Június 1-jétől jön a Tisza Párt külföldimunkaerő-stopja. Milyen hatással lehet ez a magyarországi cégekre?

Izgalmas vita bontakozott ki a Hold After Hours május eleji adásában Zsiday Viktor közgazdász és Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója között. A külföldi vendégmunkások beengedéséről, be nem engedéséről volt szó, és Zsiday Viktor viszonylag markánsan fogalmazott: „ha beengeded a vendégmunkásokat, az a »kapitalistáknak« jó, mert alacsonyan tartja a munkaerő árát, a magyar munkaerő béremelkedése így visszafogott marad”.

Szabó Balázs viszont azzal érvelt, hogy ha van külföldi munkaerő, sok mindent meg lehet oldani, amit magyar munkaerővel nem lehetne. „Bécs pont olyan, mint Budapest, csak szép, mert minden fel van újítva, és ebben jelentős szerepe van a sok külföldi munkaerőnek” – mondta a műsorban. Szabó Balázs szerint külföldi munkaerőre egy fejlett gazdaságban szükség van, csak a mérték lehet a kérdés. Zsiday Viktor szerint ez nem jó érv, mert nem lehet megállapítani, hol a határ: az 1 százalék oké, a 3 százalék is, de az 5 százalékra már nincs felkészülve a társadalom? Szerinte ennél markánsabban kell eldönteni, hogy jó-e a vendégmunka, vagy sem.

A vita természetesen nem oldódott fel, helyette csak rögzült az a kérdés, hogy mi a fontosabb egy országban: az, hogy magasabb legyen a bérszint, vagy az, hogy a külföldiek sok olyan tevékenységet is elvégezzenek, amelyeket a helyiek nem csinálnának meg. Zsiday és Szabó azt is bevették a beszélgetésbe, hogy a Fülöp-szigetekiek nem feltétlenül a magyar gazdaságban költik el a pénzüket, hanem nagyrészt hazaküldik.

A vendégmunkához való hozzáállás a kormányváltás után közvetlenül a hazai gazdaságpolitikában is rendkívül fontos kérdés lesz. Nézzük, mit lehet tudni a Tisza-kormány által belengetett új szabályozásról, és milyen hatással lehetnek az új kormány döntései a jelenleg kialakult helyzetre!

Jöhet a vendégmunkastop

Kapitány István újonnan kinevezett gazdasági és energetikai miniszter a Tisza győzelme után is megerősítette, hogy felülvizsgálják a vendégmunkások jogi szabályozását, és június 1-jétől felfüggesztik a vendégmunkások behozatalát. A G7 nemrég arról írt, hogy a döntésnek aligha örülnek a hazai cégek – a vita tehát nagyon aktuális, de a Tisza Párt április 12-i választási győzelme után a legerősebb üzenet egyelőre az, hogy 2026. június 1-jétől jön a stoptábla, ki tudja, meddig.

Mindez politikailag vélhetően inkább népszerű, hiszen a magyar munkavállalók és választók körében elfogadott az az elmélet, hogy a bangladesi ételfutárok vagy a Fülöp-szigeteki gyári munkások leviszik a magyar béreket, ahogyan az is gyakori érv a közbeszédben, hogy a magyar emberek körében is van munkanélküliség, nekik kellene munkát találni, nem külföldieket behozni.

Ugyanakkor a munkaerőpiac keresleti oldalán az is sokszor elhangzik, hogy a demográfiai és strukturális munkaerőhiány miatt nagy kárt okozna a stoptábla. Ami a demográfiai oldalt illeti, tavaly 49 600-zal csökkent a gazdaságilag aktívak száma, de strukturális problémák is vannak, a munkanélküliek többsége nem feltétlenül képes a nagy gyárak és a szolgáltatóközpontok, vagy más néven BSC-irodák szakképzett munkaerő iránti igényét kielégíteni.

Kovács Endre, a Prohuman Csoport üzletfejlesztési igazgatója egy 500 főt kereső multit hoz példának: ha a cég nem tud 100 külföldit felvenni, és emiatt elmegy az országból, akkor a 400, magyarok által betöltött munkahely is veszélybe kerül. A piacvezető cég tapasztalata az, hogy a most belépő nagy munkáltatók – a BMW és a CATL Debrecenben vagy a BYD Szegeden – képtelenek a szükséges munkaerőt pusztán a magyar jelentkezők közül megtalálni, pedig egy új beruházás elindulásakor egyszerre több száz alkalmazottnak kellene kezdenie. Ha sikerülne is ennyi embert találni, őket biztosan más cégtől veszik el, ezzel pedig a környező kkv-k (kis- és középvállalkozások) számára okoznak foglalkoztatási problémát.

