A fosszilis energia visszaszorításával csökkentene rezsit az EU, de puhítana egy ezt segítő rendszeren
Az Európai Bizottság felpuhítaná az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) a pénteken bemutatott javaslataival, amelyek többlettámogatást és részleges újraosztást ígérnek Magyarországnak. A testület az árampiac reformjára is előállt egy akciótervvel, amely jobban összekapcsolná az uniós hálózatot, több okos villanyórát szereltetne fel a háztartásokba, és ösztönözné a fosszilis energia támogatásának kivezetését, de nem kötelező.
Mi az ETS?
Az ETS az üvegházhatást okozó gázok – elsősorban a szén-dioxid – kibocsátását igyekszik forintosítani. A rendszerben gyakorlatilag úgy lehet kereskedni a kibocsátási egységekkel, mint más árukkal. Az egységek más termékek piacához hasonlóan attól függően lesznek drágábbak vagy olcsóbbak, hogy többlet vagy hiány van belőlük. Az egységek egy részét ingyen adják, de a fedezetlen gázkibocsátásra a szennyezőknek egységeket venni vagy fejlesztésekkel csökkenteni az emissziót (ezek gyakran az energiafelhasználást is visszafogják).
A bevételekből kibocsátásokat csökkentő programokat fizetnek. Például július elején 2,5 milliárd eurót adtak 11 országnak ilyen projektekre az EU Modernizációs Alapján keresztül. A második legnagyobb, több mint 550 millió eurós részt Magyarország kapta.
Az egységekkel meghatározott kibocsátási szintet fokozatosan csökkentik. A 2005-ben indult ETS-t rendszeresen felülvizsgálják és a tervek szerint egyre több ágazatra terjesztik ki.
Magyarországnak is szolidaritást ígérnek
A szabályok alapján az ETS-sel lefedett ágazatoknak 2039-re el kellene érniük a nulla kibocsátást, de a pénteki javaslat ezt elnyújtaná, és a mostaninál „fokozatosabbá” tenné az egységkibocsátások csökkentését.
Korábban már döntöttek egy olyan kiskapuról is, hogy 2036-tól részben más országok rendszereiből vett egységekkel válthatnák ki az uniósakat. A pénteki bejelentés ezt részletezte: csak közvetve nyitnák ki a rendszert, azaz nem lennének egy az egyben átválthatóak az egységek.
Tucatnyi tagállamnak, köztük Magyarországnak 280 millió egységnyi bevételt adnának a Modernizációs Alapon keresztül. Az egységek tíz százalékos újraosztásával és egy befektetési eszközzel is segítenének nekik.
Több ingyenes egységet adnának, de nem hagynák, hogy ezeket egyből eladják. Feltételesen osztanák ki, egy részét csak akkor adnák oda, ha a cégek végrehajtottak egy dekarbonizációs tervet.
Az ETS-t kiterjesztenék a szemétégetés, kereskedelmi hajózás és légi közlekedés terén. Utóbbinál 2029-től minden üzleti gépre és olyan járatra érvényes lenne, amely az EU földrajzi központjától 5000 kilométeren belül landol, hogy elkerüljék a központi átszállórepterek kiszervezését a szomszédos térségekbe.
Még meg sem jelent, már vita lett belőle az EP-ben
„Egyetlen eszköz sem segített annyira a kibocsátások csökkentésében”, mint az ETS, de három gyengeségét is jobban kell kezelni, érvelt pénteken a reform mellett Wopke Hoekstra. Az Európai Bizottság éghajlatért is felelős tagja szerint a világ megváltozott, és egy „üzletbarátabb” megközelítést alkalmaznak, de így is tartani tudják a 2040-re ígért 90 százalékos kibocsátás-csökkentési célt.
A bizottsági javaslatról az Európai Parlamentnek (EP-nek) és a tagállami kormányoknak közösen kell dönteniük.
A reformról júniusban Magyar Péter első EU-csúcsán és a Visegrádi Négyek budapesti-gödöllői csúcstalálkozóján is szó volt. Utóbbin az Orbán Viktorral egy pártcsaládhoz, a Patriótákhoz tartozó Andrej Babiš cseh miniszterelnök ostorozta a rendszert.
A javaslat hónapokkal a nyilvánosságra hozása előtt, májusban vitát indított az EP-ben. A részben fideszes patrióta frakció vezetője, Jordan Bardella elszabadult bürokráciát látott az ETS mögött, amely megfojtja az ipart, naponta csődök sorát okozza. A rendszer az üzemanyagárakat is megdobná, ha kiterjesztenék rá.
Európa nem lehet versenyképes, ha fosszilis üzemanyagoktól függünk, és továbbra is ki vagyunk téve az ársokkoknak, ez ma világosabb, mint bármikor – érvelt az USA Irán elleni háborúja miatt megugrott árakra utalva Mohammed Chahim.
A jobbközép néppárti Pieter Liese szerint reform kell – egyetértett például azzal, hogy több egységet adjanak ki ingyen –, de nem lehet mindig az EU-t hibáztatni. Az ETS problémákat is megold, mert az árválságban sokkal többet kellene fizetni, ha a rendszernek köszönhetően nem spórolnak meg 100 milliárd köbméter gázt.
Uniós termelésű árammal váltanák ki a fosszilis energiát
Az ETS-reformot egy áramosítási akciótervvel is kiegészítették. Dan Jørgensen energiaügyért felelős biztos azzal érvelt, hogy 50 milliárd euróval többet fizettünk a behozott fosszilis energiáért, miközben egy molekulával több sem jött be, mint egyébként. Ezeket hazai termelésű árammal váltanák ki, amihez olcsóbbá kell tenni, a váltás elősegítéséhez pedig többek között
- egy 46 százalékos áramosítási célt vezetnének be 2040-re;
- 100 millió megawatt tárolási képességet építenének ki;
- 2030-ra az otthonok legalább felét okos villanyórákkal szerelnék fel (a helyreállítási alapra beadott új magyar terv 54 milliárd forintot fordítana erre);
- kisebb adókat vetnének ki az áramra, mint a gázra;
- ösztönöznék a fosszilis energia támogatásának kivezetését, ami mellett Jørgensen azzal érvelt, hogy a közpénz ne arra menjen, ami árt nekünk;
- valamint az elektromos autók és hőszivattyúk elterjedését, utóbbi a forró nyárokon a hűtésben is segítene, jegyezte meg Jørgensen.
A testület szerint a tervvel 70 százalékkal csökkenne az uniós gáz- és 40 százalékkal az olajbehozatal. Az akcióterv viszont nem kötelező jogszabályra tett javaslat, így nincs közvetlen jogi következménye, az EP-nek és a tagállami kormányoknak nem kell külön elfogadniuk.
