Luxus lett a szórakozás, és ez egyre nyomorúságosabbá teszi az amerikaiak életét
Az inflációnál is gyorsabban nő a szórakozás ára az Egyesült Államokban – írja a Bloomberg Businessweek, emiatt egyre nehezebb hozzájutni azokhoz a közösségi élményekhez, amik korábban a mindennapi élet természetes részét jelentették. A szórakozás visszaszorulása viszont visszafogja a háztartások fogyasztását, felhajtja az árakat, csökkenti az új beruházásokat, ellehetetleníti a szolgáltatókat és a gazdaság egészének teljesítményét is gyengítheti.
Az elmúlt húsz évben több ezer golfpálya, kocsma és bár, éjszakai klub és egyéb szabadidős helyszín zárt be az Egyesült Államokban, eközben a lakosság jelentősen nőtt. Emiatt a népszerű programokra – nyári táborok, koncertek, sportesemények vagy nyaralások – egyre nagyobb a kereslet, de a kínálat nem tud lépést tartani vele. A legjobb helyeket sokszor hónapokkal vagy akár egy évvel előre le kell foglalni.
Ezzel párhuzamosan az emberek egyre kevésbé érzik boldognak az életüket, és a két dolog össze is függhet. Egy évtizeddel korábban még a 13. legboldogabb társadalomnak számított az amerikai, 2025-ben már a 23. helyen végeztek – Magyarország egyébként a 91. helyről küzdötte fel magát a 74. helyre. Pedig lenne igényük a szórakozásra, leginkább a fiataloknak, akik jellemzően a személyes találkozásokat részesítik előnyben a képernyő előtt töltött idővel szemben, de a koncertjegyek, a nyaralások és a szállások ára lassan elérhetetlenné válik számukra.
Inkább egyszer sokat, mint többször keveset költenek
Hasonlóról ír a Wall Street Journal is, ami a szórakozás és infláció szavakból összevont „funflation”-nek nevezte el a jelenséget. A cikk szerint a jelenség onnan ered, hogy a koronavírus-járvány miatti lezárások után az emberek hirtelen visszatértek a nagy tömegrendezvényekhez, és az elmaradt élmények miatt sokan hajlandóbbak lettek többet költeni szórakozásra. Ezzel párhuzamosan a nagy turnék egyre látványosabbá és drágábbá váltak, ami tovább növelte a jegyárakat.
Közben a gazdagabb rétegek vásárlóereje nőtt, míg sok középosztálybeli és alacsonyabb jövedelmű embernek a bérek nem tartottak lépést az inflációval. Emiatt a koncertek sokaknak már nem rendszeres programok, hanem inkább ritka, különleges élmények, amire akár komolyabb összeget is elköltenek.
A jegyárakat tovább növeli a dinamikus árazás, valamint az is, hogy egyre több szervező kezdett olyan értékesítési stratégiát használni, amivel FOMO-t (Fear of Missing Out, azaz kimaradástól való félelmet) generál sokakban. Mivel drágább lett szórakozni járni, az emberek sokkal jobban megválogatják, hova mennek el, és inkább egyszer költenek sokat, mint többször kevesebbet.
42 százalékkal emelkedtek a koncertjegyek árai
A legnyomósabb indok a szórakozás visszaszorulására az, hogy a magas megélhetési költségek egyszerűen kiszorították a szórakozásra fordított kiadásokat, azaz nincs az alapvető szükségleteken túl felesleges pénze az embereknek. A lakhatás, a közlekedés és az alapvető kiadások (étkezés, egészségügy stb.) jóval gyorsabban drágultak az elmúlt években, mint a bérek. A koncertek és a nyaralások ára is az inflációnál nagyobb mértékben nőtt, egy koncertjegy átlagosan már 134 dollárba (több mint 41 ezer forintba) kerül, ami 42 százalékos emelkedés 2019-hez képest, a tengerparti szállások átlagos éjszakánkénti díja 38 százalékkal, 413 dollárra (közel 130 ezer forintra) nőtt.
A helyzetet tovább rontja, hogy új szórakozóhelyeket vagy táborokat létrehozni rendkívül költséges és sokszor bonyolult a szigorú amerikai szabályozás miatt. Az építési költségek és a belépési küszöbhöz szükséges kezdőtőke olyan magassá váltak, hogy kevés új beruházás valósul meg. Emiatt a már korábban is működő vállalkozások inkább magasabb árakat kérnek a meglévő szolgáltatásokért és nem bővítik a kínálatot.
Egyes városok már lazítanak a korlátozásokon, hogy több közösségi tér jöhessen létre, így tett például New York City, ahol több mint száz évig érvényben volt az a szabály, ami a bárokban való táncolást tiltotta. Bostonban pedig enyhítették az alkoholt árusító helyek számának korlátozását, emiatt több bár és közösségi találkozóhely nyílhat, viszont a gyökeres, az egész országot érintő fordulat még jó pár évbe telhet.
Magyarországon szintén nagyon megdrágultak a koncert- és színházjegyek az utóbbi pár évben, bár az inflációnál valamivel kisebb mértékben. A szolgáltatások idén májusban 4,3 százalékkal voltak drágábbak, mint 2025 tavaszán.
