A Magyar Reklámszövetség örül annak, hogy a Tisza-kormány továbbra is 0 százalékon tartja a reklámadót

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszervezetei üdvözlik, hogy a Tisza-kormány július 1. után is 0 százalékon tartja a reklámadót. Közleményükben azt írták, bíznak abban, hogy az új kormány végérvényesen kivezeti a reklámadót, mivel szerintük „csak egy hatékonyan és kiszámíthatóan működő hazai reklám- és médiaipar tudja erősíteni a magyar gazdaságot”.

A reklámadótörvényt még 2014-ben fogadta el a fideszes többségű parlament. A törvény értelmében a vállalatokat a reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A magas reklámbevétellel rendelkező vállalatok lényegesen magasabb, akár 50 százalékig terjedő progresszív adókulcsok alá tartoztak. Később Lengyelország is a magyar reklámadóhoz hasonló, a vállalkozásokra vonatkozó közvetlen adót vetett ki, amelyet nem a nyereség, hanem az árbevétel után számítanak ki, és amely progresszív szerkezetű.

Az Európai Bizottság a magyar és a lengyel reklámadót is a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, azt állítva, hogy azok az alacsonyan adóztatott kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosítsanak, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek. Lengyelország és Magyarország a bizottsági határozatokat megtámadta az Európai Unió Törvényszéke előtt, ami 2020-ban megállapította, hogy a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot. Ezután visszavezették a fenti formájában a reklámadót, ám a kulcsot évről évre nulla százalékon tartották. A 2025. őszi adócsomag viszont már csak további fél évre, 2026. június 30-ig hosszabbította volna meg a 0 százalékos kulcsot, és július 1-jétől visszatért volna a 7,5 százalékos kulcs. Akkor úgy számoltak, hogy 2026 második félévében ez az adóbevétel mintegy 10 milliárd forintot jelenthet a költségvetésnek.

Hétfőn azonban az új Országgyűlés az egyik első intézkedéseként törvényi szintre emelte a veszélyhelyzeti rendeleteket, és ennek köszönhetően a reklámadó kulcsa továbbra is 0 százalékos marad.

A Magyar Reklámszövetség szerint a Fidesz-kormány 2014. július 1-jén szakmai egyeztetés nélkül vezette be a „kommunikációs iparágat sakkban tartó különadót”, ami valójában politikai és üzleti célokat szolgált. A Fidesz-kormány – különösen a választási évekhez közeledve – fenyegető eszközként használta a reklámadót. A különadó folyamatos lebegtetése piaci bizonytalanságot okozott, dominóhatásként belassítva az iparág fejlődését, gátolva a befektetéseket, fejlesztéseket. „Az MRSZ mindig csak félsikernek könyvelte el, hogy 2019-től többnyire évenként hosszabbítgatták a 7,5 százalékos adókulcs felfüggesztését, azaz a 0 százalékos adókulcs érvényességi idejét” – írták a közleményükben.

Az MRSZ szerint a reklámadó nemcsak a reklámiparra, hanem a teljes magyar gazdaságra nézve is káros, ezért azt tartanák jó döntésnek, ha a reklámadótörvény véglegesen kivezetésre kerülne.