Az Egyesült Államok és Kanada padlógázzal ment bele a vámháborúba, de nem látszik, ki jöhet ki belőle győztesen
Donald Trump második elnöki ciklusáról – az elhúzódó háborúk, a különféle katonai akciók és a Fehér Házban megrendezett születésnapi ketrecharc mellett – valószínűleg évek múlva is a vámháború fog eszünkbe jutni. A vámokkal való fenyegetőzés 2025 közepén váltott a legnagyobb sebességre, majd az iráni háború, a venezuelai katonai akció és a Kubát érintő szankciók elvitték a fókuszt. Egészen idén nyárig, amikor Trump belengette: ötvenszázalékos vámot vet ki csaknem 20 milliárd dollár értékű kanadai importra.
És hogy mi történt azóta? Gyorsan jöttek a viszonylag abszurd fenyegetőzések. Trump bedobta, hogy a határ menti Ontario-tavat átnevezné Amerika-tóra, mire Ontario kormányzója azt üzente Trumpnak: csókolja meg a seggét, aztán Trump gyorsan alá is írta a rendeletet az átnevezésről.
Így jutottunk el szeptemberig, amikor már szinte minden napra jut egy új büntetővámos bejelentés. Ami kölcsönös vámok bevezetésével kezdődött, mára egyes importáruk teljes tilalmához vezetett, és mivel további vámok lépnek hatályba, nem igazán fest úgy, hogy a patthelyzet a közeljövőben enyhülne. A kanadai ellenvámok bevezetésére Trump a kanadai repülőgépgyártó, a Bombardier kitiltásával reagált, majd betiltotta a kanadai alkoholos italok, tejtermékek és motorok importját is.
Ebben a cikkben átnézzük, mely területeken lesz a legérzékelhetőbb a vámháború hatása a határ mindkét oldalán.
Miért vetett ki Trump újabb vámokat?
Trump második ciklusa elején, 2025 márciusában vetett ki vámokat Kanadára és Mexikóra, azaz arra a két partnerre, akikkel együtt az Egyesült Államok még 2020-ban aláírta a USMCA (United States–Mexico–Canada Agreement, a kanadaiaknak CUSMA) néven ismert szabadkereskedelmi megállapodást. Kanada ezt a lépést a megállapodás megsértésének tekintette, és a vámok bevezetésére megtorló vámokkal válaszolt. Tavaly nyáron néhány ponton enyhítettek a kiszabott feltételeken, ősszel viszont megszakadtak a tárgyalások a két ország között. Idén júliusban ismét kiújult a feszültség, miután Trump bejelentette, hogy ötvenszázalékos vámot vet ki egy sor, Kanadából importált árucikkre.
A kereskedelmi megállapodás eléréséhez heteken keresztül folytak intenzív tárgyalások nyáron. A vámok eredetileg augusztus 19-én léptek volna életbe, utolsó pillanatban Trump a határidőt megtoldotta három nappal, arra hivatkozva, hogy egészen közel vannak az egyezséghez. A tárgyalófelek egy olyan megoldás felé közelítettek, amelynek értelmében az amerikai acélra és alumíniumra kivetett vámokat 50-ről 25 százalékra, a kanadai gyártású autókra kivetett vámokat pedig 25-ről 15 százalékra csökkentették volna. Az egyeztetés végül augusztus végére megszakadt, a megállapodás pedig bedőlt, majd egészen odáig fajult a helyzet, hogy Mark Carney kanadai miniszterelnök kijelentette: Kanada háborúban áll az Egyesült Államokkal.
