Mindenki a spanyol–argentin meccsről beszél, pedig a foci-vb egyértelmű győztese az ezermilliárdokat bezsebelő FIFA lett
Július 25-én, vasárnap délután fél hattól játszik az NB II.-ben a Szentlőrinc SE és a Karcag csapata. Azt, hogy ezt a meccset ki fogja megnyerni, most még nehéz megtippelni, egy dologra azonban nagy összegben lehetne fogadni: arra, hogy a meccs izgalmasabb lesz, mint a labdarúgó-világbajnokság vasárnap este tartott döntője.
A dögunalmas meccs első 90 percében az argentinoknak nemhogy gólhelyzetük, de még kapura rúgásuk sem volt, a spanyolok viszont folyamatosan bombázták az argentin kaput, csak éppen soha nem találtak bele. A meccset először egy félórás, esztrádműsorra emlékeztető félidős műsort is tartalmazó szünettel húzták el, a rendes játékidő lejártánál 0-0-s állás utáni 30 perces hosszabbítás közepére pedig a legtöbb néző valószínűleg úgy volt vele, hogy mindegy, ki nyer, csak legyen már vége ennek a szenvedésnek.
A meccset végül 1-0-ra a spanyolok nyerték, a torna első számú győztese azonban valójában nem Spanyolország, hanem sokkal inkább FIFA és annak elnöke, Gianni Infantino volt. Az idei labdarúgó-világbajnokság ugyanis a történelem eddigi legjövedelmezőbb sporteseményére sikeredett, amellyel a FIFA minden korábbinál nagyobb és a saját várakozásait is messze meghaladó árbevételt ért el.
9 milliárd dollárral számoltak, 11 milliárd lett
A Bloomberg egy összesítése szerint a foci-világbajnokságok árbevételei az elmúlt húsz évben meredeken emelkedtek: a 2006-os németországi vébén még csak 2,28 milliárd dollárt tettek ki, a 2022-es katari eseményen azonban már 7,57 milliárdot.
A FIFA az idei világbajnokságon ennél is jóval magasabb, 9 milliárdos árbevétellel számolt, az esemény végén azonban közölték, hogy ennél jóval több, 11 milliárd dollárnyi bevételük gyűlt össze. A FIFA bevétele ezzel a 2023 és 2026 közötti négyéves ciklusban körülbelül 15 milliárd dollár körül alakul, ami nagyjából 4750 milliárd forintnak felel meg.
A bevételnövekedés azonban nem csak úgy magától jött, ahhoz szükség volt arra is, hogy a világbajnokságok menetét a minél több pénz begyűjtésére optimalizálják. Kritikusok egyenesen arról beszélnek, hogy a FIFA a vébét egy, a nézők és szurkolók számára élvezhető sporteseményből egy pénzcsapnak használt szórakoztatóipari eseménnyé alakította át.
A bevételnövelés legfontosabb eszköze egyértelműen az, hogy az idei volt az első világbajnokság, amelyen 32 helyett 48 csapat vett részt, amivel a torna időtartama 4-ről 6 hétre nőtt. A meccsek száma 64-ről 104-re emelkedett, ami több, a közvetítőknek eladott tartalmat, több belépőjegyet és több hirdetési időt jelent – vagyis rengeteg pénzt a világbajnokságot szervező FIFA-nak.
Ezzel arányosan nőtt meg a vébé legalább egy meccsén fizikailag jelen lévő szurkolók száma is. A FIFA adatai szerint, amelyeket a Bloomberg dolgozott fel, 1986 és 2022 között minden vébén 2,4–3,6 millió szurkoló tűnt fel. Az idén aztán ezt sikerült 6,5 millióra feltornázni, és ebben még nem is szerepelnek az elődöntők, a bronzmeccs és a döntő.
Kérdés volt, elfogynak-e a jegyek
A CNBC elemzése szerint az idei világbajnokság előtt az egyik fontos kérdés az volt, hogy mennyire sikerül majd megtölteni a világbajnokság stadionjait. Ez ellen szólt, hogy
- a korábbiaknál jóval több meccset rendeztek;
- a bajnokságot Észak-Amerikában tartották, ami hagyományosan nem követi annyira a focit, mint Dél-Amerika és Európa;
- a jegyeket a korábbiaknál jóval drágábban, a Ticketdata adatai szerint 900 dolláros medián áron értékesítették.
