NAV-ellenőrzésekkel és a szerződések átvilágításával zárná be a gazdagok adókiskapuit a kormány

Az uniós források lehívásával és a tervezett vagyonadóval kapcsolatban is szükségessé vált a bizalmi vagyonkezelési (bvk) struktúrák újraszabályozása, ezek modelljének átalakítása ugyanis mind az EU-s pénzek hazahozatalának, mind a vagyonadónak egyik feltétele. Ahogy arról már korábban írtunk, a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok módosításával a Tisza-kormány azt szeretné elérni, hogy bezáruljon az egyik legális adóelkerülési kiskapu. A magyar rendszer eddig nagyban eltért a nemzetközi gyakorlattól: Magyarországon ugyanis ha valaki betette a cégét egy bvk-ba, majd úgy döntött, hogy a céget eladja, az ellenértéket pedig kiveszi a bvk-ból, öt év türelmi idővel ezt adófizetési kötelezettség nélkül tehette meg.

A tervezett módosítások után a bvk továbbra is alkalmas lesz a családi vagyon hosszú távú egyben tartására, az észszerű örökítésre, de a Tisza-kormány ígéretei szerint a korábban elérhető, sokszor visszaélésszerűen használt adóelőnyök jelentős része megszűnik.

Az első szakmai reakciók szerint a kormány tervezete szigorú – például kötelező NAV-ellenőrzést ír elő a régi bvk-kra is –, de a szigorítások célja nem az, hogy elüldözzék a gazdagokat a jobb feltételeket kínáló országokba. Karagich István, a Blochamps Kft. igazgatója szerint megnyugtató üzenet a korábban létrehozottak számára, hogy a már bevitt vagyonelemekre a bevitelkor irányadó szabályok vonatkoznak, vagyis nincsenek visszamenőleges hatályú változtatások.

A 2023. szeptember 12. előtt létrehozott struktúrák esetében ez azt jelenti, hogy a bevitt vagyon kiadása – a hozamot ide nem értve – időkorlát nélkül adómentes marad, a 2023. szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között bevitt, felértékelt vagyonelemek pedig ötéves várakozási idő elteltével adhatók ki adómentesen.

Az augusztus 30-i változás miatt vélhetően még egy utolsó nagy bvk-s roham várható. A Telexnek több jogász kifejezetten üdvözölte a tervezetet: mint mondták, rosszabbat vártak, de a vadabb félelmeik nem igazolódtak be. Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy az új szabályrendszer komoly igazságtalanságokat és torz piaci gyakorlatokat szüntethet meg.

Első nap létrehozta, negyedik nap kivette a pénzt

Milyen szövegről is beszélünk? Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes 2026. július 17-én nyújtotta be az Országgyűlés elé a T/387. számú törvényjavaslatot, majd egyfajta tárgyalási menetrendet is vázolt. A törvény fő célja az uniós források megszerzése, vagyis a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv sikere érdekében szükséges adóintézkedések, valamint egyéb törvények módosításának elfogadása.

Mint a PwC anno fogalmazott, a bizalmi vagyonkezelés és magánalapítványok adózása esetében jelentős szja-szigorítás várható. A javaslat érdemben alakítja át a bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok személyi jövedelemadózási szabályait.

Megszűnhet a bizalmi vagyonkezelések egyik legjelentősebb adóelőnye,

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig célzottan vizsgálhatja a korábban létrehozott családi vagyonkezelési és magánalapítványi struktúrákat.

Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint az egész változtatás kulcskérdése, hogy a jövőben milyen lehetőségei lesznek a felértékeléseknek, vagyis a vagyonelemet a bvk-ba átruházó személy hogyan adhatja át a cégét vagy más vagyonelemét, illetve hogyan veheti ki később azt, aki arra jogosult lesz.

Kezdjük a feketelevessel! A NAV, illetve a kormány láthatóan „berágott” bizonyos korábbi bvk-s gyakorlatokra, amiért volt, aki az öröklés egyszerűsítésére és zökkenőmentességére alkalmas szabályt egyszerűen gyors adóelkerülésre használta.

A korábban létrehozott, körülbelül kétezer bvk-ra a törvény emiatt most bevezetne egy kötelező NAV-ellenőrzést. A szakma szerint biztos, hogy jó pár, korábban létrehozott bvk-nál lesz mit megállapítania az adóhatóságnak. Az ugyanis aligha volt rendeltetésszerű joggyakorlás, ha valaki első nap létrehozta a bvk-t, a második nap bevitte a cége üzletrészét a bvk-ba, a harmadik nap eladta az üzletrészt, a negyedik nap pedig már ki is vette a vagyont adómentesen.

Megmaradnak az előnyök

Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere szerint a készülő szabályozás alapvetően kedvezőbb lett annál, mint amitől nagyon sokan féltek. Az eddig létrejött bvk-k megtarthatják a kedvezményeiket, valamint ez a lehetőség megmarad a még augusztus 31-ig létrehozott bvk-knál is. Megmarad az a szabály is, hogy a bvk-ban realizált pénzügyi nyereség a kivételig adómentes. Csak összehasonlításként: ha ugyanezt a nyereséget valaki egy társaságban realizálná, csak az osztalék és esetleg az árfolyamnyereség lehetne adómentes, a kamatjövedelem nem. Karagich István azt is kiemeli, üdvözlendő, hogy nem tér vissza a „bemeneti” adóztatás: aki vagyonelemet (céget, ingatlant, értékpapírt, műtárgyat) ad bizalmi vagyonkezelésbe, annak emiatt továbbra sem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

Illés István, az Apelso Wealth Management partnere is úgy véli, hogy nagy meglepetést nem okoz a törvénytervezet. Szerinte lehetett tudni, hogy az átalakítás célja az, hogy inkább a családi adótervezést, generációváltást segítse az intézmény, és ne egy magánszemély adóelkerülését. Ezt mutatja az a szabály, hogy – egyezően egy öröklési helyzet adózásával – amennyiben a vagyonrendelő meghal és az örökösei veszik ki a vagyonelemet, nem kell adózni. Ahogy ezt Baráti Ákos megfogalmazza,

„továbbra is a halál a legjobb adótervezési eszköz”.