A Bloomberg szerint a meghiúsulás nagyrészt Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszterhez köthető, aki az amerikai acél- és autóipar lobbizásának engedve közbelépett és megakadályozta, hogy a kanadai acéltermékekre és járművekre korábban kivetett vámokat csökkentsék. Ezt támasztotta alá az is, amikor Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője kijelentette, hogy a kormány hajlandó lenne az autókra kivetett vámokat 25 százalékról 15 százalékra csökkenteni, de csak a személygépkocsik és a kisteherautók esetében. A kanadai fél ezt elfogadhatatlannak tartotta, mivel ez veszélybe sodorta volna a teherautókat gyártó General Motors és a Ford Motor ontariói gyárait. Mark Carney kanadai miniszterelnök később arról beszélt, azért nem egyeztek meg a Trump-kormánnyal, mert szerinte „túl sokat kértek, és túl keveset ajánlottak fel” az amerikaiak.
A tárgyalások összeomlása után az amerikai kormány augusztus 22-én 50 százalékos vámot vetett ki kanadai termékekre, az 1930-as vámtörvény korábban soha nem használt 338-as szakaszára hivatkozva. Ez a kanadai kivitel mintegy 5 százalékát, évi 20 milliárd dollárnyi árut érint, például kozmetikumokat, sört, ruhadarabokat, fabútort, betontermékeket, de nem vonatkozik a legfontosabb nyersanyagokra, például az olajra és kritikus fontosságú ásványkincsekre.
Mark Carney kormánya szeptember 8-án nagyjából hasonló mértékben vágott vissza, a tejtermékektől és bútoroktól a golfütőkön át az okostelefonokig több száz amerikai fogyasztási cikkre 15–50 százalékos vámot vetett ki, a háztartási gépekre pedig 25 százalékosat. Az acél- és alumíniumtermékek egy részére vonatkozó korábbi 25 százalékos vámot 50-re emelte. Mindez az Egyesült Államok északi szomszédjába irányuló kivitelének nagyjából 6 százalékát érinti. „Nem hiszek a konfliktus eszkalálásában, az nem építő jellegű, de vámjaink szükségesek a munkavállalóink, vállalataink és közösségeink védelméhez” – mondta Carney egy YouTube-ra feltöltött videóban. „Nem engedhetjük, hogy az amerikai áruk vámmentesen kerüljenek Kanadába, miközben ők vámot szednek a vállalatainktól az exportért.”
A közvélemény-kutatások szerint a kanadaiak határozottan támogatják Carney bosszúvámjait, a Global News megbízásából nemrég elvégzett Ipsos-felmérésből kiderült, hogy a kanadaiak több mint 70 százaléka támogatta a Carney-kormány döntését az ellenvámok bevezetéséről, és több mint 60 százalékuk egyetértett azzal a döntéssel, hogy megéri otthagyni a tárgyalóasztalt, még akkor is, ha ez magasabb költségeket és munkahelyek megszűnését jelenti.
Még az evőeszközöket is érintik a vámok
A mostani eszkalációnak leginkább az autóipar van kitéve: ha Trump valóban 25-ről 50 százalékra emeli a kanadai járművekre kivetett vámot 2027. január 1-jétől, az újabb komoly csapás lenne az ágazatra. Az autók, teherautók és alkatrészek a három ország közötti kereskedelem legfontosabb tételei közé tartoznak, a gyártás és a beszállítói láncok átnyúlnak a két ország közti határon. Eddig főleg az autókereskedések nyelték le a többletköltséget, de a BBC-nek nyilatkozó Bernard Yaros, az Oxford Economics vezető közgazdásza szerint az 50 százalékos vám már sokkal gyorsabban megjelenne a fogyasztói árakban.
Szerinte a gyártók még inkább a luxusautók, a terepjárók és a pickupok felé fordulhatnak, az olcsóbb új autók hiánya pedig a használtautó-piacon is árat emelhet. Carney egyelőre nem válaszolt hasonló mértékű vámmal, de egyes amerikai járművekre tavaly óta 25 százalékos vám vonatkozik. Trump emellett betiltotta a kanadai motorkerékpárok és robogók behozatalát is.
Hasonlóan érzékenyen érinti a helyzet az építőipart, ennek hatásai a lakáspiacra is lecsoroghatnak. Az acélra, alumíniumra és a fűrészárura már a mostani eszkaláció előtt is vonatkoztak vámok, a fémek esetében pedig Kanada is 50 százalékra emelte a tételt, ráadásul több amerikai faipari termékre, például rétegelt lemezre, a faanyagok rögzítésére szolgáló csavarokra, is vetett ki vámot.
