Hype, pluszköltség vagy csodafegyver? Magyar cégvezetők elmondták, mit látnak az MI-ben

Hogyan segíti a mesterséges intelligencia a gyakorlatban a magyar gazdaságot és a legnagyobb hazai cégeket? Mint a McKinsey & Company „Prompt Magyarország – A mesterséges intelligencia hatása a gazdaság versenyképességére” című, júniusban megjelent tanulmányának készítői mesélték, arról nem volt vita a cégnél, hogy erről beszélni kell, de abban már eltérőek voltak a nézetek, hogy ez még csak egy vízió vagy hype Magyarországon, vagy már eljött az az idő, amikor a kézzelfogható eredményeket is látjuk.

Valójában ugyanez a dilemma jött át a hazai cégvezetők panelbeszélgetésén is. Kezdjük egy erős adattal, amihez így vagy úgy lehet viszonyulni, túlzónak tartani vagy fellelkesülni attól, mennyi pénz vagy megtakarítás rejlik az MI használatában. A tanulmány szerint a magyar gazdaságban a mesterséges intelligenciával elméletileg kiváltható munkafeladatok értéke

a következő 4-5 évben nagyságrendileg 15 milliárd euróra (5300 milliárd forintra) tehető, ami a magyar GDP 6-7 százalékának felel meg.

A gyógyszeripar élt már át csodavárásokat

A hazai topmenedzserek, a legnagyobb blue chipek vezetői ebben mintha némileg visszafogottabbak lennének. Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója szerint az biztos, hogy jelenleg nagy a hype az MI körül, aminek érdemes lecsengenie, hogy felismerjük a valódi értéket, mert jelenleg még nem biztos, hogy a vállalatok valóban jól el tudják kapni ezt a folyamatot, és tényleg a mérhető mutatók is hozzák azt az elvárást, vagy azt a hatalmas értéket, amit a tanulmányok már neki tulajdonítanak.

„A gyógyszeriparban már többször voltak amúgy is ilyen hullámok, a genetikai kutatások áttörései, a digitalizáció, illetve most a mesterséges intelligencia mind-mind olyan trend volt, amitől óriási áttörést várt az ágazat.”

Orbán Gábor szerint ugyanakkor ő alapvetően nem szkeptikus, csak úgy gondolja, az MI-vel kapcsolatban sokkal nagyobb ígéretek vannak, mint egy ügyes, akár költségmegtakarítást is jelentő MI-alapú ügyfélszolgálati chatbot. Ilyen nagyobb ígéret a tökéletesen modellezhető egészség, a mindent testreszabottan kifejlesztő gyógyszer, mert ezek azért túl bátor mondások.

Ki viseli a költségeket?

Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint a bankszektor úttörő volt, nagyon hirtelen ráugrott az mesterséges intelligencia használatára, a kódolásra, de azt még nem tudjuk, hogy a szolgáltatás hatalmas költségeit ki fogja fizetni. Ez pedig olyan, mint a kártyaasztal. „Ha igaz az a mondás, hogy minden partiban van egy balek, de körülnézel, és nem tudod, hogy ki az, akkor jó eséllyel te vagy az. Vagyis ha nem tudod, hogy ki fogja kifizetni az AI iszonyatos költségeit, akkor te fogod.”

A bankár szerint ugyanis sokat hallani arról, hogy az AI segít a költségek csökkentésében, de ez kicsit olyan, mint amilyen a netbanking bevezetése volt. Azzal, hogy elindultak a netes és a telefonos szolgáltatások, párhuzamosan nem szűntek meg a fiókok, végül a személyes és a digitális kiszolgálás párhuzamos költségei meg is haladták a régi költségszintet.

Becsei András szerint az AI a mostani helyzetében egyelőre olyan, mint egy nagyon profi golfütő. Ha valaki nagyon jó játékos, annak sokat segít a remek eszköz, de aki gyengébb játékos, az valójában csak rengeteg pénzt fog elkölteni a csúcseszközre, de nem fogja a játékát és az eredményeit javítani.

A biztosítói és a távközlési szektor optimistább

A panel optimistább tagjai közül, Bacsó Gergely, az Allianz Hungária vezérigazgatója szerint

a nagy amerikai és indiai MI-felhasználók már érdemben tudtak embereket leépíteni, ami persze a leépítetteknek nem öröm, de mutatja azt is, hogy ez a technológia valóban képes költségeket csökkenteni.

Ráadásul mindenki mindenkivel versenyez, vagyis ha más földrészeken már sikeres a költségcsökkentés, az számunkra is kihívás, még akkor is, ha talán Európában ezt még kevésbé érezzük, mert alapvetően humánerőforrás-hiányos a munkaerőpiac.

