Az elmúlt években sok változás volt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.-nél, de miközben a háttérben bizonyos politikai érdekcsoportok (Pintér Sándor, Rogán Antal, Lázár János vagy éppen Tiborcz István bizalmasai, üzleti körei) öldöklő csatákat vívtak, a közvélemény ezekről többnyire nem értesült. A Fidesznek ugyanis nem volt érdeke a nyilvánosság előtt teríteni a pártot negatív színben feltüntető zavaros ügyeket.
Aztán a 2026. április 12-i választás után – részben a Telex ez irányú felhívása nyomán – egyre több anyagot kaptunk a NER visszaéléseiről, ezen belül a NÚSZ-ról is jött új információ. Előbb csak egy dosszié, aztán, ahogy sorra kerestük az érintetteket, egyre több részletre bukkantunk. A teljes történetből (aminek ebben a cikkben még csak egy részét dolgoztuk fel) az rajzolódik ki, hogy az útdíjnál, ennél a rendkívül fontos költségvetési bevételi lábnál is egyéni érdekek érvényesülése, túlárazott szerződések megkötése, és a közérdek eltérítésével magánzsebek kitömése volt jellemző az évek folyamán ahelyett, hogy racionális fejlesztés ment volna végbe.
A csontvázak tömeges kiborulása a szekrényből valójában már akkor elkezdődött, amikor a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda helyett a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) lett a NÚSZ új gazdája, és az építési minisztérium ezután teljes körű informatikai auditot rendelt el. Ennek nyomán eleinte nem tudták eldönteni, hogy az egykori szállító, a korábban Pintér Sándor belügyminiszter által is támogatott i-Cell Mobilsoft megoldásai, vagy az újabb, ekkor már a Rogán-érához kötődő Asura-cégcsoport lenne a jobb informatikai szállító. Forrásaink szerint Lázár végül úgy gondolta, évi 800 milliárd forintnál is nagyobb útdíjbevétel annyira fontos állami forrás, hogy az államnak képesnek kell lennie ezt saját magának beszednie, és meghozta a döntést a rendszer állami kézbe vételéről.
Mivel eleve úgy tűnt, hogy a miniszter azért kapott új feladatot, mert az éppen amerikai szankciós listára került Rogán Antalhoz köthető ügyekben (útdíj, Digitális Kormányzati Ügynökség) kényszerű változás kellett (előbbit Lázár, utóbbit Lantos Csaba energiaügyi miniszter örökölte), az is biztos volt, hogy az Asura semmiképpen sem maradhat.
Ezt végül úgy oldották meg, hogy az újabb szállítóval (vagyis az Asura-csoporttal) felbontották a hosszú távú állami szerződést – mesélte egy belső forrásunk –, a korábbi szállítót, az i-Cell Mobilsoftot pedig megvette a NÚSZ. Ez a deal egyébként egy külön történetet is megérne, mert végül olyan cégért is jelentős pénzt fizetett az állam, amelyet szintén Rogán Antal üzleti köréhez soroltak. De elsőként nézzük jelenlegi cikkünk fő témáját, az Asura-ügyet!
Egy innovatív magyar cég felemelkedése, majd háttérbe szorítása
A 2017-ben alapított Asura Technologies Kft. nagyon innovatív cég volt. A fiatal alapítók (Kiss-György Máté és Leginusz László nevét hallottuk emlegetni) nagyon gyorsan haladtak az MI-alapú rendszámfelismerő megoldásaikkal, nemcsak itthon, de az Egyesült Államokban is sikeresek lettek. A fejlesztésekhez és a sok új, fiatal szakember felvételéhez tőke kellett, amit sikerült is megszerezni: előbb a már említett i-Cell Mobilsoft, vagyis Emőri Gábor, majd később az állami Exim Exportösztönző Alap szállt be a cégbe.
Az Exim alapját a GB & Partners nevű cég kezelte, ahol a társaság nevében a G betű Gubicza Ágostont jelöli. Ő az az üzletember, aki Rogán Antal első gyerekét neveli, mert Rogán első feleségének, Sonnevend Alexandrának a társa. Emiatt Gubiczát politikailag Rogán Antal üzleti köreihez szokták sorolni. A másik betűt, a B-t pedig a volt concorde-os Boris Mihály adta, de ő már évekkel korábban kiszállt a cégből.
