Nagyobb befolyást adhat az államnak a közpénzzel kitömött magántőkealapokban a Tisza új javaslata
A magántőkealapok működésében bizonyos stratégiai döntéseknél 75 százalékról 60 százalékra csökkentené a szükséges befektetői jóváhagyási küszöböt a Tisza Párt javaslata, írja a HVG a keddi, EU-s források lehívásához szükséges törvényjavaslat részletei alapján.
A törvényjavaslat egy sor új szabályozással növelné a magántőkealapok átláthatóságát: a lényege, hogy a 25 százalék feletti tulajdonosok, haszonhúzók vagy befolyással bírók tényleges tulajdonosnak minősüljenek, bizonyos helyzetekben a magántőkealapoknak a nagyobb, akár a teljes befektetői kört is be kell mutatniuk. Ha ilyen nincs, vagyis nagyon elaprózott a jegytulajdonosok közössége, akkor az alapkezelő felel, a módosító alapján róla is több hozzáférhető adat lesz.
A HVG cikke szerint a 75-ről 60 százalékra való módosítás érvényes lenne például az alapkezelési szabályzat módosítására. A változtatás azért fontos, mert ha 60 százalék az új küszöb, akkor
jobban bele tud szólni a közpénzes magántőkealapok működésébe az azok tőkéjét jellemzően 70 százalékban adó állami szervezet, például a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
A lapnak Zeisler Judit, a Transparency International szakpolitikai vezetője azt nyilatkozta, hogy a többségi befektető MFB-nek több magántőkealapban nincsen többségi szavazati joga, tehát a jóváhagyási küszöb leszállítása ott lenne nagy segítség az államnak, ahol a szavazati arány megegyezik a 70 százalékos tulajdonosi részesedéssel. Ha viszont az MFB máshol is át akarja venni az irányítást, más jogalapot kell keresnie.
A magántőkealapok az elmúlt években a Fidesz-közeli gazdasági körök kedvenc pénzügyi eszközeivé váltak: a struktúra lehetővé tesz sokmilliárdos befektetéseket úgy, hogy közben a valódi haszonélvezők neve rejtve marad. Azt, hogy bizonyos tőkealapok mögött ki állhat, az elmúlt években a sajtó viszonylag pontosan meg tudta állapítani, a választások után nem sokkal Varga Mihály jegybankelnök is azt nyilatkozta, a sajtó „jó közelítéssel tippelte meg”, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai.
Az uniós pénzek lehívásának közelgő határideje előtt erőltetett ütemben készült törvénycsomag célja, hogy megfeleljünk az EU transzparenciával kapcsolatos várakozásainak, az viszont nincsen benne, hogy miként szerezhető vissza a bizalmi alapon kiosztott állami vagyon. A G7 friss becslése szerint nagyságrendileg 4500 milliárd forint lehet magántőkealapokban, ez a GDP 5 százalékának felel meg. Az állam összesen több mint 2600 milliárd forintra vállalt kötelezettséget az előző kormány alatt magántőkealapok felé, ebből azonban még nem folyósítottak mindent, ami jó alap lehet a vagyonvisszaszerzéshez azoknál az alapoknál, ahol van állami tulajdon.
