Csökkent a hazai legális dohánypiac, de nem azért, mert mindenki leszokik

A hazai dohányipari cégek még nem tették közzé az éves számaikat, de az ágazatot felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a 2025. évi összpiaci adatokat már elkészítette, ezeket el is küldte a Telexnek. Így ezekből, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), illetve egyes piaci szereplőktől kapott információkból már lehet elemezni az ágazat legfrissebb trendjeit, amikből az látszik: csak a felfordulás állandó ezen a piacon, egy több ezer éves múlttal rendelkező iparágnál elég szokatlan módon szinte évente átrendeződik minden.

Változik az adózás, a társadalmi megítélés, a szabályozás, a termékek, az illegális piacról érkező kihívók. Most például a hevített termékek, az e-cigi, vagy legújabban a nikotinpárna térnyerése tűnik globális trendnek, de itthon sok egyéb folyamat is tetten érhető. A vertikum első fázisában, vagyis a hazai dohánytermesztésben folytatódik a szűkülés, a dohánytermesztésre nincs uniós támogatás. Az újabb termelői generációk már inkább a városba költöznek, nem feltétlenül folytatják a gazdálkodást, csökken a termőterület és a megtermelt mennyiség.

A dohánytermékek egyre nagyobb adókat kapnak, ráadásul a tervek szerint 2028 körül jöhet egy minden eddiginél magasabb minimális uniós jövedéki adó. A magasabb adók miatt a hazai dohánypiac forgalma értékben nő, de valójában a fogyasztás örvendetesen csökken. Ma egy 2150 forintos végfelhasználói árú doboz cigarettából 1106 forint a jövedéki adó, 457 forint a forgalmi adó, 280 forint a kiskereskedelmi árrés és 307 forint marad a gyártónál.

Összességében talán egyre kevesebben cigarettáznak, de mintha az a trend már nem lenne egyértelmű, hogy a magyarok átszoknak a hagyományos cigarettáról a hevített termékekre. Vagyis gyanítható, hogy inkább az illegális piacok (a teljesen hamis termékek, a külföldön legálisan kapható gyártmányok, ízesített vape-ek) hasítanak.

A magas áraknak több extra hatása is van, és ebben van egyfajta lépcsőzetesség is, először nő az olcsóbb termékek (vágott dohány, szivarka) fogyasztói aránya, majd amikor ez is drága a nikotinfüggőknek, akkor az illegális dohánytermékek fogyasztási aránya emelkedik, de immár nem az ukrán vagy szerb termék (ami valódi cigaretta, csak a csempészet miatt nulla adótartammal) a jellemző, hanem a teljesen illegális, unión belüli gyártás. Emellett uniószerte nagy gond a főleg Kínából érkező ízesített vape-ek térnyerése.

Leszokási megatrend

Hol is tarthat a legális fogyasztás? Az SZTFH szálanként megadott értékesítési adatai szerint a legális piac folyamatosan szűkül

• 2019-ben 17,3 milliárd,
• 2020-ban 17,2 milliárd,
• 2021-ben 16,9 milliárd,
• 2022-ben 17,0 milliárd,
• 2023-ban 16,1 milliárd,
• 2024-ben 16,0 milliárd,
• 2025-ben 15,3 milliárd szál dohányterméket értékesítettek a trafikokban.

A belső struktúrában volt egy nagy átrendeződés, az elmúlt öt évben a hevített termékek forgalma 802 millió szálról 3 293 milliárd szálra nőtt, ugyanezen időszak alatt a hagyományos termékekből az eladás 7 644 milliárd szálról 5 352 milliárd szálra apadt, és ugyanennyire leesett a vágott dohányból sodort cigaretta fogyasztása is. Igaz, közben elkezdett épülni a nikotinpárna piaca, ez azért még nem túl jelentős, ebből 2025-ben 120 millió fogyott belőle.

