
Óriási energiákat mozgatott meg a kormány és holdudvara, hogy egy olyan offshore-szerű pénzügyi megoldást találjanak ki, ami el tudja rejteni a vagyont és tulajdonosát. Igaz, ebben csak félmunkát tudtak végezni, leginkább a rejtőzködést nehezíteni hivatott uniós szabályozás miatt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi szektor felügyelőjeként sokféle adatot gyűjt, és ezek legalább annak összesítésében segítenek, hogy mennyi olyan tőkealap lehet, amiben az állami és magánforrásaikat helyezik el tehetős hazai pénzemberek.
A magántőkealapok több mint fele homályban maradhat
Az MNB a kockázati- és magántőkealapok számát együtt kezeli, nem lehet ezeket a nyilvános adatok alapján szétválasztani. Azonban a kockázatitőke-alapok számban és a kezelt vagyon nagyságában is elmaradnak a magántőkealapoktól, és nincs is bennük érdemi növekedés.
Idén februárban összesen 222 kockázati- és magántőkealap működhetett hazánkban, kiindulva a Transparency International 2023-ig vezetett korábbi adatgyűjtéséből és az MNB aktuális statisztikáiból. Ezeknek azonban csak töredékére érhető el statisztikai adatszolgáltatás, ugyanis csak 85 szerepelt 2025 decemberében a felügyelt tőkealapok között.
Tavaly év végén a 219 alapból csak 85 tartozott MNB-felügyelet alá, tehát csak ezekről tudható, hogy mekkora vagyont kezeltek. A hatályos szabályok szerint az MNB nem felügyeli, ezért adatot sem kap azoktól a magántőkealapoktól, amelyeknek ugyanaz a kezelőjük és a tulajdonosuk.
Ez egyszerűen hangzik, de az MNB igazság szerint nem tudja ellenőrizni, hogy ez kire vonatkozik: csak a magántőkealapok létrehozásakor adják le az alapító iratokat, közte a tulajdonosokkal, később már csak az alapkezelő tudja, ha változik a tulajdonosi szerkezet. Jellemzően állami vagy egy-egy nagyvállalkozó saját tulajdonát kezelő alapok maradhatnak ki így az adatközlésből. Így
a magántőkealapok többsége továbbra is teljes homályban végezheti tevékenységét, még a felügyelet sem tudja, mekkora vagyont és mire hasznosítanak.
A szabályok alapján bele kellene azonban kerülnie az MNB által felügyelt körbe annak a formának, amikor a magyar állam ad kezelésbe vagyont egy-egy alapkezelőnek, ami jellemzően csak kicsi, 10-30 százalékos részt tesz mellé. Ez a szó szoros értelmében nem támogatás ugyan – hiszen az állam egy idő után igényt tart a pénzre és annak hozamára –, mégis óriási segítséget jelenthet bármely terjeszkedni, fejleszteni akaró üzletember számára.
Tovább nehezíti a vagyonok követését, hogy az uniós és hazai statisztikák miatt a módszertan többször változott, az MNB adatközléseiről, a hazai magántőkealapok összetételéről korábban is írtunk már.
A látható alapoknál begyújtották a rakétákat
A statisztikákban követhető magántőkealapok vagyona dinamikusan bővül: a legfrissebb, 2025. decemberi adatok alapján már 2540 milliárd forintot kezeltek.
Egyetlen év alatt 537 milliárd forint, 27 százalék volt a bővülés.
Érdemes ezt kontextusba helyezni. A magántőkealapok eszközállománya úgy nőtt az elmúlt három évben közel ezermilliárd forinttal a 2,2-szeresére, hogy eközben gyakorlatilag nem volt növekedés a magyar gazdaságban. (Ami egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy az állami tőkekihelyezés végső soron pont ezt lenne hivatott elősegíteni.)
Igaz, jelentős infláció volt, ami fel is értékelheti a vagyonelemeket. Érdemes ezért a GDP folyó értékének arányában is vizsgálni a magántőkealapokban kezelt, felügyelt vagyon értékét. 2020 végén még csak a bruttó hazai össztermék 0,4 százalékát tette ki az ezekben kezelt vagyon, 2022 végén 2,4 százalék volt, 2025 végén pedig már 2,9 százalék.
Korábbi számításunkban a nem felügyelt magántőkealapokat is egyesével összegyűjtöttük a kezelők éves beszámolói segítségével. 2022 végén ez 2700 milliárd forintos vagyont adott ki, amikor az MNB statisztikái 1551 milliárd forintot mutattak.
Ha ez a korábbi arány még fennáll, akkor a nem felügyelt magántőkealapokkal együtt ma nagyságrendileg 4500 milliárd forintnyi vagyon lehet az összes magántőkealapban.
Ez a becsült érték a GDP öt százalékának felel meg.
Állami pénzeső
A korábbi részletes vizsgálatok, cikkek alapján tudható, hogy a magántőkealapok messze túlnyomó része a NER-hez szorosan vagy lazábban kötődő üzletemberekhez kapcsolódik. Ők részben a túlárazott közbeszerzéseken elért profitot helyezték ilyen alapokba, vagy egyenesen az államtól kapott forrásokat kezelik ilyen formában.
