Rezsicsökkentéssel nem lehet bemenni az eurózónába

Egy ideig még velünk marad a geopolitikai bizonytalanság a Hormuzi-szoros ügye miatt, de a helyzet jobb, mint amire a hírekből jelenleg következtetni lehet, az Európai Központi Bank pedig hibát követne el egy kamatemeléssel. A kormányváltás után a magyar gazdaság kegyelmi időszakban van, kulcsfontosságú kérdés, hogy ez meddig tart ki. Az Amundi Alapkezelő sajtóbeszélgetést tartott, ahol a globális és a magyar gazdaság jelenlegi állapotáról tettek több, az elemzői konszenzustól eltérő, összességében optimista megállapítást. Az alapkezelő szerint a magyar gazdaság növekedési üteme idén 1,4 százalék lehet, a cseh meghaladja majd a 2 százalékot, a lengyel pedig a 3-at, viszont 2027-re várhatóan már csak egy tizeddel maradunk le a lengyel adattól.

A legrosszabb forgatókönyvek nem váltak valóra

Bár visszaesett a kőolajforgalom a Hormuzi-szoros duplablokádja miatt, nem annyira rémisztő a helyzet, mint amennyire előzetesen számítani lehetett, az előzetesen felvázolt legrosszabb forgatókönyvek nem váltak valóra, mondta Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója. A világgazdaság eddig ellenállónak bizonyult az olajkrízissel szemben, ennek az az oka, hogy mind a keresleti, mind a kínálati oldal alkalmazkodni tudott.

Az olaj árát nagyban befolyásolni fogja, hogy mikor és hogyan oldódik majd meg a konfliktus, de az olajkészletek átmenetileg csillapítják a piacra nehezedő nyomást. Jelenleg nem tudni, pontosan hány olyan hajó halad át a szoroson, amik nem jelennek meg a hivatalos nyilvántartásokban, a Reuters szerint a háború kitörése előtt átlagosan 125-140 hajó kelt át, május közepén a napi 10 hajó volt jellemző. Kiss Péter hozzátette, nehéz megállapítani a pontos számot, mivel egyik háborúzó félnek sem érdeke, hogy beszámoljon az átmenő forgalomról, a megemelkedett olajáron a felek jól keresnek.

Európából nézve kevésbé a nyersolaj ára fontos, hanem a gázé. A katari gáz kiesése különösen fájó volt, de ez csak egy viszonylag kis része az európai felhasználásnak. A pótlás beindult, Egyesült Államokból, Észak-Afrikából is megnövekedett az LNG-import Európa felé. 2027-től nagymértékű LNG-kapacitások jöhetnek majd be a piacra, ami kissé visszafoghatja majd az árak emelkedését, egyúttal az infláció gyorsulása is kisebb mértékű lehet összevetve a 2022-es energiaválsággal, már csak azért is, mert sokkal kisebb a kezdeti inflációs nyomás a gazdaságban.

Nem várható, hogy úgy elszálljon a gázár, mint 2022-ben, mert 2027-ben nagymértékű LNG-kapacitások jöhetnek majd a piacra, ennek legnagyobb része az Egyesült Államokból fog jönni, ez visszafoghatja majd az árak emelkedését Európában.

Jöhet a jegybanki szigorítás világszerte

Összességében tehát nem vár recessziót az Amundi sehol sem a világban, az biztos, hogy lejjebb kerültek minden régióban a növekedési várakozások, az inflációs várakozások pedig feljebb kerültek. Ennek megfelelően a legjelentősebb jegybankoknál a piac mindenhol szigorítást áraz, leginkább az Európai Központi Banknál (EKB) de az Amundi szakértői szerint ez egy hibás lépés lenne, mivel az infláció megugrását átmenetinek látják, a bérnyomás csökken, a növekedés pedig alacsony. Az EKB két-három körös kamatemelésben gondolkodhat, Wéber Tamás, az alapkezelő kötvény portfóliómenedzsere később hozzátette, hogy kínálati sokkról van szó, attól pedig nem lesz több olaj, hogy kamatot emel a jegybank, az ehhez hasonló sokkokon át kellene csak nézni.

Az Amundi szerint a Fed nem fog emelni a következő egy évben, a fejlődő országok jegybankjainál pedig vegyes a reakció, de inkább a szigorítás jellemző. Van pár kivétel, köztük a magyar jegybank is, a piac és az Amundi is enyhítést vár a Magyar Nemzeti Banktól. Ha pedig véget ér az iráni konfliktus, a dollár gyengülni kezdhet, ami fontos hátszele lehet a feltörekvő piaci eszközöknek.

Kegyelmi időszakban van a magyar gazdaság

A magyar gazdaságot jelenleg hurráoptimizmus veszi körbe, a forint erősödik a választások óta, az államkötvények hozamfelára látványosan csökkent, a helyzet megítélése a nemzetközi befektetők részéről továbbra is pozitív. Kérdés, hogy ez az időszak, amit Kiss Péter „kegyelmi időszakként” jellemzett, mennyi ideig tartható és az új magyar kormány milyen teljesítményt produkál a következő hónapokban. Ez onnan is látszik, hogy az összehasonlítási alap már nem a román kötvényhozam szintje, hanem a lengyel kamatszint a viszonyítási pont. 2016-2017 táján volt arra példa, hogy tartósan a lengyel szint alatt maradtak a hozamok, ez most ismét megtörténhet, mivel unikális változás zajlik a kormányzati színtéren, ami lecsapódhat a monetáris politikában és az eurózónához való közeledésünk is optimizmusra adhat okot.