A teljes magyar lakosság negyede, a felnőtt lakosság harmada dohányos, egyfajta természetes leszokási trend, hogy a fiatalok, a most potenciális dohányos korba lépő Z generáció már egészen máshogyan stimulálja magát, mint az idősebbek. Nem isznak annyi alkoholt, nem rajonganak a kávéért, sokkal kevesebbet dohányoznak. Az állandó esti bulizás és a nagyivások helyett vannak egészségtudatosabb találkozási helyeik, például az edzőterem, ha pedig szeretnének egy löket energiát, lehet, hogy inkább koffeinpárnát (ami egy új, magyar eredetű termékkategória), nikotinpárnát, energiaitalt fogyasztanak.

Vagyis van egy egészséges, önjáró leszokási trend. Egy történelmi Guinness-rekord példájával: Ahmed Zogu albán király (aki 1921 és 1939 között uralkodott) a tudósítások szerint még napi 200 cigarettát szívott, ezzel őt tartották a kor legnagyobb dohányosának, a mai korban Post Malone amerikai repper már „csak” 80 szálat, azaz négy dobozt szív el naponta, ezzel lehet rekorder az ismert dohányosok között.

Az EU egyre magasabb adókkal gyorsítaná

Az EU rendre felveti, hogy a cigaretta erőteljesebb adóztatása is segítheti a leszokási folyamatot. Az EU éppen vita alatt álló nagy terve, a dohány jövedéki irányelv (TED- Tobacco Excise Directive) ugrásszerű adóemelése és szigorítása azt jelentené, hogy

• a hagyományos cigaretta esetében 1000 szálra vetítve a jelenlegi 90 euróról – 139 százalékkal – 215 euróra növelnék a jövedéki adót,
• a hevített dohánytermékeknél 1000 szálanként 108 eurós vagy kilogrammonként 155 eurós sarcot helyez kilátásba,
• a nikotinpárnáknál pedig 143 euró/kg lehet az irányadó szint,
• a legjobban „kipécézett” szivarok, szivarkák kategóriában, kiugró mértékű, 1090 százalékos adóemelés a terv, vagyis a jelenlegi 1000 szálanként 12 euró helyett 143 eurós jövedéki adó lett belengetve.

Ez a bizottság eredeti javaslata. A legutolsó szegmens amúgy csak a piac 1,5 százaléka, és nyilván vitatható, hogy az eddigi adó volt alacsony, vagy az extrém emelési mérték az érthetetlenül eltúlzott változás. (A termék előállítása igen kézimunka-igényes, ráadásul a piacot nem a multik, hanem európai tulajdonú cégek határozzák meg.)

Ilyenkor természetesen az adóemelés mellett érvelő, főleg gazdagabb országok azt vélelmezik, hogy a magasabb végfogyasztói ár visszafoghatja a keresletet. A dohányipar pedig azzal próbál érvelni, hogy a nagyon magas adók jellemzően nem a leszokást segítik, hanem még vonzóbbá teszik az illegális termékeket, amelyekből nem származik az államnak bevétele, sőt az egészségártalom is nagyobb lehet. Természetesen, ha valamiben 70 százalék az adó mértéke, az valóban óriási nyerési esély a csalóknak. A történelemben nem véletlen, hogy a legnagyobb mennyiségű jövedelmek a teljesen illegális termékek (kábítószerek) mellett a legnagyobb jövedéki adótartalmú termékekből származnak, ilyen az üzemanyag (olajszőkítés), az alkohol (pancsolás, illegális főzés), vagy a dohánytermékek csempészése, illegális gyártása. A dohányipar annyiban még extrémebb, hogy ebben az ágazatban együtt jár az illegalitás (bizonyos termékek tiltottak) és a magas jövedéki adótartam miatti csalás.

Jönnek a hamisítók és a csempészek

Az egészség és a fiatalkorúak védelme jegyében Magyarország például betiltotta az e-cigit avagy vape-et, majd az EU az ízesített hevítéses dohánytermékeket is. Így az illegális piac egy része azért futott fel, mert legálisan nem is kapható Magyarországon az adott termék, a másik része pedig azért, mert sokaknak vonzó, ha féláron kaphatnak „valami szívhatót”, például ízesített elektronikus cigarettát.

Csakhogy az eredetinek tűnő online oldalakon vagy utcán árult termékek fokozottan veszélyesek lehetnek a fogyasztókra nézve, ugyanis a zárjegy nélküli termékek hatóságilag bevizsgálatlanok, nem felelnek meg a szabályozásoknak, valamint ismeretlenek az összetevőik, a gyártók és a gyártási, szállítási, tárolási körülmények is.

