Július közepéig kaptak időt a kekvák arra, hogy nyilatkozzanak a vagyonukról
Közzétette a kormány a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) átalakításának menetrendjét. Más szabályok vonatkoznak az egyetemeket fenntartó alapítványokra és azokra, amik nem felsőoktatási közfeladatot látnak el.
Előbbieknél hosszabb átmeneti időszakot adnak, 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, hogy ne zavarják meg a felsőoktatás rendjét.
A nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok már átkerültek a miniszterekhez, mától ők gyakorolják az alapítói jogokat. Az alapítványok jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-ével szállnak át az államra, ez azokra is érvényes, amely alapítványoknak a feladatát vagy egyes feladatait a központi költségvetési szerv veszi át.
Az egyetemeket nem fenntartó alapítványoknak július 14-éig nyilatkozniuk kell a vagyoni helyzetükről, július 15-éig el kell küldeniük a minisztériumoknak és az elszámolási biztosnak a beszámolókat. Az elszámolási biztosok azért felelnek, hogy felügyeljék az alapítvány lezárásának pénzügyi és vagyoni részét, ehhez erős jogosítványokat kapnak.
Azoknál az alapítványoknak, amiknek az államon kívül más alapítójuk is volt, dönthetnek úgy a nem állami alapítók, hogy tovább működtetik az alapítványt. A nem állami alapítóknak 2026. július 18-áig kell nyilatkozniuk arról, hogy az alapítványt közérdekű vagyonkezelőként vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítványként kívánják-e működtetni.
Az egyetemeket fenntartó alapítványok átalakulása is megkezdődik, életbe léptek azok az összeférhetetlenségi, átláthatósági és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok, amik megerősítik az egyetemi alapítványok működésének ellenőrizhetőségét. A több mint négy éve kinevezett tisztségviselők helyére nyilvános pályázaton keresztül jelentkezhetnek új tagok.
A változások egyik legfontosabb eleme, hogy az egyetemek szenátusaitól és vezetőitől korábban elvont, a kuratóriumokhoz telepített döntési hatáskörök visszakerülnek az egyetemekhez. Az átmeneti időszak alatt az intézmények működése zavartalan marad, de közben széles körű egyeztetések indulnak az egyetemek vezetőivel, a hallgatói szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a felsőoktatás szakmai szereplőivel.
Korábban Magyar Péter felszólította a kekvák kuratóriumait, hogy augusztus 31-ig semmilyen fontos döntést ne hozzanak a vagyonukról. „Felszólítom az augusztus 31-ig megszüntetésre kerülő közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait, hogy tartózkodjanak az alapítványok részére juttatott állami vagyon értékét, összetételét vagy tulajdonjogát érintő bármely döntés meghozatalától, kötelezettségvállalástól, szerződések megkötésétől vagy bármely más jognyilatkozat megtételétől” – írta a miniszterelnök.
Magyar azután írta posztját, hogy előző nap Csányi Sándor, Világi Oszkár és Váradi József is lemondott egyetemi kuratóriumi tagságáról, korábban pedig Hernádi Zsolt Mol-vezér jelentette be lemondását a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnöki posztjáról. Őt megelőzően Orbán Balázs, a Fidesz volt kampányfőnöke, Orbán Viktor korábbi politikai igazgatója is bejelentette, távozik a Mathias Corvinus Collegium (MCC) éléről.
A Tisza-kormány egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy hazahozza azokat az európai uniós forrásokat, amiket az Európai Bizottság befagyasztott. Az intézkedések között szerepelt, hogy megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák intézményét. A kekvák kivezetéséről – a még nem végleges javaslat alapján – itt írtunk részletesebben.
