Nemrég még noszogatni kellett a dolgozókat az MI-használatra, aztán rácsúsztak. A cégek most behúzzák a kéziféket, mielőtt a gatyájuk is rámegy
Nehéz követni az új mesterségesintelligencia-trendeket, és még nehezebb a munkáltatók hozzáállását. Legalábbis erről ír a Business Insider és az Economist: míg pár hónappal ezelőtt az amerikai techcégek kifejezetten ösztönözték alkalmazottaikat, hogy minél többször nyúljanak MI-alapú eszközökhöz, most egyre többen próbálják korlátozni a használatot a költségek elszállása miatt.
Ha még nem hallott a tokenmaxxingról, már lehet, hogy nem is érdemes megjegyeznie, mivel az elmúlt hónapok felhajtása után – szembemenve az eddigi trendekkel –, a tokenek leépítése kezdett elterjedni a techóriásoknál. Pár hónappal ezelőtt a vállalatok belső listákon rangsorolták az alkalmazottak MI-használatát, amit felhasznált MI-tokenek segítségével mértek, és a Meta például olyan címekkel jutalmazta a legeredményesebb felhasználókat, mint a „Token Legenda”.
Ez most mind véget érhet, mivel úgy tűnik, a cégek olyan messzire mentek a munkavállalók tokenfelhasználási versenyeztetésével, hogy nem bírják tovább finanszírozni. Költségoptimalizálás címszó alatt hirtelen inkább lejjebb tekernék az MI-használatot, mivel az sokkal drágábbnak bizonyult, mint bárki várta volna.
„A vállalatok arról számolnak be, hogy mesterséges intelligencia-költségvetésük egy-két hónap alatt kimerül, pedig ezek éves költségvetések” – mondta a CNBC-nek Arvind Jain, a Glean vállalati szintű mesterséges intelligenciára szakosodó cég vezérigazgatója. Az amerikai nagyvállalatok pénzügyi igazgatói most egy kegyetlen új dilemmával szembesülnek: tokenek vagy emberek?
Adjatok tokeneket!
A Pylon nevű MI-szoftvercég vezérigazgatója, Marty Kausas például egyszer csak azt tapasztalta, hogy ha minden így megy tovább, az Anthropic-előfizetés hamarosan havi 1,4 millió dolláros költséget jelent majd a vállalatnak. Emiatt a Pylon elkezdett tokenlimiteket bevezetni egyes, nem technikai munkakörökben – tehát a nem szoftverfejlesztőként dolgozó alkalmazottaknál. Kausas szerint ez még csak a kezdet, a vállalatoknak most meg kell találniuk az egyensúlyt az MI-használat ösztönzése és a költségek kordában tartása között.
Tokeneknek a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges számítási kapacitás mérőegységeit hívják, ezek alapján árazzák az MI-szolgáltatásokat egyes cégek. Ezeket elkezdték egyfajta ösztönzőként is használni a cégek, például a ChatGPT mögött álló OpenAI 15 ezer dollár értékű számítási kapacitást ígért az első mesterségesintelligencia-biztonsági ösztöndíjasainak. A Ramp AI Index adatai szerint a technológiai és médiavállalatok májusban átlagosan 66 dollárt költöttek alkalmazottanként mesterséges intelligenciára, szemben az áprilisi 59 dollárral.
Az év elején még a tokenmaxxing korszakát élte az iparág, vagyis a cégek arra biztatták fejlesztőiket, hogy minél több MI-kapacitást használjanak, mert ettől jelentős termelékenységnövekedést vártak. A tokenek a vezető techcégek legfontosabb presztízsmérőjévé váltak. A világ jelenleg legértékesebb cégének számító Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang idén márciusban kijelentette, hogy „mélyen megdöbbenne”, ha egy 500 ezer dollárt kereső mérnök nem használna fel legalább 250 ezer dollár értékű mesterségesintelligencia-tokent.
A tokenek a munkaerőpiacot is elkezdték átalakítani, a fejlesztők egyre gyakrabban kérdeznek rá állásinterjúkon, hogy milyen MI-modellekhez férhetnek hozzá, mekkora tokenkeretet kapnak, illetve milyen eszközöket használhatnak. Egyes cégek már tokenkerettel próbálják magukhoz csábítani a keresett MI-szakembereket.
Elszámolták magukat a cégek, most súlyos árat fizethetnek érte
A lelkesedés viszont mostanra nemcsak a Pylonnál, hanem a techcégek széles körében visszaesett. Egyre több vállalat – például a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi cége, a Walmart vagy a kriptovaluta-tőzsdét üzemeltető Coinbase – kezdett korlátozásokat bevezetni, mások pedig megszüntették a túlzott MI-használatot ösztönző rendszereket, irodán belüli versenyeket. Az Uber például már áprilisban bejelentette, hogy a teljes éves mesterséges intelligencia-költségvetését négy hónap alatt elköltötte.
A fékezés egészen abszurd jelenetekig vezetett: ilyen volt az, amikor az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman pár héttel ezelőtt egy színpadon állva arról beszélt, hogy az ügyfeleknél jelentkező költségek jelentős problémává nőttek. „Ez az év elején még egy olyan kérdés volt, ami soha nem merült fel – az emberek teljesen elégedettek voltak a kiadásaikkal –, majd hirtelen hatalmas problémává vált” – mondta Altman, aki egy olyan cégnek a vezetője, aminek MI-szolgáltatásait széles körben használják techcégek.
A fékezéssel pedig egyes cégeknél már elkezdett egy új, az Éhezők viadalára hasonlító jelenség kialakulni, amiben a dolgozóknak meg kell küzdeniük a korlátozott MI-kapacitásért. A korábban már említett Uber például havi szinten 1500 dollárra korlátozta az alkalmazottak által, kódolóplatformonként felhasználható tokeneket. A fejlesztőknek viszont kevésbé tetszik a tokeneknél alkalmazott ársapka és a további fejlődésük érdekében még több tokent szeretnének arra hivatkozva, hogy az MI-hozzáférés korlátozása hosszú távon árthat nekik, a szakmai fejlődésük útjába állhat, és ha nem ismerik a legújabb technológiai megoldásokat, később kevésbé lesznek piacképesek.
„Hogy a cégek hogyan osztják el a tokeneket, attól függ, hogy hol tudnak a mesterséges intelligenciából a legtöbb értéket kihozni” – mondta az Economistnak Rachel Laycock, a Thoughtworks tanácsadó cég munkatársa. Ez gyakran azt jelenti, hogy a legtöbb token a cég fő tevékenységéhez kerül, egy techcégnél például a fejlesztőmérnökökhöz, így például a marketingosztály vagy pénzügy a költségplafon elszenvedőjeként nem használhatja ezeket.
A Business Insidernek nyilatkozó techcégvezetők szerint a tokenkeretek lehetnek hosszú távon célravezetőek, valamint szükséges lehet olyan rendszerek kialakítása, amiben azoknak, akik tényleg ki tudják használni a számítási kapacitásokat, könnyebb lehet kérniük, mint azoknak, akik alacsonyabb szinteken, kevesebb felelősségért dolgoznak. A vállalatok nem csupán a költségek csökkentésére törekednek, hanem azt is vizsgálják, hogy az MI-re fordított kiadások valóban növelik-e a termelékenységet. Egyes cégek ezért tokenlimitek helyett inkább a túlzott használatot korlátozó rendszereket vezetnek be.