A külföldi, az illegális és a hamis termékek világa nagyon széles. Ha két ország között nagy az árkülönbözet, akkor van egyfajta cigiturizmus. Korábban ennek Magyarország is nyertese volt, például az osztrák határhoz közeli trafikokban volt ilyen forgalom. Ha Sopronban vagy Mosonmagyaróváron 35 százalékkal olcsóbb volt a cigaretta, mint Eisenstadtban vagy Bécsben, azért már átjöttek az osztrákok, most szinte kiegyenlítődtek az árak: itthon 6 euró az a doboz, ami kint 7 euró, vissza is esett ez a forgalom.

A cigaretta végfogyasztói ára ugyanis Magyarországon az utóbbi időben viszonylag gyorsan emelkedett, ha mérföldköveket emelünk ki, a kétezres évek közepén 500 forint volt egy doboz, a Covid előtt lépte át 1000 forintot, most már inkább 2000-2500 forint.

Az illegális piac részei

Az illegális piac mértéke is nagyon változatos. Régen bőven két számjegyű százalékot jelentett az illegális termék, 2014-ben például 12 százalékos volt az arányuk, de a Covid alatt, 2020-2021-ben az arány lement 5-6 százalékra, mert nem volt annyi nemzetközi mozgás (például a magyar-ukrán határon), de felmérések szerint most ismét olyan 15 százalék körül van az illegális piac.

A szakemberek szerint a magyarázat meglepő módon az orosz–ukrán háborúban is keresendő. Elsőre talán azt gondolnánk, hogy a háború megint csökkentette a határforgalmat, de állítólag éppen ellenkezőleg, nagyon sok ukrán menekült jutott el Magyarországra, Lengyelországba, Németországba, illetve általában is Nyugat-Európába, és így az ukrán dohánymaffia szélesebb területet tud saját maga lefedni, folyamatosabb a szállítás, az utánpótlás.

Mindezt persze nehéz megbecsülni, a legjobb becslési módszer még az úgynevezett üres cigarettás doboz kutatás, amikor az utcán eldobott vagy a szemétben található dobozokból becsülik, hogy mennyi a hazai adójegyes, a külföldi legális és a hamisított termék. Ennek hihetetlenül érdekes eredményei vannak, a szakemberek gyártósorra, dohánytípusra, gyártási időre is tudnak megállapításokat tenni. Mostanában azonban már nem az ukrán termékimport a sláger (Ukrajnában amúgy továbbra is sokkal olcsóbb a cigaretta), hanem

az unión belüli (lengyel, bolgár, belga, román, magyar) illegális gyárak, amikor hangszigetelt raktárépületekben, sokszor azok alatt komplett gyártósorokon készítenek a bűnözők valami dohányterméket.

A NAV elmondta a Telexnek, hogy az elmúlt négy évben jelentősen bővült az illegális dohánypiac. Míg Magyarországon korábban jellemzően 1, maximum 2 illegális cigarettagyárat derítettek fel a hatóságok, az elmúlt időszakban többet is, 2024-ben például 3-at. 2025-ben pedig négy kiemelt ügyben összesen 5 cigarettagyártó gépsort, 3 gyártáshoz használt gépsorrészt, 58,7 millió szál cigarettát, mintegy 170 tonna dohányt, illetve megközelítőleg 2300 raklap cigaretta-alapanyagot foglaltak le a NAV nyomozói.

Maffia

Az elkövetők nem ritkán itthon is külföldiek, akiknek a „munkavállalói” olykor a gyárban is alszanak, mosnak, étkeznek, ne lássanak a hatóságok annyi mozgást. Itthon is leplezett már le ilyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), például Nyíregyházán, ahol ukránok működtettek egy hamis gyárat.

Mint hallottuk, a hatóságok maguk is nagyon fejlett eszközöket, például drónokat használnak a bűnözők mozgásának követésére, természetesen a maffia is felveszi a kesztyűt, olykor annyira fejlett eszközökkel (például éjjellátókkal) dolgoznak, hogy előbb kiszűrik a hatóságokat, minthogy azok meg tudnák őket állítani.

