„Lezárjuk az európai naivitás egy fejezetét” – szigorít az EU a külföldi befektetéseknél

Az Európai Parlament (EP) kedden megszavazta a külföldi befektetések kötelező átvilágítását olyan érzékeny ágazatoknál, mint a védelem, a félvezetők, a mesterséges intelligencia, a kritikus fontosságú nyersanyagok és a pénzügyi szolgáltatások.

Az EP közleménye alapján az ilyen befektetéseket kötelező lesz átvilágítani. A tagállami hatóságok eljárásait egyszerűsítik, valamint fokozzák köztük és az Európai Bizottság között az együttműködést. Az új jogszabály olyan EU-n belüli tranzakciókra is kiterjed majd, amelyeknél a befektető végső tulajdonosa nem uniós országból származó magánszemély vagy szervezet.

„Ezzel a jogszabállyal lezárjuk az európai naivitás egy fejezetét” – közölte a javaslat EP-felelőse (jelentéstevője), Raphaël Glucksmann. A francia szocialista képviselő hangsúlyozta:

„egyes EU-n kívüli országok megpróbálnak meggyengíteni minket. Lezárjuk azt a fejezetet, amelyben a tagállamok szándékos vakságukkal lehetővé tették, hogy külföldi szereplők átvegyék az irányítást gazdaságunk érzékeny ágazatai felett.”

A képviselő szerint az „Európa függetlenségéért és szuverenitásáért folytatott küzdelem folytatódik” az Európai Bizottság márciusi iparfejlesztési javaslatával.

A jegyzőkönyv alapján a magyar képviselők közül a DK-sok és a Tisza Pártból szavazatot leadó képviselők igent nyomtak, kivéve Kollár Kingát, aki a Fidesz-KDNP tagjaihoz hasonlóan tartózkodott. (A javításokat még nem tették közzé, onnan kiderülhet, véletlenül tett-e így.) Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánktól ellenezte a javaslatot.

A szöveg így is nagy többséggel átment: 508-an támogatták, 64-en mondtak rá nemet, 90-en tartózkodtak.

A 2020-as szabályok 2024-ben javasolt szigorítását még a tagállami kormányok testületének, a Tanácsnak is meg kell szavaznia, de erről már informálisan megegyeztek az EP-vel. Ilyenkor előre fel szokták mérni a közösen kialakított szöveg támogatottságát, így a voksolás már általában csak formaság. A módosítást az elfogadása után másfél évvel kezdik el majd alkalmazni.

A képviselők még egyértelműbb többséggel szavazták meg az acélipart védő rendelet meghosszabbítását (606 igenre 16 nem és 39 tartózkodás jutott, a voksoló magyar képviselők a tartózkodó Borvendéget leszámítva támogatták a szöveget). Itt szintén a Tanácson a sor, az új szabályok július 1-től lépnének életbe.

Győri Enikő fideszes képviselő arról írt Facebookon, hogy a „jelenlegi uniós acélipari védintézkedések június 30-án lejárnak”, így a megszavazott szabályozás „kulcsfontosságú a kontinens ipari stabilitásának megőrzéséhez”. A csomag „célzott intézkedésekkel lép fel a globális acélipari túltermeléssel szemben, megvédve az európai és vele együtt a magyar gyártókat elsősorban az ázsiai dömping káros hatásaitól”. Az új szabályozás „konkrét, kézzelfogható lépésekkel avatkozik be a piaci folyamatokba”, közel felére csökkenti a behozatali kvótákat, az ezen felüli importnál pedig 50 százalékra emeli a vámot. Ezzel „pozitívan befolyásolja az európai, így a magyar termelők helyzetét”, valamint „érdemben képes lesz visszaszorítani a dömpingáron behozott acél mennyiségét”. Győri fontosnak tartotta az adminisztratív könnyítéseket is, de „a protekcionista lépések kétélű fegyverré is válhatnak, és a belső árak ellenőrizetlenül növekedésnek indulhatnak kezdhetnek”, ezért egy felszólalásában arra kérte az Európai Bizottságot, hogy figyelje az acélpiacot és lépjen közbe, ha kell.