Ez az új csapat hamarosan komoly magyar üzletet ígért az Asurának, ugyanis azt mondta, hogy a magyar útdíjfizetés már régóta esedékes informatikai reformját az Asura-csoport végezheti majd el. Két nagy projektről lett volna szó, az első az útdíjellenőrzés (leegyszerűsítve a kamerák információinak feldolgozása) volt, ezt követhette volna maga a teljes útdíjszedés.
Végül valóban sikerült valamiképpen a beígért üzletet megszerezni. A NÚSZ először egy amolyan mentesített beszerzéssel az egyedüli induló Asurát bízta meg az útdíjellenőrzés kidolgozásával. Az ügyre rálátó forrásaink szerint kicsit szokatlan volt, hogy
már a szerződéskötés előtt annyira biztosra vették a cégnél a győzelmet, hogy megkezdték az Asurában a fejlesztést.
Aztán 2023 augusztusában valóban megszületett a szerződés a munkáról, és 2024. április 1-jén élesben elindult a rendszer. Csak volt néhány furcsaság a történetben. Az kifejezetten meglepte a csapatot, hogy az Asura Technologies Zrt. fölé – amiben egyébként az állami Exim Exportösztönző Alap mellett a cég alapítói és vezetői is tulajdonosok voltak, illetve ahol a fejlesztés valójában zajlott és ahol a szakemberek dolgoztak – egy amolyan ernyőstruktúra épült, és ezek az új cégek szerződtek a NÚSZ-szal.
A szerződést az Asura Toll Service Zrt. kötötte, alatta volt még egy Asura Project Support Zrt. nevű cég is, és csak ezek alatt, a harmadik szinten helyezkedett el a valódi munkát végző társaság. A két frissen alapított, eleinte munkavállalókat sem nagyon foglalkoztató cég eredetileg szintén az Exim Exportösztönző Alap főtulajdonában volt. Technikainak tűnt a struktúra, még senki nem gyanakodott semmire.
Az Asura Toll Service Zrt. (mai nevén ATS AI Services) 2023. május 24-én alakult, az Opten cégadatbázis szerint az első (tört) üzleti évében, vagyis 2023-ban már 18,9 milliárd forint forgalmat és 3,8 milliárd forint adózott eredményt ért el. Igencsak gyanítható, hogy ez javarészt a NÚSZ-tól származott.
Igen ám, de amikor a társaság már ilyen sikeres volt, hirtelen eladták.
Mindössze egy évig volt az Asura Group Holding nevű cégen keresztül az állami Exim Exportösztönző főtulajdonában, de 2024. július 3-án megvette a GBP I Magántőke-részalap. Ezt is a GB & Partners kezelte, de ebben már nem volt benne az állam. Mindezt a Telex kérdéseire maga a GB & Partners árulta el. Annyi információt kaptunk, hogy a GBP I Magántőke-részalapban állami tulajdon, illetve állami forrás nincs. Létrehozásakor két iparági befektetője volt, jelenleg az alap 6 magánbefektetővel rendelkezik. Ennél jobban nem ismerhettük meg őket, de a GB & Partners annyit még elárult, hogy egyetlen magánbefektető sem minősül és nem minősült kiemelt közszereplőnek (PEP), vagy annak közeli hozzátartozójának.
A díjellenőrzés cseréje mindenesetre megtörtént, lehetett készülni a következő nagy dobásra, vagyis a díjszedés informatikai cseréjére. A konstelláció hasonló volt, mint az első projektben, az Asura Technologies emberei hamar ráálltak a fejlesztésre. De 2025 januárjában végül mégsem ez a cég, hanem az említett két magántulajdonú társaság, vagyis az Asura Toll Services, illetve alatta az Asura Project Support került a szerződéses lánc tetejére. Az újabb sikeres szerződéskötés után a magántulajdonban levő cég 2025. február 10-én aztán megváltoztatta a cégneveket, elhagyta az Asura kifejezést és a korábbi teljes névből képzett rövidítésekkel ATS AI, illetve APS Solutions néven folytatták.
