Az autópálya-koncessziós vállalat vezetője szerint nem vásároltak követ Orbán Győző cégétől

„Nem igaz például, amit a miniszter úr említett a minap, hogy 1000 milliárd forintot kaptunk. A valós szám körülbelül 680 milliárd” – mondta a Hvg.hu-nak Németh Tamás, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója arra reagálva, hogy Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban azt állította: az előző kormány az elmúlt években 1000 milliárd forintot irányított az autópálya-koncesszió finanszírozására.

A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magántőkealapokon keresztül Mészáros Lőrinc és Szíjj László milliárdosok tulajdonában áll, ez a vállalat felelős a magyar autópályák működtetéséért.

„Egy biztos, a koncessziós társaság nem vásárol követ, tehát legfeljebb a fővállalkozók vásárolhattak onnan. Hogy minek mennyi az ára, azt a fővállalkozó tudja” – mondta arra a kérdésre, hogy valóban szállított-e követ Orbán Győző cége, a Dolomit Kft. az M1-es autópálya beruházásához. Németh azt mondta, nem látott Dolomit Kft. feliratú teherautót az építkezésen, de úgy tudja, a cég nem fuvaroz.

Arról, hogy reálisnak tartja-e a Hadházy Ákos által kiszivárogtatott szerződésekben látható tonnánként szűk 7 ezer forintos árat, azt mondta, nem nekik kell megvalósítaniuk a projektet. „A kő árában azért sok összetevő megjelenik a minőségtől kezdve a szállítási távolságon át a rendelkezésre álló volumenig.”

Június közepén jelentette be Vitézy Dávid, hogy minisztériuma teljeskörűen felülvizsgálja a koncessziós szerződéseket, valamint az ezekhez kötődő szabályozásokat. Németh elmondta az interjúban, hogy a kormány még nem vette fel velük a kapcsolatot a koncessziós szerződések felülvizsgálatának ügyében. „De nyitottak vagyunk, erre megvannak a szerződésben adott lehetőségek, keretek. Megköszönnénk és örülnénk neki, ha bevonnának ebbe a folyamatba, és meghallgatnának minket is” – mondta.

Ha a magyar állam úgy döntene, hogy megszünteti a koncessziós szerződést, akkor addig mindenben partnerek lennének, amíg az eljárás jogszerűen történik. „Ha a magyar állam úgy dönt, hogy el akarja venni tőlünk a koncessziót, akkor a szerződés rögzíti, hogyan, miképp kell egymással elszámolnunk”, mondta, de szerinte egy koncesszió lezárása és elszámolása többéves procedúra lenne, ez így nem olyan egyszerű.

A koncesszióhoz kapcsolódó idei állami kiadással kapcsolatban nagy a zűrzavar. A költségvetésbe az előző kormány 210 milliárd forintot írt be, de erről már akkor látszott, hogy valószínűleg nem lesz elég. A kormányváltás után több cikkben rekonstruáltuk, hogy mi történhetett: először úgy tűnt, hogy 175,6 milliárd forint koncessziós kiadást nem tervezett be az Orbán-kormány, de elképzelhető, hogy csak 100 milliárdos a differencia, és talán ez sem lenne, ha sikerült volna megállapodni a díjcsökkentésről a koncesszorral. Az MKIF végül azt írta a G7-nek, hogy idén nettó 235 milliárd forint rendelkezésre állási díj beérkezésével számol, ami bruttó 298,5 milliárd forint.