Leadta a záró vagyonnyilatkozatát Polt Péter: hét ingatlanja és félmillió euró megtakarítása van
Leadta záró vagyonnyilatkozatát Polt Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke. A nyilatkozat leadásának köszönhetően Polt a következő két évben igénybe veheti a távozása után járó juttatásokat: a három havi végkielégítésen kívül a személyes gépkocsihasználatot és a kétfős titkárságot is – írta a 24.hu.
A vagyonnyilatkozata szerint Polt Péter összesen hét ingatlannal rendelkezik:
- Van egy II. kerületi, 110 négyzetméteres lakása, amihez egy 13 négyzetméteres teremgarázs is tartozik.
- Van egy XII. kerületi, 107 négyzetméteres lakása, amit 150 millió forintért vett 2020-ban.
- Van egy balatonfüredi, 62 négyzetméteres lakása, amit 50 millióért vásárolt 2016-ban.
- Az ausztriai Bad Kleinkirchheimben van egy 35 négyzetméteres lakása, amit 165 ezer euróért vett 2022-ben.
- A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fonyon van egy 30 négyzetméteres gazdasági épülete.
- A Veszprém megyei Lovason van egy 708 négyzetméteres telke hétvégi házzal.
- A Somogy megyei Bárdudvarnokon pedig van egy 2588 négyzetméteres szántója.
A számláján 11,5 millió forint, valamint 504,6 ezer euró (184 millió forint) megtakarítás van. Félmillió forintot, valamint 20 ezer eurót tart készpénzben.
A jövedelemnyilatkozati résznél azt írta, hogy 2023-ban és 2024-ben havi nettó 2,7-2,8 millió forintot keresett legfőbb ügyészként, ami 2025-re havi nettó 4,7 millió forintra emelkedett. Ezen kívül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető tanáraként még havi nettó 600-750 ezer forint keresete is volt a 2023 és 2025 közötti időszakban.
Polt Péter 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között volt Magyarország legfőbb ügyésze. 2025 májusában lemondott legfőbb ügyészi tisztségéről, miután a Fidesz alkotmánybírói pozícióra jelölte, és később az Alkotmánybíróság elnökévé is megválasztották. A megbízatása eredetileg 12 évre szólt volna, azonban a Tisza Párt a kétharmados győzelme után úgy módosította az alaptörvényt, amivel elmozdították Polt Péter az Alkotmánybíróság éléről.
A nyáron elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás visszahozta a 70 éves felső korhatárt ennél a tisztségnél, így Polt „túlkoros lett”, és szeptember 1-jével megszűnt a megbízatása. A törvény szerint hatvan napon belül kell új alkotmánybírót választania az Országgyűlésnek a távozó alkotmánybírák helyére. Az Alkotmánybíróság akkor határozatképes, ha azon legalább a hivatalban lévő tagok kétharmada, köztük az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy az elnök által kijelölt tag jelen van.
A 15 tagú Alkotmánybíróság elnökét a jövőben az Országgyűlés helyett ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül három évre, és az alkotmánybírák megbízatása a korábbi 12 helyett csak 9 évre szól majd.