Azt persze minden beszélgetőpartnerünk, így Illés István is kiemelte, hogy a kötelező NAV-ellenőrzés fájdalmas újdonság volt, ráadásul nem lesz könnyű ennyi ellenőrzésre adóellenőri kapacitást allokálni. (Hozzátehetjük, hogy ebben az iparágban visszatérő tapasztalat, hogy mindenki elég negatívan nyilatkozik „a többiek” gyakorlatáról, miközben a sajátját kikezdhetetlennek tartja.) A NAV az ellenőrzések során azt vizsgálja, hogy van-e kapcsolat a vagyonkezelő és vagyonrendelő, illetve a vagyonkezelő és a kedvezményezettek között, vagyis a „bal zsebemből a jobb zsebembe” típusú bvk-kat akarja kiszűrni.

A tervezetben nyíltan leírják, hogy a tanácsadói és ügyvédi megbízási szerződéseket és azok adóelőnyre vonatkozó rendelkezéseit is vizsgálni kell, ez szintén meglepő volt egyes szakembereknek. Ez mutatja a leginkább, hogy a kormányzat nem kedveli a „dobozos” bvk-kat gyártó, azokat a gyors adóelőnnyel reklámozó szolgáltatókat.

A tervezet vonatkozó bekezdése így szól:

„Az ellenőrzés során az állami adó- és vámhatóság vizsgálja különösen a vagyonrendelés körülményeit (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti kapcsolat kezdeményezésének módját, célját, személyes és gazdasági körülményeit, a kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegtervezetek tartalmát), a megkötött szerződések tartalmát (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti szerződést).”

Nem folytatjuk a passzus idézését, de a törvény pontosan leírja, hogy milyen gyanúkat kell kivizsgálni.

Ránky Anna ügyvéd, a Klart Családi Alkotmány egyik alapítója szerint

aki korábban családi alkotmánykészítés folyamatának eredményeképpen alapított bvk-t, ott nem lesz kérdés, hogy nem adóelkerülés volt a cél, hanem a családi vagyon hosszú távú megőrzése.

Ezt a jövőben sem fogja senki megkérdőjelezni, ilyen esetekben a struktúra kimondott és leírt célja a vállalkozó család vagyonának egyben tartása volt.

Adómentesség azért marad

Baráti Ákos szerint ugyanakkor az nagyon fontos, hogy megmarad a bvk-kból befektetett összeg tartós befektetési számlára (tbsz) helyezhetősége is. Azaz a bvk-n keresztül is kedvezően lehet a pénzügyi befektetéseket megvalósítani, a felértékelés adómentessége azonban már csak a vagyonrendelő halála esetén lesz érvényesíthető. Ez több szempontból is logikus szabályozás.

• Egyrészt alátámasztja a bvk-knak azt a funkcióját, hogy azok a generációk közötti vagyonátadásnak legyenek eszközei.
• Másrészt összhangban van az szja-törvény azon szabályával, hogy halál esetén az örökölt vagyon felértékelődik adómentesen a piaci értékre.

A nagy hátulütő viszont a vagyonadó: ennek konkrét szabályai még alakulnak, de várhatóan január 1-jétől hatályba lépnek. A vagyonadó várhatóan a bvk-ba bevitt vagyonra is vonatkozik majd.

Ha a vagyon bekerül bvk-ba, ott már nem lehet „trükközéssel” elkerülni vagy mérsékelni a vagyonadót, ha viszont a vagyon a magánszemélynél marad, várhatóan lesznek kiskapuk, és sokan meg is fogják próbálni azokat kihasználni.

Vicces paradoxon, hogy korábban minden vagyonos abban volt érdekelt, hogy jó magasra értékelje a bvk-ba betett vagyonelemeit, de a jövőben ez visszafelé sülhet el, amikor az adóhatóság a vagyonadó alapja miatt érdeklődik majd.

Ránky Anna azt is megjegyzi, hogy a jövőbeli nyilvántartások megfelelő vezetése kiemelten fontos lesz, hiszen az adóellenőrzés és az adómegállapítás ez alapján fog történni (ahogy eddig is). Ezentúl viszont még nagyobb lesz a tét, mint eddig, hiszen nem mindegy, nyomon követhető-e pontosan, hogy a bvk-ban ugyanazok a vagyonelemek találhatók-e, mint korábban, vagy időközben átalakult a vagyon.

A szakma egyes képviselői ugyanakkor nagyon kritizálják is az új szabályokat, mondván, lehet növelni a gazdagokra kirótt adókat, de ha ezek után ők Szingapúrba viszik a vagyonukat, a nagyobb kulcs sokkal kisebb összesített adóbevételt hoz majd. Ennek oka nemcsak az, hogy a vagyonosok pénze kint adózik, de kint kapnak munkát a jogászok, az adótanácsadók, illetve a gazdagokat kiszolgáló bankárok is, akik ezen a szakterületen dolgoznak. A szingapúri példa nem véletlenszerű, az ország kifejezetten ráállt arra, hogy főleg a gazdag kínaiaknak family office-okat működtessen.