Továbbléptették az ezermilliárdokba kerülő autópálya-koncesszió miatti uniós eljárást

Az Európai Bizottság csütörtökön továbbléptette a kötelezettségszegési eljárást a 35 éves magyar autópálya-koncesszió ügyében, közölte az uniós testület. Ilyen eljárást akkor szokott indítani, ha a gyanúja szerint egy tagállamban késve vagy rosszul alkalmazzák az uniós jogot, esetleg szándékosan megsértik.

Az Európai Bizottság még 2024-ben kezdeményezett ilyen eljárást a 35 éves magyar autópálya-koncesszió miatt. A testület akkor úgy indokolta a döntést, hogy nem volt átlátható a becsült szerződéses érték, a szerződés nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot. Tavaly a testület kiegészítő levelet küldött az ügy miatt a kormánynak.

Alapesetben az adott kormánynak ilyenkor két hónapon belül válaszolnia kell, és ha nem tudnak megegyezni az Európai Bizottsággal, akkor utóbbi továbbléphet. Eddig a következő lépcsőfokig jutott el az eljárás csütörtökön. Utána az Európai Bizottság perelhet, és ha nyer, a támogatásokból levonható pénzbüntetés lehet az eljárás vége.

Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter néhány hete jelentette be, hogy elindítja a 2022-ben indult autópálya-koncesszió megszüntetését szolgáló lépéseket. Álláspontjuk szerint több indokuk is lenne, hogy egyoldalúan elálljanak annak fenntartásától, de ilyenkor egy nemzetközi választottbíróságnak kellene rendeznie az állam és a koncessziós cég közötti jogvitát. Ez sokáig eltarthatna, amit a kormány elkerülne, helyette tárgyalásokat kezdeményez a vállalattal, hogy közös megegyezéssel, a lehető leghamarabb felszámolhassák a koncessziót.

Itt írtunk arról, hogy a 2024-ben indult kötelezettségszegési eljárással az európai uniós jog, a magyar közbeszerzési törvény és a koncessziós szerződés szerint automatikusan megnyílt volna a lehetőség a szerződés egyoldalú felmondására, Rogán Antal miniszterként azonban 2024. június végén lemondott a kormány nevében a magyar állam felmondási jogáról. Az üggyel a szerdán megjelent műsorunkban is foglalkoztunk.

Ahogy arról nemrég a G7 írt, Európa valaha volt legnagyobb értékű koncessziós szerződését hozta össze a NER azzal, hogy a már korábban állami pénzen megépült, 1237 kilométeres sztrádahálózatot átadta kezelésre Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkelapjainak, egybecsomagolva néhány új autópálya építésével és sávszélesítésekkel. A koncessziós szerződés kiírása, megkötése és módosításai is erős jogi aggályokkal terheltek, a mostani kormány szerint pedig egyértelműen szabálytalanok. Kormányhatározat is született arról, hogy ezt a szerződést meg fogják szüntetni. A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt nettó 17,3 ezer milliárd forintért vállalta a 35 éves koncessziót a szerződés aláírásakor, Vitézy szeptemberben nettó 23 ezer milliárd forint összértéket emlegetett.

Már a pernél tart a Mol és a horvátok közti vitából fakadó eljárás

Az Európai Bizottság egy másik, a választottbíróságokról szóló eljárást a bírósági szakaszba léptetett csütörtökön. Egy korábbi ítélet alapján tilos, hogy EU-n belüli cégek ilyen fórumokon perelhessék egymást vagy mást tagállamokat határon átnyúló ügyekben, de az Európai Bizottság szerint a magyar hatóságok megkerülték ezt az uniós jogi kötelezettséget, és a Mol egy ilyen, a megszűnt Energia Charta nevű egyezmény alapján született ítélet elismertetését kérte. Az autópálya-koncesszióhoz hasonlóan ezt a 2025-ben indult eljárást is az előző kormánytól örökölte meg a mostani.

A közlemény nem tette hozzá, de valószínűleg arra az esetre utal, amelynek a gyökerei 2009-ig nyúlnak vissza. A Mol és a horvát állam akkor megállapodott a gázüzletág működtetéséről, de a magyar cég szerint Horvátország nem teljesítette vállalásait. 2013-ban az Energia Charta alapján egy washingtoni választottbíróságon eljárást indított, ezt 2022-ben meg is nyerte. Az eset hátteréről, valamint az uniós jogi vitáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Elmaradás és diszkrimináció gyanúja miatt is indult új eljárás

Az Európai Bizottság új eljárásokat is indított, amiért – hat másik tagállammal együtt – Magyarországon sem sikerült időben bevezetni egy központi importrendszert. A testület szerint ezzel a 27 széttöredezett nemzeti rendszer helyett egy közöset lehetne kialakítani, amivel a importáló cégek is a saját tagállamukon keresztül intézhetnék az ügyeiket attól függetlenül, hol jön be az áru, így csökkenne az adminisztráció.

A Telexhez szeptember elején eljutott egy levél, amelyben az Európai Bizottság már figyelmeztette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) júniusban kinevezett elnökét erre a lehetőségre. Tamásné Czinege Csillától két héten belül választ vártak, „a gyors megvalósítást biztosító konkrét és realisztikus lépések híján” pedig fenntartották a jogot, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak. Olvasónk szerint a rendszerrel akkor már évek óta késésben volt a NAV. A levélről szeptember 7-én kérdeztük meg a NAV-ot, választ azóta se kaptunk, így csütörtökön újra elküldtük, hátha az eljárás fényében nyújtanak valamilyen információt.

Az Európai Bizottság szerint a kormányzati kötvényekből nyert bevételnél hátrányos megkülönböztetés, hogy adókedvezményeket ad, mert ezzel a többi tagállam rovására téríti el a hazai befektetőket, emiatt szintén egy új eljárást indított.