2,6-3 százalék a külföldiek aránya

Magyarországon 2025-ben 125 ezer külföldi dolgozott legálisan EU-s és EU-n kívüli országokból, és összesen 250 ezer külföldi tartózkodott az országban. Vélhetően a kettő között is van egy olyan szürke csoport, aminek tagjai valójában úgy vannak nálunk huzamosabb ideig, hogy közben munkát is végeznek, akár diákként, akár vállalkozóként. Az EU-s állampolgárokat a munkaerő szabad áramlásának elve miatt nem kell megkülönböztetni a magyaroktól: cikkünk a következőkben nem annyira a német menedzserek vagy egy osztrák iskolában dolgozó osztrák tanár kérdésével foglalkozik, hanem a harmadik országokból származó külföldi vendégmunkásokéval.

Az összes foglalkoztatottból Magyarországon nagyjából 2,6-3 százalék a külföldi, ez a szám nemcsak a nyugati mintákhoz, de alapvetően a környező országokhoz képest is inkább alacsonynak mondható. Az EU például méri azt, hogy adott országban hány külföldön született ember van a munkaerőpiacon. Ebben kis országok, Luxemburg, Ciprus és Málta az éllovasok, a V4 tagállamai, illetve Bulgária és Románia a sereghajtók.

A Fidesz-kormány korábban középutasnak szánt megoldásokat választott, kvótákat határozott meg, 2024-ben 65 ezer, 2025-ben és 2026-ban 35–35 ezer fő érkezhetett a 450/2024. (XII. 23.) kormányrendelet, majd az NGM újabb rendelete alapján, de a gazdaság ezt a kvótát nem használta ki. Úgy tűnt, hogy a magyarországi cégek inkább csak akkor nyúlnak ehhez a lehetőséghez, ha nincs itthon elérhető munkaerő, de ahogy az elmúlt években egyre kevésbé volt már feszes a munkaerőpiac, mintha találtak volna hazai megoldást is.

A jelenleg engedélyezett küldőországok Grúzia, Örményország, illetve a Fülöp-szigetek, ezek közül az utolsó az, ahonnan valóban érkeztek is munkások, grúzok és örmények nem érkeztek nagy számban. Különösen morbidnak tűnt Örményország, ahol az azeri baltás gyilkos hazaengedése után Magyarország megítélése tragikusan rossz.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján nagyjából 90 ezer fő a harmadik országból (nem EU-ból) érkező munkavállaló Magyarországon, közöttük 2026 februárjának végén ezek voltak a fő küldő országok:

• Fülöp-szigetek: 16 100
• Ukrajna: 14 300
• Kína: 12 300
• Vietnám: 9600
• India: 5900
• Szerbia: 3700
• Dél-Korea: 3200
• Törökország: 3000
• Oroszország: 2900
• Mongólia: 2100
• Egyéb: 18 000

Az ágazatok közül leginkább a feldolgozóiparban, az építőiparban, a logisztikában és a vendéglátásban dolgozott sok külföldi. Az illegálisan tartózkodó és munkát vállaló külföldiek számáról nincs hivatalos adat, ugyanakkor a piaci tapasztalat az, hogy „illegális” itt tartózkodó kevés van, a nem megfelelő foglalkoztatás már jelentősebb probléma. Az ételfutár „vállalkozók”, diákok például jellemzően Bangladesből, illetve Nepálból származnak, és döntően a Stipendium Hungaricum programon keresztül érkező diákok.

A vendégmunkások alkalmazása területileg Budapest és Közép-Magyarország, emellett Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megyék a legfrekventáltabbak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2025 második negyedévében közel 69 ezer betöltetlen álláshely volt. Mindez érdemi strukturális munkanélküliségre utal, a munkaerőhiány pedig minden harmadik szolgáltatócégnél, minden negyedik építőipari cégnél, illetve minden ötödik iparvállalatnál jelentkezik.

Miért kellenek vendégmunkások, ha már nem olyan feszes a munkaerőpiac?

A külföldi munkavállalók tartózkodása hatósági értékelés és egyedi elbírálás alá esik. Az eljáró hatóság (külképviselet és/vagy idegenrendészet) vizsgálja a feltételeket, például az előszerződést, szállást és biztosítást. Több legális csatorna is létezik harmadik országbeli munkaerő foglalkoztatására:

• minősített kölcsönzőkön keresztül (a vendégmunkás célú tartózkodási engedély és a Nemzeti Kártya esetében ez a domináns út);
• saját célra, közvetítő nélkül – direkt foglalkoztatás (kormányzati stratégiai partnerek esetén jellemző);
• EU-s kék kártyával lehet diplomás munkavállalókat hazánkba csábítani, magas fizetéssel.

