Karácsony meghússzorozná a szolidaritási alapot, hogy kezelni tudják a Budapest utcáin látható mély szociális krízist

„Rendszerváltás van, basszus! Április 12-én arra szavaztak az emberek, hogy volt egy korrupt politikai rendszer, és egy ellenzék, ami képtelen volt ezzel mit kezdeni, [aztán azt mondták], öntsünk tiszta vizet a pohárba. Ez történik Budapesten: Rogán Antal örökségét felszámoljuk. Ha ez valakinek érdeksérelmet jelent, értem, hogy elküld a jó édes anyámba, de akkor is végig fogom csinálni, mert az ő kerületi polgáraiknak is az az érdeke, hogy egy jobban működő, igazságosabb belső elosztása legyen a fővárosi adóbevételeknek.”

Ezt mondta Karácsony Gergely a Telex kedd reggeli műsorában, amelyben nagyrészt arról a kormánnyal kötött megállapodásról kérdeztük Budapest főpolgármesterét, amelynek értelmében a kormány egyszeri 120 milliárd forintot ad a fővárosnak, Budapest pedig egyebek mellett 20 milliárd forintos működési megtakarítást vállal 2027-re. A csomag részeként egységesítenék a budapesti parkolási rendszert, a parkolásból származó bevételeket a főváros szedi be, a bevételekből pedig a budapesti utakat újítanák fel. A kerületi polgármesterek hangosan tiltakoztak a parkolásról szóló döntés és amiatt, hogy kihagyták őket az előkészítő tárgyalásokból.

Karácsony ezzel szemben a megállapodást jónak nevezte, de a beszélgetés egy pontján elnézést kért amiatt, hogy csak az utolsó pillanatban szólt a kerületi vezetőknek a megállapodás részleteiről.

Évente 5-6 milliárdot költenének a szociális krízis megoldására

A főpolgármester szerint most nem is annyira a parkolás, hanem a forráselosztás az igazi kérdés: hogy hogyan osztanak el évi 300 milliárd forint iparűzési adót a kerületek között, mert a jelenlegi egy rendkívül torz rendszer. A különböző kerületek például nagyon eltérő arányban találkoznak a szociális problémákkal vagy a hajléktalanság kérdésével. A főváros létrehozott ugyan egy szolidaritási alapot 300 millió forinttal, de Karácsony Gergely szerint meg kellene hússzorozni az összeget, hogy a mély szociális krízis megoldásához elég forrás legyen.

Ezért azt javasolja, hogy az összeget emeljék meg az iparűzési adó 1 százalékával, ezt közösen adják össze a kerületek és a főváros. Így évi 5-6 milliárd forintot költhetnének arra, hogy kezeljék „azt az elképesztő társadalmi drámát, ami jelenleg Budapest utcáin látható.” A pénzt utcai addiktológiai ellátásra, drogprevencióra és hajléktalanellátásra költenék.

„Egy társadalmi drámát élünk át nap mint nap. Ha nem építünk fel szociális támogató rendszereket, ez a város élhetetlen lesz.”

A probléma kezelésére kormányzati szándékot is lát, már csak azért is, mert mindez nem budapesti ügy, mivel Budapest utcáin nem budapesti emberek vannak szociális krízisben.

Érvek helyett érzelmi felindultság

Karácsony a műsorban azt mondta, korábban ellenzéki polgármesterként mindig arra kellett gondolnia, hogy minden pénzt, ami a kormánynál marad, ellopnak vagy hülyeségekre költik, a Tisza-kormánnyal viszont már más a helyzet.

„Most nem Tiborcz Istvánnal vagyunk versenyben a közpénzekért, hanem az egészségüggyel, a szociális dolgozók béremelésével, a fuvarozók jogos követelésével.”

A strukturális átalakítások szerinte ezúttal nem megszorításokat jelentenek, egyszerűen az agglomerációs és a budapesti közlekedést teszik egységes rendszerré, ami minőségi ugrást jelent majd. „Keményebb lehettem volna, de nem lettem volna eredményesebb” – mondta a tárgyalásokról, és szerinte míg korábban a Fidesz-kormánnyal alkuhelyzetek sem nagyon alakultak ki, mivel alapvetően „tojtak a fejükre”, a Tiszában partnerséget lát.

Karácsony szerint informálisan már az áprilisi választás után megkezdte a közeledést a kormány és a főváros, majd voltak szakértői és miniszteri egyeztetések Vitézy Dávid közlekedési és Kármán András pénzügyminiszterrel. Aztán Schiff András koncertje után találkozott Magyar Péter miniszterelnökkel is, aki akkor azzal csipkelődött, hogy minden héten csődbe mennek, és egyszer próbálják már ki, milyen az, ha tényleg csődbe mennek. Karácsony akkor érthető okokból még nem volt biztos abban, hogy meg fognak állapodni, de végül ez sikerült. Ez szerinte sok ügyben átalakít majd rossz beidegződéseket, különösen, hogy az érkező EU-s pénzeknek köszönhetően beruházási dömping előtt áll a főváros.

