Amitől meghátrált a Tisza: irtják a fákat védett erdőkben, hogy Habony-közeli erőművekben égessék el őket fölöslegesen
A kormány részben szociális okokra hivatkozva folytatná a védett erdőkben is a fakitermelést, miközben a kivágott fák jó része nem rászorulóknál, hanem kirívóan rossz hatékonysággal, de állami támogatással kitömött erőműveknél köt ki. Mindezt ráadásul az EU is támogatja, a „megújuló” energiatermelés jegyében. De hogy alakulhatott ki ez az abszurd helyzet? És hogy bukkan föl Habony Árpád a kivágott és fölöslegesen elégetett védett fák mögött?
2022-ben egy kis, londoni környezetvédő ügynökség, az EIA több munkatársa hónapokon át járta Európa legidősebb erdőit: nyomkövetőket szereltek fákra és drónfelvételeket készítettek, hogy utánajárjanak, miért gyérülnek egyre látványosabban ezek az erdők.
Az eredmény lesújtó volt: az utolsó európai őserdőkben azért vágtak ki életerős, akár kétszáz éves fákat, hogy szétforgácsolják, majd fapelletként eltüzeljék őket. Az ügynökség egyik felvételén látható is, ahogy felaprítják egy romániai őserdő védett fáit.
A jelenséget még drámaibbá teszi, hogy a fakivágások felpörgetése az Európai Unió ösztönzésére történt. Az EU azért kezdte el támogatni a forgács és fűrészpor tömörítéséből készült pellet gyártását, hogy a faipari hulladék hasznosuljon.
Az EU-s pénzekkel azonban annyit lehetett keresni a fapelleten, hogy faipari cégek elkezdtek célirányosan forgácsot gyártani.
Ennek megfelelően az európai pelletfogyasztás több mint háromszorosára nőtt 15 év alatt, a fák elégetése pedig jó ideje az EU legjelentősebb, zöldnek címkézett energiaforrása. Közép-Európában széles körben elterjedt ez a gyakorlat: az ügynökség négy országban összesen tíz pelletgyárat és három erőművet azonosított, ahol védett erdőkből származó fákat tüzeltek el.
Ez a jelenség – a környezetvédelemre hivatkozó környezetpusztítás – kísérteties hasonlóságokat mutat a magyarországi erdőgazdálkodás működésével.
A magyarországi védett erdőkből kivágott fák egy részét Habony Árpád egykori Fidesz-tanácsadóhoz köthető erőművekben égetik el, kirívóan pocsék hatékonysággal. A hasonló biomassza-erőművek százmilliárdos támogatásokat kapnak, és állami segítséggel teremtenek számukra stabil piacot.
Bár a fenti összefüggés évek óta ismert részleteken alapszik, tágabb kontextusa eddig nem jelent meg a nyilvánosságban. A témát pedig éppen a fakitermelési moratórium lejárta*
Lényegében azt állította, hogy olyan üzleti érdekek állnak a védett erdők irtása mögött, amelyekkel a kétharmados felhatalmazás ellenére jelenleg képtelenek szembemenni.
A biomassza-erőművekkel és a faipari céggel korábban megkötött hosszú távú szerződésekre hivatkozott, de azt sem a posztban, sem azóta nem árulta el, hogy kikkel kötött, milyen értékű és milyen időtávú szerződésekről van szó.
Megkeresésünkre sem osztott meg több részletet a minisztérium, mindössze annyit írt erről, hogy folyamatban van az állami erdészetek szerződéseinek áttekintése.
A 22 állami erdészet mindegyikét is megkérdeztük az állítólagos kötelezettségekről, közülük egyedül a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. válaszolt, amely azt írta, hogy nincsenek hosszú távú, nagy értékű szerződéseik sem biomassza-erőművel, sem külföldi partnerrel.
Így nem derült ki, hogy ha Mészáros Lőrincéket ki lehet tenni az autópálya-koncesszióból vagy a vasútépítésből, a Bosnyák téri irodavásárlástól pedig el lehet állni, akkor kétharmados felhatalmazással miért nem lehet kilépni az állam számára előnytelennek gondolt szerződésekből. Az erről szóló kérdésünkre csak annyit írt az Élő Környezetért Felelős Minisztérium sajtóosztálya, hogy a kormányzat célja, hogy a közérdeket szolgáló módosításokat elsősorban tárgyalásos úton és a jogbiztonság megőrzésével valósítsa meg.