Említettük, hogy új vendégmunkáscélú tartózkodási engedély jelenleg csak Grúzia, Örményország, illetve a Fülöp-szigetek állampolgárainak járhat, de kivételt jelentenek a már Magyarországon jogszerűen foglalkoztatott egyéb állampolgárok, akiknek az engedélye az új feltételek mellett hosszabbítható. A Nemzeti Kártyát Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Belarusz, Moldova, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Ukrajna állampolgárai jogosultak megszerezni, ezek között van olyan állam, ahonnan bőven érkeznek ide dolgozni, és olyan is, ahonnan egyáltalán nem.

Az egyéb munkavállalási célú tartózkodási engedélyekre állampolgársági korlátozás nincs, de ágazati, végzettségi, bérminimum-kötöttség lehet, ilyen munkavállalókat (akár briteket, németeket, amerikaiakat) jellemzően üzleti szolgáltatóközpontok, kutatóközpontok, egyetemek, multik alkalmaznak.

Az újonnan kialakult vendégmunkásvita elsősorban arról szól, hogy amennyiben úgyis elkezdett emelkedni itthon a munkanélküliség, ha már kevésbé feszes a munkaerőpiac, mi indokolja azt, hogy továbbra is több tízezer vendégmunkás dolgozzon Magyarországon?

A minősített kölcsönzők és a vállalatok fő érve szerint a piac strukturális gondokkal küszködik: nem ott és nem olyan tudással érhető el a szabad magyar munkavállaló, ahol és ahogy szükség van rá. Egy új gyártósor vagy BSC-iroda esetében, ahol egyszerre 50-100 vagy több speciálisan képzett munkavállalót kell felvenni, a foglalkoztatónak külföldre is kell néznie, mert ekkora létszámban, egyidejűleg ma Magyarországon nem lehet munkaerőt találni.

Melyik az olcsóbb?

A piacon rendszeresen eltérő érvek keringenek arról, hogy egy munkáltatónak kit olcsóbb foglalkoztatnia. Ezt a kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy kit küld el előbb, ha rosszabbul megy az üzlet: a magyar dolgozókat vagy a vendégmunkásokat? Minden ezzel ellentétes vélemény ellenére a vendégmunkások valójában lényegesen drágábbak a magyaroknál. A magyar munkaerőnek effektíve nincs vagy elhanyagolható a bekerülési költsége, míg a vendégmunkást több ezer kilométerre kell célzottan toborozni, ide kell hozni, intézni a papírjait, foglalkozni kell vele a munkaidőn túl is, és gyakran az EU-s előírásoknak is meg kell feleltetni a végzettségét.

A cégek ezért inkább akkor választják ezt a megoldást, ha nem találnak megfelelő mennyiségű és minőségű magyar munkaerőt.

A nettó bérek kérdése is összetett. A gyakorlatban a magyar munkavállaló sok esetben jogosult 25 év alattiak kedvezményére vagy családi kedvezményre, amelyek például a Fülöp-szigeteki dolgozóknak nem járnak, ezért azonos bruttónál a magyar munkavállaló magasabb nettót vihet haza, vagy a munkáltató oldaláról nézve a kérdést, azonos nettó juttatásához kisebb bruttó is elegendő.

Éppen ezért a munkaerő-kölcsönző szakma szerint a racionális cég először a kölcsönzöttek létszámát csökkenti, éppen ez a „rugalmasság” a legnagyobb előnye ennek a foglalkoztatási formának.

Természetesen azért amellett is szólhat érv, hogy amennyiben valaki a külföldi munkaerő behozatalának magas kezdeti költségeit vállalta, jobban ki is tarthat a külföldiek mellett. Ilyen előfordulhat, de ha a cég hosszabb távra tervez, egy jól kiképzett és „örökké” alkalmazható magyar munkaerő megtartása vélhetően több előnnyel kecsegtet, mint a legfeljebb 2+1 évre érkező vendégmunkások megtartása. Általában is igaz a tapasztalatok szerint, hogy ahol sok vendégmunkás dolgozik, ritkább a leépítés, mert a vendégmunkás-behozatal hosszú távú beruházás, nagyon meg kell gondolni, a vendégmunkások esetében a leépítés inkább úgy valósul meg, hogy a lejáró szerződéseket nem hosszabbítják meg. Ha pedig minden kötél szakad, az őket kezelő minősített kölcsönző cégek általában el tudják helyezni őket máshol, ahol szükség van rájuk.