Az állami és a magánvonal
Nem egyszerű az egész struktúra, de megpróbáljuk közérthetően bemutatni, hogy mi történt. Az egykori Asura-cégek között
- elkülönült egy olyan cégcsoport, amiben állami forrás is volt, nevezzük őket „állami vonalnak”; illetve
- egy olyan cégcsoport, amelyben valaha szintén benne volt az állam, de egy idő után már csak magánpénz maradt. Nevezzük ezt a részt „magánvonalnak”.
Az állami EXIM-tőke finanszírozta eredetileg a technológiát és a fejlesztést, itt dolgozott sokkal több ember, de a nagyobb profitot mégis a magánvonal szerezte meg. Különös továbbá, hogy valójában az állami vonal és a magánvonal ugyanazon alapkezelő irányítása alatt állt, sőt még személyi átfedés is volt.
Kezdjük az állami vonallal! (Nem taglalunk minden céget, csak a sztori szempontjából fontosabbakat.) Az állami EXIM Exportösztönző Magántőkealap minősített többségi tulajdonosa volt az Asura Group Holding Zrt.-nek, ez a holding irányította az Asura Technologies Zrt.-t, amelynél 106 alkalmazott dolgozott, és amely a tényleges technológiai fejlesztő, operatív cég volt. Még ennek a két társaságnak sem egyezett meg a tulajdonosi köre, előbbinek állami pénzből tőkésített alapok voltak a tulajdonosai, utóbbiban egyéb tulajdonosok is voltak, a cég egykori alapítói.
A magánvonalon pedig a GBP I Magántőke-részalap (a kezelője ennek is a GB & Partners, tehát Gubicza Ágoston cége) egyedüli részvényese volt két fontos vállalatnak – éppen azoknak, amik a szerződéses lánc tetején álltak, vagyis ezen a vonalon nem is jelent már meg az állam. Mint láthattuk, eredetileg ezeket is Asurának hívták, de aztán nevet váltottak. Az egyik cég, az ATS AI Services Zrt. (korábban Asura Toll Services Zrt.) 14 fővel, a másik az APS Solutions (korábban Asura Project Support Zrt.) 40 fővel tevékenykedett.
A GBP I-féle cégek 2023 közepén alakultak, a lánc említett 54 embere mégis fél év alatt közel négyszer akkora profitot termelt (11,371 milliárd forintot), mint az állami tőkéből fenntartott 106 fős szervezet egész évben (3,002 milliárd forint).
Az állami és a magánvonal jövedelmezősége tehát teljesen más volt. Egy főre vetítve a nyereségkülönbség 7,5-szeres volt a magánvonal javára: 211 millió forint a magánérdekeltségnél, míg 28 millió forint az államinál.
A vonalak amúgy nagyon nem lehettek egymástól távol, hiszen az Asura Group Holding (EXIM-tulajdon) cégbírósági kézbesítési emailje a „balazs.winkler@gbpim.com” volt. Ugyanez a Winkler Balázs az Opten szerint az ATS AI Services és az APS Solutions vezérigazgatója is, szintén „gbpim.com” végződésű emailcímmel. Az ügyre rálátó forrásaink szerint valójában az alapkezelő részéről leginkább egy Bürchner Gábor nevű munkatárs foglalkozott a cégekkel, maga Gubicza Ágoston, a jó politikai kapcsolatokkal bíró „nagyfőnök” ritkán folyt bele közvetlenül az ügyekbe.
Természetesen szerettük volna az EXIM-et is megkérdezni, hogy értelmezésük szerint mi történt ezzel az egykori befektetésükkel, de nem kaptunk választ, pedig nagyon sok kérdés merült fel erről az egész konstrukcióról. Winkler Balázs, illetve a GB & Partners viszont válaszolt a kérdéseinkre, szerintük „a társaságok eltérő eredményessége megtévesztő lehet, mert a költségek egy része éveken átnyúló jellegű a projektek sajátossága miatt”.