Az építőipari cégek költségei így nőnek, amit továbbháríthatnak a vevőkre, drágítva a lakásokat. A kanadai faipari szövetség szerint a vámok a határ mindkét oldalán költségeket emelnek, az amerikai lakásépítők szövetségének elnöke, Bill Owens pedig arra kérte Trumpot, hogy a lakhatási válságra tekintettel mentesítse az építőanyagokat. Az Egyesült Államok 2025-ben 22,3 milliárd dollár értékben importált faterméket, ennek majdnem fele Kanadából érkezett, összesen 9,62 milliárd dollár értékben.
A nyersanyagok mellett kifejezetten sok háztartási terméket céloznak a vámok: szőnyeget, mosógépet, bútort, hűtőt, de még evőeszközöket is. A szintén a BBC-nek nyilatkozó Bradley Saunders, a Capital Economics közgazdásza szerint valószínűbb, hogy a kanadai vásárlók hazai termékekre váltanak, mintsem hogy drágábban vegyék meg az amerikait, hiszen Carney szándékosan olyan cikkeket választott, amikből könnyű belföldi alternatívát találni.
Az alkoholnál nem annyira az árak, inkább a fogyasztói szokások változtak meg. Több kanadai tartomány már tavaly kitiltotta az amerikai szeszes italokat a boltokból, az amerikai bor- és szeszipar Kanadába irányuló kivitele több mint 70 százalékkal esett vissza Trump tavalyi vámjai óta. Az Egyesült Államok közben teljesen betiltotta a kanadai alkoholmentes sör, a maláta alapú sör, valamint hosszú listányi bor-, rum- és vodkatermék behozatalát, Japán egyik legrégebbi sörmárkája, a Sapporo pedig bejelentette, hogy a vámok miatt 2027 első felére áthelyezi sörgyártásának egy részét Kanadából az Egyesült Államokba.
Természetesen a vámok érintik a nemzetközi ellátási láncokat is, a határon átnyúló beszállítói láncokkal dolgozó cégeknek nehezebb lesz kereskedniük, a bizonytalanság pedig visszavetheti a beruházásokat és a munkahelyteremtést. Saunders szerint a háztartásokat végül nem is annyira az árak, mint inkább a leépítések sújthatják, például bútorgyárakat egy 50 százalékos exportvám akár be is zárathat, ami rengeteg munkahely megszűnésével járhat. A terhek java pedig a kis- és középvállalkozásokra hárul, közülük többen arra számítanak, hogy az 50 százalékos vám gyakorlatilag kiszorítja őket az amerikai piacról, a vámháború további eszkalációja pedig veszélybe sodorja a cégek jövőjét.
„A határ mindkét oldalán működő vállalatoknak várniuk kell, hogy kiderüljön: fennmaradnak-e a vámok, lesznek-e további intézkedések, vagy az egyes országok a feszültség enyhítése mellett döntenek. Addig is ezek a vállalkozások vám-, megfelelési és bizonytalansággal kapcsolatos költségekkel szembesülnek majd” – mondta Justin Angotti, a Reed Smith ügyvédi iroda nemzetközi kereskedelmi és nemzetbiztonsági csoportjának munkatársa a CNBC-nek.
A vámok mindkét oldalon éreztetik hatásukat a foglalkoztatásban és a háztartások jövedelmében. A BBC által hivatkozott Kanadai–Amerikai Üzleti Tanács megrendelésére készült elemzés szerint az USMCA összeomlása több tízezer munkahelybe kerülne, főleg a vámoktól közvetlenül érintett, az amerikai piactól erősen függő feldolgozóiparban. A kanadai jegybank adatai alapján 2025 januárja és 2026 januárja között már mintegy 55 ezer ipari állás szűnt meg, miközben a vámoknak nem kitett ágazatokban nőtt a foglalkoztatás.