2022-es adataink alapján a magántőkealapokban fialtatott pénzeszközök 95 százaléka szorosan a NER-hez kötődő üzleti köröké. Persze ez csak következtetés: az alapok kezelőinek tulajdonosai, közös címek, a közismert kormányközeli üzletembereket összekapcsoló vezetők és szakemberek utalnak erre, mivel a Fidesz szabályrendszerében nem megismerhető a magántőkealapok tulajdonosa.
A források jelentős része közvetlenül az államtól, azon belül elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-től érkezhetett. Igaz, az MFB éves beszámolóiból ez nem olvasható ki kristálytisztán, mert a társult vállalatok értékét – ahol például a Tiborcz István közelében landolt 250 milliárd forintos tőkejuttatás is lehet – úgy adták meg a konszolidált beszámolóban, hogy nem látható az értéke. Az összes társult vállalat értéke a 2023-as 116-ról 2024-re 278 milliárd forintra nőtt.
Emellett sikerült még 100 milliárd forint egyéb magántőkealap-részesedést azonosítani. Így 2024-ben legalább 378 milliárd forintnyi MFB-tőke lehetett a magántőkealapokban. Ez nem kevés, az utolsó elérhető beszámolója szerint ugyanis az MNB eszközállománya 3800 milliárd forint. Vagyis az MFB teljes vagyonának tizede kapcsolható alapvetően NER-es magántőkealapokhoz.
Egy másik állami tulajdonú pénzügyi szervezet, az Eximbank konszolidált beszámolója szerint 2024 végéig 152 milliárd forintos befektetést hajtott végre magántőkealapokban. Emellett kötelezettséget vállalt további alapokba 190 milliárd forint befizetésére, amiből 136 milliárd forint kapcsolódott magántőkealapokhoz. Így a magántőkealapos elköteleződés az Eximbank-csoport négyezer milliárd forintos eszközállományának több mint hét százaléka.
Vagyis az állami fejlesztési bankok óriási kitettséget vállaltak nehezen átlátható tőkealapok irányába.
Közben gyakorlatilag semmit nem tudunk arról, hogy ki, miért és hogyan döntött arról, hogy 2024-es állapot szerint legalább 666 milliárd forintot irányíthattak magántőkealapokba.
Az állami fejlesztési bankok által biztosított forrásoknak – jogértelmezésünk szerint – szerepelniük kell az MNB magántőkealapokra vonatkozó statisztikáiban. Így a 2025 végén 2500 milliárd forintos felügyelt magántőkealap-eszközérték nagyságrendileg negyede e két állami forrásból származhatott.
De az állami arány valószínűleg még ennél is nagyobb.
A magántőkealapok körüli mozgásokat szintén rendszeresen rögzítő Válasz Online a legutóbbi összegzése elkészítésekor legalább részben választ kapott kérdéseire attól a Nemzeti Tőkeholdingtól, amelyhez az MFB-s és eximbankos tőkekihelyezések felügyelete is került. A tavaly novemberi állapot szerint a szervezet 81 alapot koordinált, köztük ingatlan-, értékpapír-, kockázati- és magántőkealapokat. Az állami kötelezettségvállalás (kihelyezett tőke és ígérvény) pedig 2067 milliárd forint volt.
Arra nem válaszolt a Nemzeti Tőkeholding, hogy ebből mennyi ment magántőkealapokhoz, de a Válasz Online összesítése szerint csak a szorosan a NER-hez köthetőknél közel 850 milliárd forint közpénzbefektetés látszik. Az összes magántőkealapos állami tőkekihelyezés pedig az 1100 milliárd forintot is bőven meghaladhatja.
Az államnak ráadásul más eszközei is lehettek tőkejuttatások biztosítására, a csak 2025-ben félezer titkos kormányhatározat erre bőven adott lehetőséget.
Átláthatóságra várva
Az elmúlt években így egy sajátos pénzügyi struktúra alakult ki: egy olyan rendszer, amelyben jelentős – részben állami eredetű – vagyon kerül olyan alapokba, amelyek tulajdonosai rejtve maradhatnak a nyilvánosság előtt. Több ezer milliárd forintos vagyon mozoghat olyan struktúrákban, amelyekről a nyilvánosságnak, de sok esetben még a pénzügyi felügyeletnek és a szabályozó hatóságoknak sincs teljes képük. Ez nemcsak politikai, hanem gazdasági kérdés is:
egy ekkora volumenű, átláthatatlan struktúra elemei a pénzügyi rendszer egészére nézve is kockázatot jelenthetnek.
Az Európai Unió közben próbálja szigorítani az alternatív befektetési alapok és a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának szabályait. Az új szabályok 2026-tól lépnek életbe, és elvileg több adatot kell majd szolgáltatni a hatóságoknak a magántőkealapok mögött álló befektetőkről. A szakértők szerint azonban ezek a változások sem biztos, hogy teljesen felszámolják a tulajdonosi rejtőzködést.
Az új szabályoknak az idén életbe kell lépniük ugyan, de majd csak 2027-től lehet érdemben többet megtudni az eddig a tényleges tulajdonosi adatbázisokból itthon kimaradt magántőkealapok tulajdonosairól.