Átrendeződik a piac

Arról is élénk vita van, hogy ez az egész kérdés nem változott-e meg azzal, hogy a magyar autóipar és az akkumulátorgyártás tartósan a vártnál gyengébb teljesítményt nyújt. A Samsung SDI 2025 végén több mint 1000 dolgozót küldött el, miközben 133 milliárdos állami támogatást kapott, viszont a kínai gyárak (CATL, BYD, Eve Power) felfutása fokozatosan kompenzálhatja a koreai cég igényének visszaesését. Az biztos, hogy vannak változások, most úgy látszik, hogy a kínai cégek lehagyták innovációban és költséghatékonyságban a koreaiakat. Az mindenesetre izgalmas dilemma, hogy mit tehetnek a cégek, ha mégsem kell nekik a külföldi, például a filippínó munkavállaló: az esetek nagy részében át lehet helyezni a munkavállalókat más partnerhez.

Az is fel szokott merülni, hogy a vendégmunkás-behozatal mennyire a nagyok játéka: vagyis növelik-e a versenyképességi előnyt a nagy, részben külföldi cégek irányába a kisebb, főleg hazai cégek rovására?

Tudunk olyan 12 főt foglalkoztató, kisebb építőipari cégről, amely évek óta tartó munkaerőgondjai után most lépett a Fülöp-szigetekiek irányába, és valóban, a vendégmunkások kölcsönzésben történő foglalkoztatása minősített kölcsönzőkön keresztül elvileg bárki számára nyitott.

A legtöbb kkv a pár fős munkaerőigényét a magyar munkavállalókból meg tudja oldani. A közepes vállalatoknál, ahol a cég elnyert 1-2 hosszabb távú megbízást, már inkább felmerül a külföldiek alkalmazása. A külföldi munkaerő náluk elsősorban akkor merül fel, ha egy nagy megrendelés után egyszerre kell sok új munkatársat felvenni hasonló képzettséggel, tudással.

Éles kritika a lezárás ellen

A minősített munkaerő-kölcsönzők és vendégmunkásokat alkalmazó cégek mindenesetre úgy gondolják, hogy kifejezetten negatív hatása lenne, ha a Tisza-kormány június 1-jével tényleg behúzná a kéziféket. Az örök érv szerint, ha egy gyártósorra kell 1000 ember, de csak 800 magyar található, akkor a sor nem tud 80 százalékon menni, így fennáll a veszélye, hogy a nagy cégek inkább elviszik a gyárat, de legjobb esetben is csökkentik a gyártást, ami a magyar munkahelyeket is veszélyezteti.

De miért nincsenek magyarok az állásokra jelentkezők között, ha még mindig 4,5 százalék körüli a munkanélküliségi ráta? A munkaerőpiacról kiszorult magyarokat biztosan segíteni kell a munkához jutásban, ez az, amivel papíron mindenki egyetért. De nem szabad homokba dugni a fejünket: a magyar munkanélküliek jelentős része régóta munkanélküli, és nincsenek meg azok a kompetenciái, amelyek a piacon szükségesek – érvel Kovács Endre. Ez abból is látszik, hogy a munkanélküliek jelentős többsége az egy éven túl munkanélküli kategóriába esik. Természetesen nem szabad lemondani róluk, kellenek a programok, a szociális intézkedések, a mobilitást segítő ötletek, de azért reálisnak is kell lenni.

Végül egy érv, ahol jelentősen eltérhet a magyar gazdaság általános és az egyedi munkavállalók egyéni érdeke, és ezzel visszaugrunk Zsiday Viktor és Szabó Balázs vitájára. Magyarországon biztosan kevesen érzik úgy, hogy eleget keresnének, de a valóság az, hogy a magyar bérek a magyar gazdaság termelékenységéhez képest elég (sőt, sajnos túl) magasak, a külföldiek ezen valamit segítenek. Ez persze így nem lehet népszerű érv, hiszen mindenki többet akar keresni, nem azon morfondírozik, hogy az alacsonyabb bérszint jó lenne a magyar gazdaság versenyképességének.

Ha a magyar bérszínvonal azért emelkedik, mert nő a termelékenység, az remek, de ha csak adminisztratív szabályok hatására, az nem segít a vállalatoknak, sőt bérspirált okozhat, aminek a magyar kkv-k lennének a legnagyobb vesztesei, hisz ők nem tudnának versenyezni bérben a külföldi tőkeerős beruházókkal. Ha a magyar cégek attól versenyképesebbek, mert mindent jobban csinálnak, az üdvözítő, de ameddig nem jön el a Kánaán, addig a magyar cégek versenyképességi hátrányba is kerülhetnek, ha náluk nem dolgozhat külföldi munkaerő, miközben a német, az osztrák, a szlovák, a szerb vagy a lengyel versenytárs könnyebben talál akár külföldi munkaerőt is.