Az Egyesült Államokban a Center for American Progress becslése szerint a tavaly áprilisban bevezetett vámok eredményeként szintén több tízezer állást szüntettek meg a feldolgozóiparban, a szállítmányozásban és a raktározásban. Akiknek megmaradt a munkájuk, azok a magasabb árakat érzik, a Tax Foundation szerint egy amerikai háztartás idén átlagosan 840 dollárral fizethet többet.
Kanada az EU-ban találhat szövetségesre
Mindenesetre Kanadát várhatóan érzékenyebben érinti a helyzet. Az amerikai gazdaság nagyjából tizenháromszor akkora, mint a kanadai, és a kanadai export több mint 70 százaléka megy az Egyesült Államokba. Kanadai közgazdászok szerint a kár kezelhető, de többen jelezték, ha a magas vámok tartósak maradnak, rontani fogják a növekedési előrejelzéseiket.
A vámok a valóságban a két ország kereskedelmének viszonylag kis szeletét érintik, de Kimberly Clausing, a UCLA jogi karának professzora és a Biden-kormányzat adópolitikai hivatalának egykori vezető közgazdásza a Time-nak arról beszélt, az érintett kereskedőknek ez így is komoly veszteség, a helyzet pedig még sokkal rosszabbra fordulhat, ha a jövőben nem sikerül megegyezni. A vámot hivatalosan az importőr fizeti, a költség viszont rendszerint a fogyasztókra hárul, azaz ha az Egyesült Államok megvámolja a kanadai tejet, az amerikai boltokban drágul, és fordítva. Clausing szerint mindkét ország gyakorlatilag saját magát adóztatja, vagyis a Trump-kormányzat lépései az amerikai, a Carney-kormányéi pedig a kanadai vásárlók költségeit emelik.
„Úgy vélem, az eddigi amerikai–kanadai kereskedelmi háború egyik jellemzője az volt, hogy a retorika jelentősebb volt, mint a tényleges hatás” – mondta a Time-nak Clausing. „Eddig a kár korlátozott volt, de attól még valós. Úgy gondolom, hogy már maga a kereskedelmi háború körüli retorika is jelentősen csökkentette a kanadaiak érdeklődését az Egyesült Államokkal való üzleti kapcsolatok iránt.”
Az AP hírügynökség felidézte, hogy Carney januárban a davosi Világgazdasági Fórumon arról beszélt, hogy a nagyhatalmak a gazdasági összefonódást használják fel a kisebb országok nyomás alá helyezésére, ezzel a beszéddel pedig a Trumppal szembeni ellenállás vezető hangjává vált. Trump másnap úgy reagált, hogy Kanada az Egyesült Államoknak köszönheti a létét, és figyelmeztette Carney-t, hogy legközelebb erre gondoljon, mielőtt nyilatkozik.
Carney jövő héten az Európai Parlamentben szólal fel, a kialakult helyzetből viszont úgy tűnik, akár az Európai Unió is profitálhat: a Bloomberg szerint az EU és Kanada egy olyan új kereskedelemre és biztonságpolitikára összpontosító kapcsolat kialakításán dolgozik, ami képes lenne ellensúlyozni az Egyesült Államok és Kína által dominált globális hatalmi politikát. A Bloomberg információi szerint a tárgyalások leginkább a stratégiai képességekre összpontosítanak, úgymint a védelmi, űrkutatási és tudományos kutatási együttműködés, miközben Kanada az EU-val való szorosabb partnerséget tartja legfőbb prioritásnak.
Az AP-nek nyilatkozó Daniel Béland, a McGill Egyetem politológusa szerint ez mégsem egy szokványos kereskedelmi vita. Trump mélypontra zuhanó belföldi népszerűsége, a közeledő félidős választásokra, valamint az amerikai vámokat érintő bírósági eljárások mind megváltoztathatják a vámháború kimenetelét. „Normális körülmények között Kanada esélye nagyon csekély lenne” – mondta.
