A vagyonadó bevezetésével együtt a gazdagok egyik legális adóelkerülési kiskapuját is bezárná a Tisza-kormány

Kármán András pénzügyminiszter a parlamenti meghallgatásán beszélt arról, hogy a Tisza Párt ragaszkodik a vagyonadóhoz, de egyben a bizalmi vagyonkezelés (bvk) adóelkerülő struktúráira is figyelemmel lesz. Mindez nagyon fontos üzenet, hiszen a piacon voltak már olyan szolgáltatók, akik azzal a fals ígérettel kerestek meg vagyonos embereket, hogy gyorsan tegyék bvk-ba a pénzüket, hátha így el tudják kerülni a vagyonadót. Nos, a Tisza Párt szakmai csapata vélhetően semmiképpen nem szeretne ilyen kiskaput hagyni.

Hamarosan meg is jelent a Magyar Közlönyben a kormány 1147/2026. (V. 14.) határozata, amely előírta, hogy a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeinek meghatározása és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszűnése érdekében jogszabály-előkészítés szükséges. A feladat felelőse Kármán András pénzügyminiszter, aki június 5-ig kapott időt erre. Írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy megvilágítsuk az intézkedés hátterét.

Ez tényleg extrém volt

Antall György, az Apelso Wealth Management partnere arról beszélt a Telexnek, hogy a meghallgatás alapján az indokolatlan adókedvezményeket az új kormány szeretné megszüntetni. A magyar rendszer valóban szélsőségesen eltért a nemzetközi gyakorlattól abban a kérdésben, hogy a magyar szisztémában volt arra lehetőség, hogy

valaki betegye a cégét egy bvk-ba, majd annak felértékelődése és eladása után öt év türelmi idővel ezt adófizetési kötelezettség nélkül eladhassa.

Ez nyilvánvalóan ütközött az adósemlegesség elvével, vagyis, ha valaki „simán” eladta a cégét, akkor sokat adózott a nyeresége után, míg, ha valaki azonos gazdasági tartalommal, de egy bvk-ba pakolta a cégét, az adómentesen értékesített.

Az adómentes felértékelési lehetőség világviszonylatban is unikális volt, és finoman szólva sem volt követendő példa. Más országokban is vannak adókedvezmények, amelyek például adóhalasztást tesznek lehetővé, de a teljesen adómentes értékesítés tényleg ritka, ennek eltörlése indokolt.

A bvk-piacon mintegy 2200 struktúra létezik, ennek 90 százaléka eseti vagyonkezelés, vagyis a vagyonrendelő csinál egy kft.-t, azt (vagy saját magát) megbízza bizalmi vagyonkezeléssel, majd a vagyonrendelő és a családtagjai ennek segítségével a későbbiekben kivehetik a cégeik eladásából realizált nyereséget adómentesen. Ez olyan, mint egy családi holdingcég, nem változik sem az irányítás, sem a haszonhúzó.

Ezt a kiskaput vélhetően teljesen be akarják zárni.

Ugyanakkor a bizalmi vagyonkezelésnek a gyakorlatban nemcsak az alapító (vagyonrendelő) által korlátok nélkül irányított, főként az adókedvezmények kihasználására létrehozott változata létezik. Léteznek társadalmilag hasznos, a vállalkozói generációváltást és családi öngondoskodást segítő bvk-k is, amelyek vélhetően eredetileg a jogalkotó céljai lehettek.

Aminek lenne értelme

Mire gondolunk? A vagyonkezelő itt tényleg független, külsős, átmenetileg valóban tulajdonosi funkciót gyakorol, ameddig a gyerekek vagy az unokák nem nőnek fel, vagy félretesz a családfő az utódok későbbi tanulmányaira, saját betegsége esetére. Ennek érdemes lenne valóban úgy adóznia, ahogyan a magánszemélyek adóznak. Ennek tipikus fajtái:

• Generation Skipping Trust: családi cég továbbadása a kiskorú vagy meg nem született unokákra, a gyermekek kihagyásával, mert ők nem alkalmasak a cég vezetésére (amíg a későbbiek felnőnek, a vagyonkezelő látja el a tulajdonosi jogokat).
• Family Support Trust: a cél a gondoskodás kiskorúakról, cselekvőképtelen családtagokról olyan esetre, ha a vállalkozó hirtelen meghal. Ez a módozat egy dedikált vagyon a hozzátartozók gondozására, ellátására, oktatására való (az utóbbi az Egyesült Államokban nagyon gyakori).
• Blind Trust: közhivatalt vállaló személy összeférhetetlenségét feloldó bvk, a vagyon kezelésére a politikai megbízatás idejére. Ha ezt használják, akkor a vagyon része marad a kötelező vagyonbevallásnak.

Az várható tehát, hogy a bvk-kat be fogják vonni a vagyon- és más adók alá, hogy azok is fizessenek az adósemlegesség jegyében úgy, mint egy kft. A hasznos társadalmi célokat szolgáló bvk viszont akkor adósemleges, ha a vagyonkezelő megbízása nem jár azonnali adófizetési kötelezettséggel, és a vagyonkezelés adózása a magánszemélyi adózás mintájára működik. Az angolszász minták alapján a bvk felépítése megkülönbözteti e két típust: ha vagyonrendelő nem tudja visszavenni a vagyont és működtetni a vagyont, vagyis egy visszavonhatatlan struktúráról van szó, amikor valóban független, engedélyes bvk-val dolgozik egy csapat, az tényleg társadalmilag hasznos lehet.

De akkor egyáltalán mi értelme lehet az eseti bvk-nak? Egy sima kft.-t hagyományos öröklés során, hagyatéki eljárásban kell felosztani, a vezető tisztségviselő magánvagyona ellen indított eljárásokkal elperelhető a cég. A bvk-ban van jogi védelem (akár 50 évig), az adózása viszont ennek sem lenne kedvezőbb.

A pontos szabályok benyújtására záros határidő van, így túl sok idő nincs a szabályozás áttekintésére és az anomáliák felszámolására, de amennyire tudjuk, a szakma fő üzenete az, hogy az eseti és az üzletszerű bvk-k megkülönböztetése indokolt, hiszen az egyik egy adóelkerülési forma, a másik egy nyugati típusú generációváltás feltételeinek segítése.

Végül egy érdekesség: ha korábban az volt egyes ügyfelek bvk-s célja, hogy adótervezési okból jó magasra értékeljék a cégüket, nekik nagyon visszanyalhat a fagyi, hiszen egy új vagyonadós struktúrában lehet, hogy ezzel éppen megemelik a későbbi vagyonadóalapjukat.