Ha a zuglói képviselő-testület a szeptember 3-i ülésén megszavazza az erről szóló előterjesztést, akkor a Zuglói Önkormányzat megindítja a pert a Bosnyák tér mögötti irodakomplexumot építtető céggel szemben – tájékoztatta a Telexet Rózsa András, a kerület polgármestere. Az önkormányzat álláspontja szerint a cég több ponton megszegte a kerülettel fennálló, még 2006-ban megkötött, és azóta többször módosított szerződését, és a beruházóval fizettetnék ki az önkormányzat ebből fakadó kárát.
Egy ilyen per a teljes irodakomplexum sorsára hatással lehet, ha az önkormányzat beadja a kereseteket, akkor a per ténye akár az ingatlanok tulajdoni lapjaira is felkerülhet. Ez jelentősen megnehezíti azt, hogy a Bayer akár az államnak, akár az állam elállása esetén más vevőnek el tudja adni a komplexumot, vagy annak egyes irodaházait.
Nem költöznek be a 150 ezer négyzetméternyi ingatlanba
A Magyar-kormány még augusztus 3-án jelentette be, hogy eláll a Bosnyák tér mögötti, hét irodaházból álló kormányzati negyed megvásárlásától. Az irodakomplexumot Tiborcz István üzlettársa, Balázs Attila cégei húzták fel, annak megvásárlására pedig még az előző kormány kötött nettó 244 milliárdos, később nettó 254,8 milliárdosra módosított szerződést. Az akkori tervek szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság és a Pest Vármegyei Kormányhivatal költözött volna be a mintegy 150 ezer négyzetméternyi irodába.
A kormány arra hivatkozva lép vissza az irodaházak végleges megvásárlásától, hogy a Bayerrel megkötött előszerződés szerint a beruházónak idén június 30-ig el kellett volna távolíttatnia az ingatlanok tulajdoni lapjairól a Zuglói Önkormányzat azokra vonatkozó elővásárlási jogát. A Bayer vitatja ennek jogosságát, szerintük korábban másban egyeztek meg a vevői oldallal, így a két fél között mindenképpen per várható.
A Bayer és az állam közötti per kimenetét és a konfliktus további megoldási lehetőségeit azonban jelentősen befolyásolhatja, ha ezzel párhuzamosan a Zuglói Önkormányzat is pert indít a Bayerrel, pontosabban annak projektcégével, a Zugló Városközpont (ZVK) Development Kft.-vel szemben. Az állam és a beruházó közötti 2023-as előszerződés ugyanis többször és egyértelműen kimondja, hogy az állam akkor veheti meg az ingatlanokat, ha azok per- és tehermentesek, vagyis az ingatlanokat semmilyen peres eljárás nem érinti.
De a zuglói per a Bayer egyéb kilátásait is befolyásolhatja: ha ugyanis az államnak sikerül elállnia az irodaházak megvásárlásától, akkor a Bayernek piaci vevőnek kell majd azt eladnia. Kérdés azonban, hogy ha találnak is valakit, az új befektető meg akarna-e venni perrel érintett ingatlanokat.
Már 2022-ben felmerült az önkormányzati per ötlete
A Bosnyák tér mögötti területet a Zuglói Önkormányzat még 2006-ban adta el egy lengyel befektetőnek, amely 2018-ban adta azt tovább a Bayer-csoportnak. Ők ekkor nyílt tervpályázatot hirdettek, majd olyan terveket prezentáltak, amelyek több szempontból sem feleltek meg a kerületi építési szabályoknak. A legfontosabb ezek közül, hogy az épületek sokkal nagyobbak, mint milyeneket a területre vonatkozó szabályok szerint építeni lehetett volna.
A Zuglói Önkormányzat nem járult hozzá a beruházás elindításához, sőt, megpróbált akadályokat gördíteni az elé, ezeket azonban a kormány egymást követő határozatokkal el tudta mozdítani. A zuglói képviselő-testület ezért 2022 nyarán elfogadott egy határozatot, amely szerint minden eszközzel fellépnek a beruházás ellen, és ha 2022 őszéig nem tudnak megállapodni a Bayerrel, akkor pert indítanak a céggel szemben.
A vállalat és az önkormányzat 2021 után rendszeresen egyeztetett arról, hogy a Bayer a szabályoktól való eltérésért cserébe valamilyen kompenzációt fizessen a kerületnek, azonban se a 2022 őszi határidőig, se később nem sikerült megegyezniük. Horváth Csaba, a kerület akkori MSZP-s polgármestere azonban az önkormányzati határozat ellenére mandátuma 2024-es lejártáig nem indította el a pert.
2024-ben aztán a momentumos Rózsa Andrást választották meg Zugló polgármesterévé, és bár a Bayerrel folytatott tárgyalások újraindultak, a kompenzációról azóta sem sikerült megegyezni. A zuglói képviselő-testület aztán egy májusi határozatában június végi határidőt szabott a tárgyalásoknak, és arról döntött, hogy megegyezés híján elkezdi kidolgozni az elindítandó per keresetlevelét.