Mint a NAV-tól hallottuk, az illegális dohánykereskedelemben a szervezett bűnözés jelenléte jól kimutatható. A szervezett bűnözői körök koordinálják az illegális gyártást, a határon átnyúló szállítást és raktározást. A csoportok felépítése hierarchikus, jellemzően konspiráltan működnek. Az egyes feladatok élesen elkülönülnek, a szervezet egyes tagjai csak a saját feladatainak elvégzéséhez közvetlenül kapcsolódó személyt ismerik.

Szintén az adóhatóságtól tudjuk, hogy illegális gyártással leginkább a hagyományos cigaretta érintett. Hamis hevített terméket a NAV nem detektált a hazai piacon. Hamis nikotinpárnával ha hazánkban még nem is, de Szlovákiában, illetve Csehországban már találkoztak a hatóságok. Tavaly emellett több mint 2500 liter töltőfolyadékot is lefoglalt a hivatal.

Fogyasztási trendek

Nem könnyű eligazodni a dohányzásra szánt termékek között, annyi a változás történik az utóbbi időben a kínálatban, de azért megpróbálkozunk egy klaszterezéssel. Akadnak „hagyományos” termékek (cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási dohány, utóbbin belül cigarettadohány, pipadohány, vízipipadohány). Vannak a füst nélküli dohánytermékek: rágódohány, tubák, a legálisan csak Svédországban kapható, ínyre tapasztható párnácska, a snüssz.

Aztán van az iparág által ártalomcsökkentett, kevesebb káros anyagot kibocsátó megoldásoknak nevezett, „új” dohánytermék kategóriák, mint a hevítőeszközzel fogyasztható hevített dohánytermék. Illetve az elektronikus cigaretta, vagyis a legnépszerűbb márka alapján gyakran elf bar-nak nevezett vape, amelynek ízesített verziói illegálisak.

Ide tartozik még a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék a nikotinpárna, amely nem tartalmaz dohányt, de használatában nem sokban különbözik a betiltott snüssztől (csak a nikotinpárna nem tartalmaz dohányt, csupán nikotint), ennek ízesítése is legális. Végül akadnak dohányzási célú gyógynövény termékek (növény-, gyógynövény- vagy gyümölcsalapú termékek, amelyek nem tartalmaznak dohányt, vagyis rájuk talán túlzás a „dohányzás” szót használni), ezek a gyakorlatban az ízesített hevítéses termékek alternatívái.

Hevített termékek és illegális vape-ek

Az elmúlt 5-6 évben a magyar piacon a hevített termékek aránya folyamatosan nőtt. 2025-ben azonban megfordult a trend, amit a szakemberek sajnos nem a tömeges leszokással magyaráznak, hanem azzal, hogy az EU-s ízesítési tilalom miatt kivezetett termékeket hiányoló fogyasztók nagyjából 200 ezren már inkább a vape-ek illegális fogyasztói lettek. Az ízesített termékek bár itthon teljesen be vannak tiltva, a legális piac képviselői szerint nagyon könnyű beszerezni őket, hiszen vannak szomszédos országok, ahol kaphatóak. De valójában ha külföldről rendelünk, a csomagküldők azt is hatvanas pulzussal kihozzák. A feketepiac minden termékkörben, így itt és a hagyományos, de hamis cigarettánál is nagyon elterjedt, gyakorlatilag zárt Facebook-csoportokból pofonegyszerű megrendelni őket, és a „dealerek” házhoz is szállítják az illegális árut.

A NAV-tól tudjuk, hogy az online illegális kereskedelem kezelése óriási kihívás a hatóságoknak. Az elkövetők anonim módon, zárt csoportokban, vagy nehezen követhető csatornákon értékesítenek. Egy aktuális német kutatás éppen azt mutatta ki, hogy a 15 éves és idősebb európaiak 3,1 százaléka (11,9 millió ember) az e-cigarettát részesíti előnyben a hagyományos dohánytermékekkel szemben. Az EU-ba importált e-cigaretták 90 százaléka Kínából származik. Az e-cigaretták szabálytalan kereskedelme Európában tavaly 48 százalékos növekedést mutatott, ami 6,6 milliárd eurós volument jelent.