Az idei volt ráadásul az első világbajnokság, amelyen a jegyeket nem fix árakon, hanem dinamikus árazással adták el. Ez azt jelenti, hogy a jegyek ára a repülőjegyekéhez hasonlóan a kereslettől függött. A nagy érdeklődésre számot tartó meccseken ez így akár a 10 ezer dollárra (átszámolva 3,1 millió forint) is felkúszott.
A Football Benchmark adatai szerint azonban a kezdeti kétségek ellenére végig nagyon magas volt a jegyek iránti kereslet. „A csoportszakaszban a stadionok kihasználtsága 99 százalék volt – mondta a CNBC-nek Antonio Di Cianni, a Football Benchmark igazgatója –, ez azt mutatja, hogy az emberek simán hajlandók kifizetni ezeket a jegyárakat.” (Már akinek belefér, a többség számára ugyanis az Egyesült Államokban mára luxus lett a szórakozás, részben pont az eseményekre kapható jegyek árának elszállása miatt.)
Minden eszközt bevetettek a pénzfejésre
De a FIFA a jegyárak magasra srófolása és a meccsek számának megemelése mellett is mindent megtett, hogy minél több pénzt préseljen ki az idei világbajnokságból. Az egyik ilyen eszközük a félidők közepére bevezetett, háromperces, úgynevezett hidratációs, avagy ivószünet volt.
A FIFA álláspontja szerint ezeket kizárólag a játékosok jólléte érdekében vezették be, hiszen a játszmákat részben meleg égövi városokban tartották, ráadásul sokszor nap közepén, hogy az európaiak is nézni tudják őket. Ezt némileg árnyalja, hogy esőben, hűvösben is megtartották az ivószüneteket, amire a nézők rendszeresen pfujolással reagáltak. Azt a közvetítési jog birtokosai dönthették el, hogy mit sugároznak a hidratációs szünet alatt – és számos országban, például az Egyesült Államokban további bevételt generáló reklámokkal tették tele.
A Bloomberg szerint az Egyesült Államokban a meccsek szüneteiben lejátszott 30 másodperces reklámhelyeket 250–750 ezer dollárért, vagyis 80–240 millió forintért lehetett megvenni. A 104 meccs két hidratációs szünetében 4-4, összesen nyolc darab 30 másodperces reklámhely jött létre, ami a teljes vébére vetítve 832 rendkívül drágán eladható sávot jelent. Az amerikai közvetítési jogokat megvásárló Fox tévécsatorna csak ebből félmilliárd dollár pluszbevételre tehetett szert, így nyilván a FIFA is borsosabb áron tudta értékesíteni a közvetítései jogokat.
De a FIFA-nak más bevételszerzési módszerei is vannak: részesedést kér például a meccsnapokon a stadionokban és a hivatalos szurkolói eseményeken eladott ételek és italok árából. Sőt, potom 138 ezer forintnak megfelelő összegért még a vb-döntőnek helyt adó stadion gyepdarabkáit is eladják. Ha ez nem lenne elég, akkor kisebb összegért meccsjegyreplikákat is árulnak, vagyis olyan papírfecniket, amelyek belépőjegynek tűnnek, de igazából nem azok.
2030-ra ugyanez jöhet, csak még durvábban
Gianni Infantino, a FIFA elnöke az erős eladásokat látva már a világbajnokság közben felvetette, hogy 2030-ban a mostaninál is több, akár 64 csapat is játszhat majd a vébén. Egy erre vonatkozó kérdésre július 10-én a svájci Blue Sport csatornának azt mondta: „Ezek mind olyan kérdések, amelyeket a világbajnokság után fogunk megvizsgálni.”
Ez a mostaninál is hosszabb eseménysort és több meccset jelentene – annak ellenére, hogy a csapatok már az idei vébén is a túl hosszan elnyújtott túl sok meccsre panaszkodtak. Vannak olyanok is, akik szerint az utolsó meccsek egy része azért volt már olyan unalmas, mert a csapatok az egymás után következő meccsek sokaságában egyszerűen elfáradtak a végére.