Nyáron egyszer még tárgyaltak az önkormányzat, az MNV és a Bayer képviselői, de ahogy azt Rózsa András polgármester most a Telexnek elmondta, nem jutottak előrébb, így az önkormányzatban most is dolgoznak a keresetlevél megírásán. Ha a képviselő-testület a szeptember 3-i ülésén támogatni fogja az erről szóló előterjesztést, akkor az önkormányzat ősszel megindítja a pert.
De miért is perelne Zugló?
„Nem szeretném elárulni a pontos perstratégiánkat” – mondta Telexnek Rózsa András zuglói polgármester, amikor arról kérdeztük, valójában milyen indokkal indítanának pert a Bayerral szemben. Azt azonban elárulta, hogy álláspontjuk szerint a Bayer megszegte az önkormányzattal fennálló szerződését, és főleg annak elővásárlási jogra, illetve egyetértési jogra vonatkozó részeit és ezeket a szerződésszegéseket kérnék számon a beruházón.
Az érintett területet az önkormányzat 2006-ban pályázaton keresztül értékesítette, és a lengyel vevővel kötött szerződésbe több olyan kitételt is beletettek, amely korlátozta az új tulajdonos mozgásterét. Ezt a szerződést azóta több mint tízszer módosították, és amikor a Bayer 2018-ban megvette a területet, akkor a kerület álláspontja szerint az előző tulajdonos és az önkormányzat közötti korábbi szerződés minden jogkövetkezményét is megörökölte.
A többször módosított eredeti szerződés egyik kitétele az úgynevezett egyetértési jogra vonatkozik, amelynek értelmében a tulajdonos csak a Zuglói Önkormányzat engedélyével adhatja el a területet. Ezt egyszer már érvényesítették, a lengyel tulajdonos ugyanis 2018-ban úgy tudta eladni a telket a Bayernek, hogy ahhoz az akkor Karácsony Gergely vezette zuglói önkormányzat hozzájárult. Az önkormányzat álláspontja szerint a helyzet nem változott meg, és a Bayer az ingatlanokat most is csak az ő engedélyükkel adhatná el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek vagy más vevőnek.
Ehhez hasonló problémakör az elővásárlási jogé. A 2006-os szerződés és annak módosításai értelmében a kerületi önkormányzatnak az érintett ingatlanokon elővásárlási joga van és ez a telkek tulajdoni lapjain máig szerepel. Bár a Bayer márciusban küldött egy felhívást a kerületnek, hogy akar-e élni az elővásárlási jogával, a kerület szerint ez több szempontból sem felelt meg az előírásoknak, így érvénytelen. A tárgyalásokon a kerület oldaláról részt vevő Dienes János zuglói városfejlesztési tanácsadó szerint azzal, hogy a kerület nem kapott valódi lehetőséget arra, hogy éljen az elővásárlási jogával, a Bayer megszegte a két fél közötti korábbi szerződéseket.
De az önkormányzat álláspontja szerint a Bayer a korábbi szerződésekben szereplő fejlesztési kötelezettségeit sem teljesítette mind, amit szintén számon kérnének rajtuk. Ezek összértéke több milliárd forint, az önkormányzat pedig azt szeretné, ha ezeket a Bayer akár egy eljárás keretében, akár azon kívül kifizetné nekik. „A korábbi szerződések szerint szerződésszegés esetén akár az eredeti állapot visszaállítását is kérhetnénk, vagyis azt, hogy a beruházó adja vissza az üres telkeket az önkormányzatnak” – mondta a Telexnek Dienes János. Elmondása szerint ez ugyan nem reális, de a perrel szeretnék rávenni a Bayert, hogy fizesse ki a kerületnek azt a kompenzációt, amelyet az elmúlt években nem volt hajlandó.
A Bayer jövő hétre ígér részletes tájékoztatást
Cikkünk megjelenése előtt az itt szereplő állításokkal kapcsolatban megkerestük a Bayert és ZVK Developmentet, ahonnan azt írták, hogy a hozzájuk érkezett sajtómegkeresésekre most nem fognak külön reagálni, ehelyett kiadnak majd a projektről és az álláspontjukról egy részletes összefoglalót. Tájékoztatásuk szerint ezt az augusztus 24-i héten teszik majd közzé – amennyiben ebből kiderül valami újdonság, a Telexen beszámolunk majd róla.
Információink szerint az önkormányzat egyetértési jogát a Bayer nem ismeri el, vagyis álláspontjuk szerint az ingatlanokat a kerület engedélye nélkül is eladhatják. Márciusban küldtek egy, az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló felhívást az önkormányzatnak, az erre vonatkozó kérdésünkre legutóbb azt írták: „az önkormányzat igazolhatóan átvette az elővásárlási jog gyakorlására irányuló felhívást, és arra határidőn belül nem válaszolt, ami azt jelenti, hogy ezzel a jogával nem élt”. Ez az a felhívás, amely a kerület álláspontja szerint nem volt szabályos, így nem is lehet érvénytelen.
A Bosnyák-tér mögötti irodakomplexum helyzetéről és lehetséges jövőjéről beszélgettünk a Telex Téma című műsorának legutóbbi adásában, amit itt lehet megnézni:
A kormány bejelentéséről és annak következményeiről ebben a cikkünkben számoltunk be.