Hogy ebben az esetben miért nem jelezte már korábban a kerületi polgármestereknek, hogy elvehetik tőlük a parkolási bevételeket, Karácsony azt mondta: konkrétan nem a csomag összetételéről tárgyaltak a kormánnyal, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) ülése előtti napon még ő sem volt tisztában annak tartalmával. Arra, hogy mégis kinek az ötlete volt a parkolást a csomag részévé tenni, a főpolgármester először azt válaszolta: a budapesti polgároké, akik 2019-ben erre szavaztak. Ezután többszöri visszakérdezésre sem árulta el, ki volt a konkrét ötletadó, Karácsony azt a kormány és a főváros közös javaslatának nevezte.

Szerinte annak szükségességét, hogy egységesítsék a parkolási rendszert, senki nem vitatja. Ráadásul jelenleg aránytalanul drága a 13 különböző parkolási rendszer működtetése, és a parkolási bevételek többségét elköltik a működésre, miközben egy hatékonyabb rendszerrel évente meg lehetne spórolni 10 milliárd forintot. Európa nagyvárosaiban nem parkolóőrök járnak már mikuláscsomagokkal, hanem rendszámfelismerő digitális ellenőrzési rendszer működik. Prágában az ellenőrzést tudomása szerint öt autóval meg tudják oldani, amivel óriási megtakarítás érhető el. Átképzéssel új munkát tudnak találni a mostani parkolóőröknek, mert elég sok üres önkormányzati állás van.

Fontos kérdés, hogy a parkolási bevételek elvonása után milyen kompenzációra számíthatnak a kerületek. A főpolgármester szerint ehhez fontos lenne tudni, mi a kormány terve a szolidaritási hozzájárulás mérséklésével, és Karácsony szeretné újranyitni a forrásmegosztás kérdését is, de „ha teljes mértékben kompenzáljuk a kerületeket, akkor fönnmarad egy igazságtalan rendszer”. „Ha a polgármesterek többsége azt a döntést hozza, hogy mindenki maradjon a pénzénél, és ne szabaduljanak föl források, akkor én ezen kicsit meglepődnék, de én ezzel együtt tudok élni.”

Karácsony tehát azt nem tudja ígérni, hogy minden kerület mostantól ugyanolyan jól jár, mert vannak kerületek, amik korábban túlságosan jól jártak. Az V. kerületnek például 3,5-szer annyi saját adóbevétele van lakosságarányosan, mint a XVI. kerületnek, a XVIII. kerület pedig, ahol nincs parkolási bevétel, a saját forrásából újítja fel az utakat. Szerinte ezeket a belső aránytalanságokat muszáj ledolgozni, és „az államcsőd szélén lévő állam” ezt nem tudja kompenzálni.

Ahogyan annak szükségessége sem vitatható, hogy a parkolási bevételt vissza kell forgatni a budapesti úthálózat fejlesztésébe, ami több helyen katasztrofális. A pénzek elosztásáról pedig a Fővárosi Közgyűlés dönt majd, amelyben a kerületi polgármesterek is ott ülnek. Az újabb kérdésre, hogy miért nem vonta be őket az előzetes egyeztetésekbe, Karácsony azt válaszolta: volt, aki azt kérte tőle, hogy emiatt kérjen elnézést, most megteszi.

„Elnézést kérek, amiért az utolsó pillanatban szóltam, és valakinek nem is tudtam szólni”

– mondta. Ezután a jelentős parkolási bevételek kiesésének kompenzációját firtató kérdésre ironikusan hozzátette:

„A hiányolt 1-1,5 milliárd forint annyira jelentős, hogy majdnem eléri a költségvetésük 2 százalékát. Túlzónak érzem a reakciókat. Ezek a kerületek Magyarország leggazdagabb önkormányzatai.”

Később azt mondta, sokszor érvek helyett, érzelmi felindultságból tettek rá személyeskedő megjegyzéseket a polgármestertársai. Szerinte a kerületi vezetők azt is adottnak vették, hogy nem fogják kompenzálni őket. A megállapodás egyik leghangosabb kritikusa, Pikó András VIII. kerületi polgármester felvetéseire Karácsony úgy reagált: egy új, arányosabb rendszer Józsefvárosnak is több pénzt hozna, mint amit a parkolásból beszedtek.

Vitatkozós ősz várható

A kerületi polgármesterek azt kérték tőle, hogy hívja össze a Budapesti Önkormányzatok Szövetségét, amire a jövő héten kerül sor. Itt tájékoztatja őket a kormány és a főváros megállapodásának teljes csomagjáról, és beszélnek majd a parkolási rendszer átalakításáról, a kerületek közti forrásmegosztásáról a parkolási bevételekben, a fővárosi szolidaritási alap meghússzorozásáról és a budapesti turizmus tarthatatlan helyzetéről.

„Be fogom zárni magunkat a kerületi polgármesterekkel egy szobába, és úgy fogunk kijönni, hogy megállapodtunk”

– fogalmazott a főpolgármester, aki szerint most van arra lehetőség, hogy rendbe tegyenek évtizedek óta rosszul működő rendszereket, emiatt várhatóan ez egy „vitatkozós ősz” lesz.

Végül a budapesti olimpia rendezéséről kérdeztük Karácsonyt. Elsőként arról, hogy szükség van-e népszavazásra, amire igennel válaszolt. Szerinte ezt akkor kellene megtenni, amikor a város már a rendező városok shortlistjére került, ez legkorábban jövő év közepén derül ki. Ahhoz pedig, hogy a népszavazás sikeres legyen, el kell nyerniük a társadalom támogatását.