Az sem világos, hogy a Tisza politikailag miért nem vállalja ezt, és miért nem kommunikál arról, hogy a védett erdők fái jelentős mennyiségben kötnek ki egy Fideszhez köthető, államilag támogatott és a környezetet károsító cégcsoport kazánjaiban, névleg a zöldenergia-termelést támogatva.
Megújuló erőforrás?
A faégetés nem tartozik a klímabarát energiaforrások közé: pusztulnak miatta az erdők, növeli a légszennyezettséget és magasabb a szén-dioxid-kibocsátása, mint a fosszilis energiahordozóknak. Mivel azonban a fa emberi léptékben termelődik újra – ellentétben a szénnel vagy a földgázzal –, az uniós szakpolitika megújuló energiaforrásként kezeli. Az EU ezzel jóval zöldebbnek tudja láttatni magát, mivel hivatalosan a megújuló energiatermelésének fele fák eltüzeléséből származik.
Ahogy a fapellet példája mutatta, az EU anyagilag is ösztönzi a saját statisztikái szépítését: csak Magyarországon több mint 300 milliárd forinttal támogatták a fák energetikai hasznosítására szolgáló biomassza-erőműveket az uniós csatlakozás óta.
Az átgondolatlan ösztönzők és cinikus üzleti érdekek a fapellethez hasonlóan a magyarországi biomassza-erőműveknél is felsejlettek. Bár csak 2019-től vannak adatok, egyértelműen látszik, hogy a biomassza-erőművekben egyre nagyobb mértékben égetnek fát, nem pedig fahulladékot vagy lágy szárú növényeket.
Habony és egy francia multi
Részben az uniós támogatások hatására Magyarországon a kétezres évek első felében kezdtek el létrejönni az első biomassza-erőművek. A piacot mostanra egy francia multi, a Veolia uralja: a hat nagyobb biomassza-erőmű közül négyben van tulajdona. A Veolia dominanciáját érzékelteti, hogy az állami erdőkből biomassza-erőműveknek eladott famennyiség közel 70 százalékát ez a cég veszi meg a minisztérium által küldött adatok szerint.
A francia cégcsoport több mint 30 éve van jelen Magyarországon, az energiapiac egyik vezető szereplője. Az elmúlt bő tíz évben a Veolia magyarországi bevétele több mint tízszeresére nőtt, annak ellenére, hogy az Orbán-rendszerben stratégiai cél volt – és teljesült – a külföldiek visszaszorítása az energiapiacon.
A Veolia ezt azért is kerülhette el, mert – ahogy a Válasz Online tavalyi cikkéből kiderült – a francia cég magyar érdekeltségeibe beépült Habony Árpád üzleti köre. A Veoliának 41 magyarországi cége van, ezek közül 15-ben jelent meg több áttéten keresztül tulajdonosként egy cég, ami több szálon is Habonyhoz köthető*
A VPP Project Kft.-nek három tulajdonosa van: a többségi a VPP Invest Kft., mellette tulajdonos még Magyar Energiatermelő Holding Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. és a Familia Commissarium Kft.
A VPP Invest Kft. tulajdonosa – ismét több áttéten keresztül – a Progressus Magántőkealap. Hivatalosan nem lehet tudni, hogy ez kinek a tulajdonában áll, de Válasz Online, a Hvg.hu és a Telex is több, más Habony körüli cégnél felbukkanó embert azonosított a Progressus környékén.
A VPP Project Kft. másik tulajdonosa a Familia Commissarium Kft., amely Halkó Gabriella tulajdonában áll. Halkó Gabriella Habony Árpád gazdasági érdekeltségeinek gyakori képviselője, korábbi cikkek szerint Habony Árpád baráti körébe tartozik.
Habony Árpád közvetlenül két magyar cég 100 százalékos tulajdonosa. Az egyiknek, a ENTER-TNMNT INVEST Zrt.-nek Halkó Gabriella az ügyvezetője. A másiknak, a Futurum Investments Zrt.-nek Balogh András a vezérigazgatója, aki egyben a VPP Project Kft. ügyvezetője és a CHP Hungária Befektetési Holding Zrt. igazgatósági tagja. A Futurum Investments Zrt. hivatalos elérhetősége ráadásul egy VPP Project-es emailcím.
Az Oroszlányi Erőmű akkora léptékű, hogy beindítása érdemben hat a magyar erdők pusztítására. A világ legnagyobb civil környezetvédő szervezete, a WWF korábbi becslése szerint beüzemelése 90 százalékkal növelte a magyarországi biomassza-erőművek fafelhasználását. Hivatalos adatokból is az látszik, hogy az erőmű első teljes működési évében több mint duplájára nőtt a tűzifa felhasználása a magyar biomassza-erőművekben.