Látni kell viszont azt is, hogy a régiós devizák (például a lengyel és a cseh) az utóbbi években inflációval korrigálva jóval nagyobbat erősödtek, mint a forint, mondta Kiss. A forint ezt a lemaradást az elmúlt két hónap erősödése után sem hozta be teljesen, ezért bár rövid távon túlvettnek tűnhet a forint, van még tér további erősödésre.

Ami az elmúlt 2-3 évben visszafogta a hazai gazdaságot – az ipari termelés, azon belül is az akkumulátorüzemek visszaeső termelése –, az most megváltozhat, az olajársokk miatt az elektromos autók iránti kereslet beindulhat, valamint a világ energiaigényének növekedésével az akkumulátorok iránti kereslet új lendület kap. Sok energiahálózati fejlesztésre számítanak, ami hosszabb távon hátszelet adhat a magyar gazdaságnak. Idén 1,4 százalékos, 2027-ben 2,7 százalékos növekedési ütemet várnak a magyar gazdaságtól, ami csak épphogy maradhat el a lengyel adattól: 2027-re a lengyel gazdaságtól 2,8, a csehtől 2,4 százalékos növekedést vár az Amundi.

Arra a kérdésre, hogy mi törhetné meg a magyar gazdaság melletti befektetői bizalmat, például mennyire releváns, hogy mekkora lesz idén év végén a költségvetési hiány, Wéber Tamás azt mondta, szerinte a középtávú pálya számít. Kármán András pénzügyminiszter már sokszor beszélt arról, hogy szándékaik szerint 2030-ra a magyar gazdaságnak teljesítenie kell a maastrichti kritériumokat, ehhez Wéber szerint egy hiteles, megbízható pályára van szükség, ami eljuttat a 3 százalékos hiánycél alá. A Tisza szociális és gazdasági vállalásait – iskolakezdési támogatás, áfacsökkentés stb. – szerinte megfontoltan, körültekintően kellene teljesíteni, az intézkedéseket úgy kell bevezetni, hogy meglegyen a fedezetük. A portfóliómenedzser szerint a közbeszerzéseken és a médiaköltéseken reálisan a GDP 0,5-1 százalékát lehetne megspórolni, de ezek kevesek ahhoz, hogy minden ígéretét végrehajtsa a kormánypárt.

„Rezsicsökkentéssel nem lehet bemenni az eurózónába”, mondta Wéber, aki szerint el kellene érni, hogy az intézkedés a szociális rendszer eleme legyen, tehát a rászorultságot figyelembe kellene venni, de az intézkedés ne befolyásolja a makrogazdasági pályát.

Jelszó: stratégiai függetlenség?

Ezután a befektetési kilátásokról is szó esett. Az Amundi szerint a jövő gazdasági növekedését az új világrend határozza meg, amiben minden ország a stratégiai függetlenségére törekszik, és igyekszik termelését függetleníteni a globális konfliktusoktól. Ez óriási beruházási hullámot indíthat el olyan stratégiai ágazatokban, mint az energetika, a kritikus alapanyagok, az infrastruktúra, a védelem (és kibervédelem), a környezetvédelem és a mesterséges intelligencia.

Wéber Tamás szerint a mesterséges intelligencia és annak hátterét megteremtő szektorok is ennek az infrastruktúra-beruházási hullámnak a részei. A mesterséges intelligencia átalakítja a munkáról és a vállalati hatékonyságról alkotott képünket, és az Amundi szakértői szerint a körülötte zajló befektetési láz nem lufi, de nem szabad a jövőnket meghatározó általános trendektől külön kezelni, csak egy (igaz, dinamikusabb) szelete az autonómia által hajtott beruházásoknak.

A portfóliókezelő szerint a hagyományos gazdaságpolitikai logikát egyre inkább felülírják a társadalmi és védelmi szempontok. Ehhez kapcsolódik a deglobalizáció, az ellátási láncok biztosítása felértékelődik, és a szereplők hajlandók prémiumot fizetni a biztonságért. Példa erre a norvég olajkitermelés, ami a következő években részben a tisztán gazdasági logikát felülírva fog alakulni, mert mindenki a saját ellátási láncait igyekszik „házon belül” tartani.

Egy másik fontos megatrend az elektrifikáció, amelyet a mesterséges intelligencia energiaigénye, a zöld átállás és a szuverenitási szempontok hajtanak (az áram belföldön is megtermelhető, így csökken az olaj- és gázfüggőség). Az áramtermelés a következő években felfut, jelentős részben decentralizált forrásokból. Ezeket be kell kötni a hálózatba, amihez sok nagyfeszültségű kábel kell; itt például lehet befektetési lehetőség, mivel ezek gyártása nem egyszerű, a piac koncentrált, és három európai cég fedi le nagy részét.

Az elektrifikációra a tengeri szélenergia is jó belépő. A megújulók hátránya az egyenetlen termelés, de a tengeri szélerőművek termelnek a legegyenletesebben, így kulcsszerepük lehet az átállásban. A piac a 2020-as évek végére visszaesést, majd növekedést vár, de az új tenderek (például Nagy-Britanniában) hamarabb hozhatnak fellendülést.