Fitch: 2032-ben jöhet a magyar euró, de előbb rendbe kell tenni a költségvetést

Magyarország legkorábban 2032-ben vezetheti be az eurót, ha tartósan csökkenti a költségvetési hiányt, sikeresen részt vesz az európai árfolyam-mechanizmusban, és elvégzi a szükséges jogi előkészületeket – írja hétfői elemzésében a Fitch Ratings. A hitelminősítő szerint az euró előszobájának tekintett ERM II rendszerhez 2029-ben csatlakozhat Magyarország, de ehhez mindenekelőtt az államháztartást kell rendbe tenni.

A Tisza-kormány azt vállalta, hogy Magyarország 2030-ra teljesíti az euróbevezetés feltételeit, ami azonban még nem jelenti a közös valuta átvételét. A csatlakozás előtt legalább két évet kell eltölteni az ERM II árfolyam-mechanizmusban, amelyben a forint euróhoz viszonyított árfolyamának stabilitását tesztelik: az árfolyam egy közösen meghatározott középérték körüli sávban mozoghat, és az országnak súlyos árfolyamfeszültségek, illetve a középárfolyam egyoldalú leértékelése nélkül kell teljesítenie ezt az időszakot.

A Fitch menetrendje közel áll ahhoz, amelyet Kurali Zoltán, az MNB alelnöke szeptemberben vázolt fel: szerinte a 2030-as feltételteljesítéshez legkésőbb 2029 elején kellene belépni a rendszerbe, az euró pedig legkorábban 2032. január 1-jén válthatná fel a forintot.

A Fitch a feltételek közül a költségvetésre vonatkozó előírás teljesítését tartja a legnehezebbnek, Magyarország ugyanis továbbra is uniós túlzottdeficit-eljárás alatt áll.

Az Orbán-kormány az idei költségvetést még – meglehetősen elrugaszkodottan – 3,7 százalékos hiánnyal és 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte, a Tisza Párt győzelme után azonban az Országgyűlés október közepén a hiánycélt 7,5 százalékra emelte, a növekedési várakozást pedig 2 százalékra csökkentette. Ebből a helyzetből indulva a Tisza-kormány jövőre 4,9 százalékra szorítaná le a deficitet, vagyis a költségvetési kiigazítás jelentős részét már a folyamat elején végrehajtaná, a Fitch ezt ambiciózus célnak tartja.

A Fitch szerint a kamatkiadások nélkül számolt hiány csökkentése, a mérséklődő kamatterhek és a gyorsabb gazdasági növekedés együtt lehetővé tehetik, hogy az államadósság 2026–2027-ben a GDP 78 százaléka alatti szinten stabilizálódjon. Ha a kormány hiteles költségvetési stratégiát követ, azzal a hosszú lejáratú kamatokat is lejjebb szoríthatja, így az állam olcsóbban juthat finanszírozáshoz.

A költségvetési nehézségek miatt más elemzők óvatosabbak az euróbevezetés időpontjával kapcsolatban. Az Equilor szeptemberben legkorábban 2033-as csatlakozással számolt, arra hivatkozva, hogy a magas államadósság és annak kamatterhe szűkíti a kormány mozgásterét.

A Fitch szerint a többi csatlakozási feltétel teljesítése kisebb kihívást jelenthet, az infláció közelmúltbeli lassulását azonban részben a forint erősödése segítette, amelynek áremelkedést fékező hatása idővel gyengülhet.

Az euróbevezetéshez ezért tartósan alacsony inflációt kell elérni, amit a bérek növekedése, a rendelkezésre álló munkaerő szűkössége és a hatóságilag szabályozott árak fogyasztói kosáron belüli nagy súlya is veszélyeztethet.

Ebben segíthet a hitelminősítő szerint az MNB döntése, amellyel 2028 januárjától 3-ról 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját, közelebb igazodva az Európai Központi Bank árstabilitási céljához. Kurali szeptemberben arról beszélt, hogy a jegybank jelenlegi fő feladata a gazdaság hozzáigazítása a 2,5 százalékos célhoz, annak esetleges további csökkentéséről csak az ERM II-höz való csatlakozás után döntenének.

A költségvetés és a szabályozott árak kérdése a hazai befektetői értékelésekben is összekapcsolódik. Az Amundi Alapkezelő portfóliómenedzsere, Wéber Tamás júniusban arról beszélt, hogy az euróhoz olyan hiteles gazdaságpolitikai pálya kell, amely három százalék alá viszi a hiányt, a rezsitámogatásokat pedig rászorultsági alapra helyezné. Szerinte a kormány szociális vállalásait is úgy kell teljesíteni, hogy ez meglegyen.