Infantinónak persze érdeke az, hogy a világbajnokság minél nagyobb és minél nyereségesebb esemény legyen. A FIFA nonprofit szervezet, amely a bevétele jelentős részét a szegényebb országokban található labdarúgó-infrastruktúra kiépítésére fordítja. A jelenlegi terveik szerint 2027 és 2030 között 2,7 milliárd dollárt osztanak majd szét a 211 tagállam között.
A CNBC megkérdezte erről Kieran Maguire-t, aki a labdarúgás finanszírozását kutatja a Liverpooli Egyetemen. Maguire szerint ez úgy működik, hogy „Infantino alatt a FIFA rengeteg pénzt ad kicsi országoknak, amelyek aztán újra és újra megszavazzák őt elnöknek”. A Bloomberg a Zöld-foki szigeteket hozta fel erre példának, amely 12 millió dollárt kapott, hogy részt vegyen a vébén, annak ellenére, hogy a területén egyetlen füves focipálya sincsen.
A FIFA jövőre választ majd új vezetést, és bár az idei torna előtt és alatt több hullámban is fellángolt az Infantinóval szembeni elégedetlenség, jövőre valószínűleg a tagállamok döntő többsége őt fogja támogatni. Ebben a Guardian szerint is kulcsszerepe van annak, hogy az idei vébé árbevétele jelentősen meghaladta a korábbi várakozásokat, a pénz nagy részét pedig a tagállamok között osztják majd ki.
Trump megkérte, hogy vonják vissza a piros lapot, visszavonták
A FIFA működése sosem volt mentes a korrupciógyanútól (bár a leghíresebb ügyben tavaly végül felmentették Sepp Blatter előző elnököt és Michel Platinit), de az idei világbajnokságra a korlátlan pénzszerzési vágy mellett a korábbi eseteknél direktebb módon vetült rá a korrupció árnyéka. Erre a legjobb példa Gianni Infantino és Donald Trump, valamint a FIFA és az Egyesült Államok vezetésének erősen megkérdőjelezhető kapcsolata.
Infantino híres arról, hogy mindenféle politikai vezetővel és nagyhatalmi szereplővel igyekszik jó viszonyt kiépíteni, Trump esetében azonban a korábbiaknál is erősebb gesztusokat tett. Olyanokat például, hogy a FIFA a New York-i Trump Towerben bérel irodát, amelynek bérleti díja közvetlenül a Trump-családhoz folyik be. Trump hiúságának táplálását szolgálta aztán az is, hogy a FIFA tavaly alapított egy saját békedíjat, amelyet Donald Trumpnak adtak, aki korábban kiakadt, hogy a Nobel-békedíjat nem kapta meg.
A leggyanúsabb ügy azonban az volt, amikor Donald Trump megkérte Gianni Infantinót, hogy vonják vissza az egyik amerikai játékos, Folarin Balogun piros lapját és egy meccsre szóló eltiltását, miután kiállították a Bosznia-Hercegovina elleni meccsen. A FIFA fegyelmi testülete nem sokkal Trump kérése után (de saját állítása szerint nem amiatt) felfüggesztette Balogun büntetését, így az amerikai focista már tudott játszani a Belgium elleni következő meccsen. Ezen egyébként csúnyán kikapott a csapata.
A lépés miatt több európai csapat és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is kiakadt, utóbbi egy közleményt is kiadott, amely szerint „A tegnapi döntés, miszerint egy év próbaidőre felfüggesztik a Folarin Balogun játékosnak kiadott piros lap után járó egy mérkőzésre szóló automatikus eltiltás alkalmazását, átlépte a vörös vonalat”.
Az európai szövetség szerint ebben a kérdésben a futball integritása forog kockán, a FIFA döntése pedig precedenst teremt majd későbbi hasonló döntésekre. A FIFA azonban nem visszakozott a döntésből, és azzal vágott vissza az európaiaknak, hogy a tiltakozó közleményük képmutatás, mivel az európai tornákon is történt már olyan, hogy visszavontak a meccsek során kiosztott piros lapokat.