Kerestük a Veoliát, hogy pontosan mennyi fát tüzelnek el az erőműveikben, milyen hosszú távú szerződéseik vannak állami szervezetekkel, és kívánják-e kommentálni a Habony Árpád körével közös üzleteikről szóló állításokat, de nem válaszoltak. Szintén megkérdeztük a Habonyhoz közeli céget és Habony Árpádot is, hogy kívánják-e kommentálni a Válasz Online cikkének állításait a Veoliával való kapcsolatukról, de egyik féltől sem kaptunk választ.
Pazarló faégetés
Fák erőművi tüzelését alapvetően két dologra használják: távhő és áram előállítására. Például Pécs fűtését jelentős mértékben a helyi biomassza-erőműben előállított távhőből fedezik. A fából előállított távhőnek azok szerint is hatékony a felhasználása, akik amúgy kritikusak a biomassza felhasználásával szemben. „Érdemes fenntartani őket, a távhőszektor az egyik legjobb, ahova a fa egy városban kerülhet. A levegőminőségnek sem tesz rosszat az égetésük, mert jellemzően ezek az erőművek messze vannak a városoktól, magas kéményeik és jó minőségű filtereik vannak” – mondta a Telexnek Szajkó Gabriella, a REKK energiagazdasági kutatóközpont szenior kutatója.
Az eltüzelt fa nagy részét azonban nem távhő, hanem áram előállítására használják a magyarországi biomassza-erőművekben. Ez pedig kirívóan rossz hatékonyságú: míg a távhőnél 80-85 százalékos a hasznosulási arány, az áramnál ez nem éri el a 30 százalékot, tehát a bevitt energia nagy többsége a kéményen keresztül távozik, bármiféle hasznosulás nélkül. „Ez nagyon alacsony energetikai hatásfok. Villamos energiát ennél hatékonyabb technológiával igyekeznek termelni világszerte” – mondta Szajkó.
A Veolia – és Magyarország – két legnagyobb biomassza-erőműve, a bakonyi és az oroszlányi adatai is azt mutatják, hogy döntő többségben nem hőt, hanem áramot termelnek. Mindkét erőműnél az árbevétel több mint 80 százaléka származik a rendkívül pazarlóan előállított áram eladásából. Ez az arány hasonlít a tényleges felhasználáshoz. Szajkó Gabriella szerint a biomassza-erőművekbe szállított fa 75-80 százalékából áramot termelnek hőhasznosítás nélkül.
Az alacsony hatásfok pedig azt jelenti, hogy a beérkező, adott esetben védett erdőkből származó fák közül háromból kettőt teljesen fölöslegesen égetnek el.
Állami támogatás
Adódik a kérdés, hogy ha ennyire kevéssé hatékony egy erőmű működése, akkor miért éri meg működtetni. A válasz hasonló, mint a fapelletnél: állami segítség miatt. A megújulók támogatására a magyar állam létrehozott egy rendszert (METÁR), amely a sikeresen pályázó energiatermelőknek biztosítja, hogy akkor is nyereségesen tudjanak működni, ha a piaci árak éppen alacsonyabbak lennének.
Ennek az ösztönzőnek fontos szerepe volt a napenergia magyarországi felfutásában, 2021-ben azonban egy meglepő fordulat állt be a megújulók támogatásában. Napelemparkok létesítése helyett inkább legalább húsz éve működő erőművekre szabták az akkori pályázatot, a nyertesek a korábbinál több támogatást kaptak, a benyújtási időszak pedig mindössze egy nap volt. A nagy nyertesek között két biomassza-erőmű volt (amelyeket széntüzelésű erőműből alakítottak át). Egyikük az az Oroszlányi Erőmű, amelyet a Veolia és Habony köre közösen üzemeltet.
A pályázat értelmében az erőmű 20 éven keresztül garantált és folyamatosan emelkedő áron tud áramot eladni a piaci ár fölött. Sem az érintettek, sem az áramrendszer ellátásáért felelős Mavir nem árulta el, hogy az elmúlt öt évben összesen mennyi extra forráshoz jutott így az Oroszlányi Erőmű. Mindenesetre éves szinten ez többmilliárdos összeg lehet, mivel a támogatás évi keretösszege 10,8 milliárd forint volt 2025-ben.
Bár az Oroszlányi Erőművet üzemeltető két cég veszteséges volt tavaly, a felettük álló vagyonkezelő – amelynek több más érdekeltsége is van – szédületes mennyiségű pénzt termelt: az elmúlt három évben összesen 90 milliárd forint árbevétele és 80 milliárd forint nyeresége volt.
