, akik fejlesztették a cégüket, visszafektették a nyereséget, saját tőkét raktak a beruházásaikba, embereket foglalkoztattak és jelentős volt a gazdasági hozzájárulásuk.

Ha Magyar Péter ezekből a szavakból azt érzékelte, hogy a Csányi család kritizálja, akkor – ahogy más esetekben is – nagyon erősen támadhatott, kevésbé valószínű, hogy maga az ügynöktörvény váltotta ki belőle a kritikát. Aki figyeli a kormányfő parlamenti beszédeit, észrevehette, hogy Magyar Péter beszédei alatt rendszeresen kiszól olyan ellenzéki képviselőknek, akik éppen nem figyelnek, telefonálnak vagy beszélgetnek.

Hogyan lett bankja?

A legnagyobb magyar bank és vezetői számára az lehetett Magyar megjegyzésében a legriasztóbb, ha a miniszterelnök megpróbálja átkeretezni az OTP mint tőzsdén jegyzett bank történetét. Ha a miniszterelnök úgy fogalmaz, hogy Csányinak bankja van, az nem pontos: az OTP tulajdonosi struktúrája nagyon szórt, a Molnak és a Groupamának van 5 százalék feletti a részesedése, igaz, a saját részvények aránya is meghaladja az 5 százalékot. Vagyis Csányi Sándor semmiképpen sem klasszikus értelemben vett „nagytulajdonos”, más kérdés, hogy az informális befolyása megkérdőjelezhetetlennek tűnik, hiszen a bankot évtizedek óta irányító menedzsment fejeként, több baráti részvényessel együtt valóban soha nem kérdőjeleződött meg az irányító szerepe.

Csányi Sándornak mint rengeteg ágazatban aktív üzletembernek vélhetően sok üzleti ellenfele van, sokakkal lehet konfliktusos viszonya. Például korábban a NER egykori legfőbb oligarchájával, Simicska Lajossal, az időközben a pikszisből szintén kiesett Spéder Zoltánnal, az MBH-s Barna Zsolttal vagy épp Bige Lászlóval, a Nitrogénművek tulajdonosával – utóbbival tartósan rossz a viszony. Maga az „OTP a tőzsdén” viszont azon kevés hazai tőkepiaci sztori egyike, ahol a kisrészvényesek végig együtt gazdagodhattak a nagytulajdonosokkal. Csányi és sok vezetőtársa nagyon magas jövedelmet realizált és realizál a bankból, de ezek az emberek arra a legbüszkébbek, hogy sohasem a bank ellenében, hanem a bankkal együtt gazdagodtak és ebből a gazdagodásból mindenki részesült, aki az OTP-ben részvényes. A privatizáció az egyik utolsó nagy magyar részvényjegyzés volt, ahol jelentős túljegyzés, hosszú sorok és rengeteg kistulajdonos lett a bank részvényese.

Az OTP részvényeit 1995 augusztusában vezették be a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), és a hátrahagyott 31 évben a papír évente 20,8 százalékos hozamot termelt a részvényeseinek. Ez az időszak volt a tőzsde kereskedésének a gerincét adó blue chipek nagy bevezetése, az OTP után, novemberben jött a Mol, ami 12,3 százalékos éves hozamot termelt azóta. A Richter Gedeon még korábban, 1994 novemberében érkezett, itt az éves hozam 14,4 százalék, míg a Magyar Telekom csak kicsit később, 1997 novemberében debütált, és 4,8 százalékot hozott évesítve.

Csányi, Gyurcsány, Orbán

Egyelőre néhány, a parlamentben elhangzott mondat alapján korai túlértékelni a Magyar–Csányi konfliktust. Ha visszatekintünk a múltba, úgy tűnhet, hogy Csányi nem különösebben sérül az ilyen helyzetekben. Gyurcsány Ferenc és Csányi Sándor konfliktusa elsősorban a 2006-os bankadó miatt romlott meg, a bankvezér többször felhánytorgatta a miniszterelnöknek, hogy megszegte az ígéreteit, mire a kormányfő többször támadta Csányi telefonjait, lobbitevékenységét és informális befolyását. A dolognak akkor lett igazán tétje, amikor 2008–2009-ben a tőkepiacon is nehéz napjai voltak az OTP-nek, és úgy tűnt, hogy Gyurcsány és Csányi között már titkosszolgálati és magántitkosszolgálati erők is felsorakoztak.

Három hónappal azután, hogy Orbán Viktor 2010-ben másodszor is miniszterelnök lett, Csányit megválasztották a labdarúgó szövetség elnökévé. A bankadóval kapcsolatban ekkor is lehettek kifogásai a bankvezérnek, de a fáma szerint amikor a 2010-es dél-afrikai foci-vb alatt sokat repült együtt Orbán Viktorral, volt idejük tisztázni a szükséges lépéseket. A 16 év alatt nagyon sok focimeccset néztek meg együtt, repültek, ultiztak, de forrásaink szerint többet beszélgettek a futballról és az utánpótlásról, mint az ország gazdasági helyzetéről.

2013-ban kezdett rosszabbul alakulni a viszony, ekkor előbb az akkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János kezdte kóstolgatni a bankárt, majd egy csúfos hollandiai meccs (1-8-as vereség) után több másik fideszes politikus, Kocsis Máté, Deutsch Tamás és Wintermantel Zsolt is felbátorodott, és úgy tűnt, összehangoltan és felhatalmazással keménykedtek az MLSZ-elnökkel. A vereség után Egervári Sándor szövetségi kapitány lemondott, mire Kocsis Máté, a Fidesz akkori kommunikációs igazgatója a Facebookon ezt írta: „Gyalázat, szégyen, szánalom! Egervárinál nem szabad megállni...”. Deutsch Tamás pedig arról beszélt,„szégyen és gyalázat, amit az MLSZ, annak elnöke és főtitkára csinál”.

Csányi Sándor ekkor nagyon keményen reagált, Kocsis Mátét arra kérte, hogy ne beszéljen neki fociról, mondván, a Fidesz szóvivőjeként annyi más területen hazudhat. A „Twitter-huszárnak” titulált Deutschnak pedig azt tanácsolta, kritikai észrevételek helyett inkább a pincében pihenő, általa vett beléptető-rendszerre keressen vevőt.

Csányi környezetéből azt hallottuk, volt, aki ezt az erős stílust hibának tartotta, mert a naponta twitterező, facebookozó politikusokkal nem lehet beszólásokban felvenni a versenyt. A konfliktus végül elcsitult, mint hallottuk, az OTP első embere nem tulajdonított túl erős nagypolitikai következményeket a három, az országos politika szempontjából nem annyira fajsúlyos politikussal megélt konfliktusának.

Csányi Sándor és Orbán Viktor között eleve nem volt igazán erős konfliktus, mindketten tudták, hogy a másiknak erős védvonalai vannak. Ha például a hatalom erejének az ügyészséget (Polt Péter) vagy a rendőrséget (Pintér Sándor) tekintjük, hozzájuk mindkét erős embernek közeli kapcsolata volt.

A szájkarate első napja után nagy riadalmat most sem érezni, lehet, hogy Magyar Péter beszólása mindössze ennyi volt. Azt viszont megérezhette az OTP elnöke, hogy Magyar nem kezeli őt feltétlen tisztelettel, valószínűleg ő is olyan politikus lesz, aki akkor érzi magát valóban első embernek, ha időnként szóban kihívhatja Csányi Sándort is.