Nagy Péter, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese szerint a távközlési szektor az egyik olyan ágazat, ahol nagyon sok fronton rögtön látszik, hogy az MI működik. A cég 50 ezer kilométernyi vezetéket kezel 4000 bázisállomással, ezekről egymillió alertet, értesítést kap naponta. Nem lenne könnyű pusztán emberi erőforrással, automatizáció és AI nélkül ezt felügyelni, de a cégnél már az AI kezeli a bejövő ügyfélhívások ötödét már. Akik pedig a digitalizáció és a mesterséges intelligencia használata miatt felszabadíthatók, azok máshol, magasabb hozzáadott értékű és kevésbé monoton munkakörökben hasznosíthatók, és tovább tudnak fejlődni.

Vagyis bár az MI-vel, természetesen belép egy új nagy költség a személyi költség mellé, vannak eredmények is, aki pedig gyorsabban reagál, annak versenyelőnye lesz.

Legyenek alapok!

Azt minden panelrésztvevő, de Havas András, a McKinsey partnere, a tanulmány egyik szerzője is kiemelte, hogy az AI-t akkor lehet jól használni, ha van mire építeni, ha az adott munkatársnak erős a szakmai tudásbázisa.

Hiszen kicsit ma még olyan az AI használata, mint a kilencvenes évek elején a számítógép térnyerése: amikor a cégeknél kockás papíron számoltak, de utána szépen felvitték az adatokat egy Excel-táblába is.

Ha egy kicsit Magyarország nézőpontja felől közelítünk, a magyar gazdaság még a régión belül is lemaradt termelékenységben és versenyképességben. Az MI ilyen helyzetben esély, de kockázat is: ha egy új trendet jól kapunk el, az felzárkózási esély, ha rosszul, akkor tovább nyílik az olló, még jobban lemaradunk. Vagyis a kívánatos termelékenységi fordulatnak a mesterséges intelligencia és az ezzel párhuzamosan bekövetkező szemléletváltás a motorja lehet. Ahogy Havas András fogalmazott, az AI most olyan, mint a foci, a vb alatt mindenki azt gondolja, hogy ért a focihoz, de néhányan tényleg értenek hozzá.

Lehet-e kitörési pont Magyarországnak?

A magyar reálbérek 2008 óta több mint 50 százalékkal nőttek, miközben a foglalkoztatottság ma már meghaladja a 75 százalékot. Vagyis Magyarország elérte az extenzív növekedés határait: bár nagy siker volt másfél évtizedig új munkaerőt bevonni a termelésbe, ez a lehetőség már nem áll rendelkezésre, helyette új, intenzív fejlődés kell. De ahogyan Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke mondta a Telexnek, ebben az a kellemetlen aktuális helyzet, hogy Magyarországon éppen akkor esett vissza a beruházási szint, amikor az egész világon – az MI megjelenése miatt – rekordméretű a beruházási hajlandóság.

A McKinsey elemzése szerint a mesterséges intelligencia lehet a kitörési pont, de csak akkor, ha a vállalatok egyszerű technológiai eszköz helyett a működésük újragondolásának motorjaként tekintenek rá.

Ez pedig azért nem könnyű, mert nem feltétlenül adottak az alapok, a magyar felnőtt lakosság egyharmada csak alapvető problémamegoldó-képességgel rendelkezik. Igaz, hogy ne csak panaszkodjunk, van olyan mutató is, amiben jól állunk, ilyen például a hálózati lefedettség. De az innovációs képességünkön biztosan van mit javítani.

Hol segíthet?

Havas András szerint az AI segíthet jobb döntéseket hozni, mert erősebb adatalapokat biztosít, illetve komplexebb döntéseket is meg tud alapozni. A hatékonyabb működést egyelőre főleg a manuális, a repetitív feladatok kiváltásával éri el, de egyre inkább javíthatók a komplexebb feladatoknál is a munkafolyamatok a használatával.

Ezzel a vállalatok időt és költséget tudnak megfogni. Tanácsadói nyelven a „ki lehet rúgni egy csomó embert” valahogy úgy hangzik, hogy a humán erőforrást magasabb hozzáadott értékű, a leginkább szaktudást igénylő és változatosabb feladatokra lehet átcsoportosítani. Mindenesetre ha az AI-t jól elkapjuk, akkor a szakember szerint mindenhol jobb eredményeket lehet elérni, de különösen öt fontos terület érintett: az ügyfélkezelés (call center, digitális kiszolgálás), az informatika (aki AI-t kezel, 4-5-szörös hatékonysággal fejleszt szoftvert), a marketing és személyre szabott értékesítés, az operáció illetve az infrastruktúra.

Ha pedig nem a vállalati funkciók, hanem a célok felől közelítünk, akkor szintén megfogalmazható öt stratégiai cél, így a kkv-k segítése, a tudás megszerzése (önfejlesztés), annak támogatása, hogy bizonyos ágazatokban (gyógyszeripar, gépipar) nemzetközi szinten is legyenek bajnokaink. De nagyon sokat lendíthetne az MI az államigazgatás és a közszolgáltatások, valamint az egészségügy felzárkóztatásában is. Jó példák bőven vannak (Észtország, Szingapúr, Egyesült Királyság), van, ahonnan lehet tanulni.