A legális hevített termékek (HNB – Heat-Not-Burn) piacán a gyorsan induló Philip Morris International (PMI) toronymagasan piacvezető az IQOS márkával, itthon valahol 85 százalék körül lehet a piaci részük, de természetesen másoknak is vannak termékei.

A párna

Új, bár még kisebb fogyasztási trend a nikotinpárna. Svédország ért el ebben jelentős sikereket. A „svéd modell” elnevezésű átszoktatással az országban korábban sokan dohányoztak és snüsszöztek, majd részben áttértek a nikotinpárnára, ma a lakosság 25 százaléka fogyaszt nikotint, hasonlóan, mint az EU átlag, de csak 5 százalék dohányzik hagyományos termékekkel, a többség pedig úgy vesz magához nikotint, hogy nikotinpárnát fogyaszt, ahol nincs füst, nincs pára. Az egészségügyi mutatóik pedig a legjobbak az EU-ban.

Itthon importált termékek, így a dán N.G.P. Tobacco Pablo, illetve Killa termékei a legnépszerűbbek, valamint a BAT Velo, illetve a PMI Zyn termékei, a hazai Continentalnak pedig Slay néven van brandje.

Láthatóan több nagy cégnek is az a stratégiája, hogy amennyiben tovább szigorítják a dohányzást, a fókuszukkal egyre jobban áttérnek a füstmentes termékekre. Érdekesség, hogy a magyar Continental is ráállt erre a piacra, sőt, azt fontolgatja, hogy az Egyesült Államokban is létesít gyárat, már csak azért is, mert legújabb termékük, a Friss néven ismert, dohány- és nikotinmentes koffeinpárna meglehetősen népszerű. Mindez már tényleg annak a jele, hogy a világban deglobalizáció zajlik, nem globalizáció, vagyis, ha egy gyár azt szeretné, hogy a vámok ne vigyék el a profitot, be kell menni arra a piacra gyártóként.

Bajban a kisebb dohánytermesztők

Ha áttérünk a legális hazai dohányiparra, a vertikum eleje, vagyis a dohánytermesztés évek óta szűkül Magyarországon. Tavaly már csak mintegy 2600 hektáron termeltek dohányt. A termőterületek 85 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére (Ófehértó fontos központ) koncentrálódik, de Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is vannak termőterületek, többnyire a gyenge mezőgazdasági adottságú területeken, ahol más növénykultúrát nem lehetne eredményesen termelni. A sokszor harmadik-negyedik generációs dohánytermesztő családok ma mintegy 10-11 ezer embert jelentenek, de mivel a vertikumban vannak felvásárlók, gyárak, trafikok, összesen mintegy 30 ezer ember megélhetése kapcsolódik a dohányiparhoz.

Jelenleg Magyarországon két fajtacsoportot termelnek, a mesterséges szárítású Virginia és a természetes szárítású Burley dohányokat. Bár uniós támogatás nincs a dohánytermesztésre, az előny, hogy a két itthon is aktív felvásárló stabilan megveszi a termelést, ez nyilván nem minden mezőgazdasági ágazatban ilyen természetes.

Ilyen felvásárló a külföldi (az Universal Leaf Tobacco érdekeltségébe tartozó) ULT Magyarország Kft. és a hazai tulajdonú (az egész magyar dohányipari vertikumban jelen lévő, hódmezővásárhelyi Sánta családhoz köthető) Continental Dohányipari Csoport érdekeltségébe tartozó Dofer Zrt.

Az 5 milliárd forint forgalmú (enyhén nyereséges) nyíregyházi ULT Magyarország Kft. a felvásárolt mennyiséget kiszállítja Olaszországba és ott történik meg az elsődleges feldolgozás. A 3,8 milliárdos bevételű és szintén alacsony, de pozitív eredménnyel dolgozó hódmezővásárhelyi Dofer Szolnokon fermentálja a felvásárolt dohányt és a Continental saját termékeibe keveri a világ számos tájáról (Afrika, Brazília) érkező dohányok mellé az itthon megtermelt dohányokat.