Magyarországi fakitermelés
Gajdos az üzleti érdekeken túl azzal érvelt a fakivágások folytatása mellett, hogy a moratórium fenntartása esetén körülbelül 1 millió család kerülhetne krízishelyzetbe, mivel 1,5 millió háztartásnál a fa az egyetlen vagy a fő fűtési forma.
Ez két okból nem stimmel:
- A 2022-es népszámlálás adatai alapján Gajdos túloz: akkor 620 ezer háztartás fűtött kizárólag fával, emellett 544 ezerben használtak vegyesen gázt és fát. Tehát akkor is jóval kevesebb háztartás lenne érintett, ha minden vegyes fűtésű háztartásra igaz lenne, hogy főleg a fa eltüzelésére támaszkodnak (a minisztérium az eltérést annyival magyarázta, hogy más módszertant használnak).
- Gajdos azt is írta, hogy aki a moratórium fenntartását követeli, szemébe mondja 1,5 millió családnak: télen nem lesz mivel fűteniük. A miniszter két hónapja még mást állított: augusztusban arról posztolt, hogy az idei télre biztosított a tűzifaellátás (az ősszel kivágott fát amúgy is a következő télen érdemes használni a szárítás miatt).
Azt, hogy a moratórium lejárta nem szociális kérdés, Gajdos erdőkért felelős helyettes államtitkára is egyértelművé tette a Partizán vitáján: Ferencz Zoltán megerősítette, hogy a szociális tűzifaigény a nem védett erdőkből is kielégíthető lenne.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium számunkra elküldött adatai szerint az állami erdőkben kitermelt fák harmada származik védett erdőkből. Tehát pont annyi fát vágnak ki ezekben az erdőkben, mint amennyit összesen biomassza-erőművekben égetnek el és exportálnak. Ez pedig ellentmond annak, amit a Partizán vitáján részt vevő másik helyettes államtitkár, a természetvédelemért felelős Sipos Katalin mondott, szerinte ugyanis ha nem lehetne védett erdőkben fát vágni, „gyakorlatilag biztosan” ellátási problémák lennének a lakosságnál.
Export
Ahogy korábban bemutattuk, a biomassza-erőművek mellett jelentős famennyiség áramlik külföldre az állami erdőkből. Az állami erdőgazdaságok adatait összesítve a fakitermelés utáni bevételük közel negyede exportból származott tavaly (a kitermelt fa 15 százalékát adták el külföldre).
Arányaiban a legnagyobb exportőr a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., amely a 22 állami erdőgazdaság közül egyedüliként válaszolt a megkeresésünkre. Az erdészet azt közölte, hogy az elmúlt két évben a kitermelt faanyag nagyjából 40 százalékát exportálták, jellemzően Ausztriába, de kis mennyiségben Olaszországba (bükkrönköt) és Szlovákiába is szállítanak.
Feltűnő, hogy a legnagyobb exportőrök között több olyan erdészet van, ahol kimagasló a védett erdők aránya. Az állami erdészetek közül a somogyi Kaszó Zrt.-nél van arányaiban a legtöbb védett erdő, ahol 83 százalék a védett területek aránya. Ezzel együtt a kitermelt fából származó bevételének közel 40 százaléka exportból származott.
Magyarország egyik legnagyobb erdőgazdasága a Bakonyerdő, ahol szintén jelentős, 65 százalék a védett erdők aránya. Az exportbevétele is átlagon felüli, 30 százalék körüli. A Bakonyerdő azért érdekes példa, mert az erdészetek beszámolói közül náluk látszik leginkább, hogy hova és mennyit exportálnak (nem feltétlenül csak fát, hanem fűrészipari termékeket is). Ebből pedig az látszik, hogy Ausztria után Kína a legjelentősebb felvevőpiacuk.
Összességében tehát azt lehet látni, hogy a Tisza-kormány számos olyan problémát örökölt, amelyek hosszú ideje fennállnak (védett erdők védtelensége, biomassza-erőművek állami támogatása, járadékvadászat), Gajdosék pedig ígéretek szintjén elkötelezettek ezek felszámolására. A miniszter ugyanis az idézett posztjában egyértelművé tette, hogy nem támogatja a fatüzelésű energiatermelést és a jelenlegi profitorientált erdőgazdaságokat nonprofittá tervezi tenni. Az ugyanakkor nem világos, hogy erről miért nem kommunikálnak egyértelműbben és miért nem vállalnak fel ezekért olyan típusú konfliktusokat, mint más minisztériumok.
