Kármán András a szolidaritási hozzájárulásról: Az AB döntése önmagában nem jelent fizetési moratóriumot
Módosítani kell a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi szabályozását, és ehhez konstruktív párbeszédre van szükség a kormány és az önkormányzatok között, az Alkotmánybíróság (AB) döntése azonban nem a szolidaritási hozzájárulás eltörléséről szól – többek között erről írt szerdai posztjában Kármán András pénzügyminiszter.
Bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy az AB szeptemberi ítéletében nem a szolidaritási hozzájárulást nyilvánította alkotmányellenesnek. A döntés az eljárás alkotmányosságáról szólt – arról, hogy az egyes önkormányzatok fizetési kötelezettségének megállapításakor és beszedésekor nem álltak rendelkezésre azok az eljárási és jogorvoslati garanciák, amelyekkel az érintett önkormányzat megismerheti, ellenőrizheti vagy vitathatja a számára meghatározott összeget.
Kármán ezzel arra is reagálhatott, hogy az AB döntése után Karácsony Gergely főpolgármester azt írta, az ítélet alapján „az Orbán-kormány által az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás teljes rendszere alkotmányellenes.”
Az AB december 31-i hatályú döntése lehetőséget adott a jogalkotónak az újraszabályozásra, miközben az év végéig hatályos jelenlegi szabályozás szerint az önkormányzatoktól a hozzájárulást be lehet szedni. Az Alkotmánybíróság döntése tehát önmagában nem jelent fizetési moratóriumot, és nem jelenti a fennálló kötelezettségek automatikus elengedését. „A Kormány ugyanakkor nyitott a konstruktív és érdemi párbeszédre, és a felmerülő szakmai és jogi kérdések rendezését közvetlen egyeztetések keretében tartja célravezetőnek” – írja posztjában a pénzügyminiszter.
Kármán szerint egy olyan rendszert szeretnének, ami egyszerre felel meg az alkotmányos követelményeknek, kiszámítható az önkormányzatoknak, és biztosítja közöttük a szolidaritás érvényesülését. „Az önkormányzatokkal folytatott párbeszédben a Kormány továbbra is a tényszerű, szakmai egyeztetésre törekszik, és ugyanezt a hozzáállást tartja kívánatosnak az önkormányzatok részéről is. A nyilvános vita önmagában nem visz közelebb a megoldáshoz, különösen akkor nem, ha az Alkotmánybíróság döntésének tartalmát vagy annak jogkövetkezményeit nem pontosan mutatják be.”
Korábban több bírósági döntés is kimondta, hogy a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulást törvénytelenül vonták el a fővárostól. Július végén a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki, hogy az állam nem dönthet önkényesen a szolidaritási hozzájárulás mértékéről. Magyar Péter még májusban arról beszélt, be kell fizetniük a szolidaritási adókat az önkormányzatoknak, ugyanakkor széles körű egyeztetést ígért. Mindeközben október elsején született meg a megállapodás a kormány és a főváros között a 120 milliárd forintos támogatásról – az egyszeri támogatás lehetővé teszi, hogy a főváros befizesse a szolidaritási hozzájárulás összegét és rendezzen bizonyos tartozásokat, cserébe vállalta, hogy eláll a korábbi perektől, amiket a kormány ellen indított.
A konkrét megállapodás megkötése előtt több budapesti polgármester felháborodva beszélt arról egy sajtótájékoztatón: a főváros arra készül, hogy a csőd elkerülése érdekében elveszi a kerületektől a parkolási bevételeket. Többek között erről is kérdeztük a Telex keddi adásában a főpolgármestert.