A dohánytermesztési piacról azt hallottuk, hogy akik korábban beruháztak az öntözésbe, a modern gépekbe, hatékonyak és jövedelmezőek tudtak maradni. A kicsik, akik csak elszenvedik az időjárás szeszélyeit minden évben, eléggé rosszul járnak újabban, mert nem akkor jön a csapadék, amikor kéne, vagy nem abban a mennyiségben, ez pedig kritikus. Mint hallottuk, van olyan hazai termesztő, aki napi félmillió forintért locsolt, bár ő nyilván nem a kisebbek közül való. A termelők „utánpótlása” kérdéses, a fiatalok sokszor bemennek a városba és a hazai dohányiparban eddig elsősorban adminisztratív okok miatt a külföldi munkaerő sem jelentett megoldást.

A legális gyárak

A rendszerváltás idején még négy nagy magyar dohánygyár működött, és mindegyiket gyorsan privatizálták: a debrecenit a Reemtsma, a pécsit a British American Tobacco (BAT), az egrit a Philip Morris, a sátoraljaújhelyit a Reynolds vette meg. A több mint százéves cigarettagyárak aztán az EU-csatlakozásunk nagy vesztesei lettek. 2004-ben eltűntek a vámok, és a debreceni és az egri gyárat nyugati tulajdonosaik azonnal bezárták. A cigaretta annyira drága, hogy a szállítási költsége fajlagosan nem jelentős, így akinek volt a közelben másik gyára, annak a szinergiák, a méretgazdaságosság miatt jobban megérte onnan kiszolgálni a magyar piacot.

A cigarettagyártás amúgy nagyon összetett feladat, amelynek egyik érdekessége, hogy a dohánygyárakban soha sem egyfajta dohányt használnak. Egy szál cigarettában kevesebb mint egy gramm dohány van, de az mintegy 15 dohányfélét használ, például magyar, indonéz, brazil, afrikai dohányból keverik ki az elegyeket.

Ma a pécsi gyár 1200 fővel, a sátoraljaújhelyi Continental pedig 900 dolgozóval az egyik legnagyobb foglalkoztató a térségben. A termelés több, mint felét exportálják és kevesen tudják, de az uniós szivarkapiac meghatározó termelője. A másik hazai gyár, a pécsi története pedig érdekes fordulatot vett, ott mára a nikotinpárna-gyártás lett a fő profil.

Kevesebb trafik

Végül a vertikum vége a kiskereskedelmi értékesítés. A hazai trafikok rendszerében is van némi szűkülés, 10 év után a 6000 feletti trafikmezőny 5600 körüli számra apadt. Vannak elképesztően jól menő, forgalmas egységek is, de a kisebb településeken már nehéz kihozni a nyereségesre az üzletet. A béremelkedések, az üzletek bérleti díjainak és az energiaköltségeknek az emelkedése miatt kezdetben havi 10 milliós bevétel már elegendő volt a jövedelmező működéshez, most azt hallottuk, hogy ez a határ felkúszott 20 millió forintra.

Igaz, ha úgy nézzük, hogy 1300 milliárd forintos bevételt osztunk le 5600 üzletre, akkor trafikonként 230 millió forintos forgalom jön ki, de állítólag nagyon nagyok a különbségek.

A trafikrendszer, a trafikok kiosztása emlékezetesen nagy vitát szült, nagyon mutyis történet volt, ugyanakkor az a része eredménynek tűnik, hogy a fiatalokat hatékonyan és szigorúan korlátozzák a cigarettához jutásban – már ami a legális termékeket illeti, amelyek viszont eleve visszaszorulóban vannak a köreikben az vape-elés divatba jövése óta.

A világban eltérő modellek vannak, az Egyesült Államokban mindenhol lehet cigit kapni, de kevesen dohányoznak, viszont Hollandia éppen bevezeti a magyar rendszert. Igaz, csak fokozatosan, előbb az automatákból, majd a hipermarketekből, nemsokára a benzinkutakból tiltják ki a dohánytermékeket, és az a nagy cél, hogy 2040-re nikotinmentes lesz az ország.