Vagyis e vélemény szerint érdemes figyelembe venni a 2024-es beszámolókat is. Az Asura Technologies Zrt. jelentős létszámnövekedése a fő fejlesztési fókuszának, az amerikai projekteknek tulajdonítható, amelyben egy helyi iparági szereplővel a PRRS-szel működik együtt a parkolási szegmensben. Az Egyesült Államokban az Asura technológiáját a PRRS piacépítő munkája következtében közel 500 ezer parkolóhelyen használják már.
A hirtelen szakítás
2025 januárjában mindenesetre újabb zsíros szerződést kötött a NÚSZ-szal a magánvonal, majd februárban nevet váltottak a nyertes cégek. Csakhogy nem sokkal ezután, vagyis márciusban derült égből villámcsapásként megérkezett Lázár János, és miután gyakorlatilag azonnal elküldte Bozóky Alex addigi vezérigazgatót, sőt valójában a teljes NÚSZ-os felső vezetés távozni kényszerült, hamarosan szerződést bontott az egész informatikai csapattal. (Ennek pénzügyi elszámolását nem ismerjük.)
Az Asura, illetve a nekünk válaszoló Winkler Balázs a Telexnek azt írta, mindezt úgy élte meg, hogy a „látványos sikerek ellenére 2025 nyarán meghozott törvényi rendelkezés alapján az üzemeltetés átadásra kellett kerüljön a NÚSZ Zrt. részére”. A vezető szerint az átadás-átvétel határidőben és teljeskörűen megtörtént, ellentétben a 2023-as átadás-átvételkor tapasztaltakkal. Az új rendszer sikereit szerinte mutatja, hogy a NÚSZ/Magyar Közút jelenleg is az ATS által kialakított új technológiát mint büszkeségét mutatja be a közösségi médiában.
Lázár és a ÉKM végső célja amúgy állítólag az lett volna, hogy a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. beleolvadjon a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-be. Ez már elkezdődött, de még nem fejeződött be, így ezt akár meg is akaszthatja a kormányváltás, ha az új vezetésnek más elképzelései lesznek.
Az útdíjüzletben továbbra is sokféle informatikai rendszer szükséges: díjszedés, díjellenőrzés, a tengelysúlymérés, az egyéb értékesítésekhez kapcsolódó jutalékos alapon működő közvetítés (benzinkutak és távközlési cégek is értékesítenek például útdíjhasználatot). Lázár János érkezése mindenesetre teljesen megállította az informatikairendszer-csere folyamatát. Úgy tudjuk, hogy a stoptáblát éppen akkor mutatta fel az új miniszter, amikor a díjellenőrzést már átvette az ATS AI Services Zrt., de a díjszedést még nem.
Amennyire tudjuk, az útdíj-informatikával kapcsolatos kifizetések nagyon felkeltették már az ÉKM érdeklődését is, de hogy elindult-e már akkor valamilyen átfogó vizsgálat, amit át lehet adni az új kormánynak (a vélhetően nem túl szívélyes Lázár János–Vitézy Dávid közötti átadás során), vagy a kivizsgálás feladata az új kormányra vár, azt forrásaink nem tudták megmondani.
Örökké össztűz alatt
Forrásaink szerint a NÚSZ-t kiszolgáló informatika körül mindig is sok anomália volt, háttérbeszélgetéseink során több ízben meghallgathattuk, hogy miért az aktuális beszélgetőpartner által képviselt megoldás lett volna csodálatos és a másik miért működésképtelen. Ebben természetesen nem tudunk igazságot tenni, de az szembetűnő, hogy
az egész történet hatalmas rendszerhibáról árulkodik.
Vannak, akik szerződnek, és vannak, akik töredékáron dolgoznak. Valamikor működött Magyarországon két sikeres hazai magáncég, az útdíjrendszert eredetileg fejlesztő i-Cell Mobilsoft és a modern MI-alapú technológiával dolgozó Asura. Mára az i-Cellt megvette és beolvasztotta az állam (a NÚSZ), az Asurát pedig elkergették a projekttől, az útdíjszedés informatikai megújulása így végül elmaradt. Az EXIM egykori befektetéséből még egy érték maradt, az Asura Technologies amerikai bevétele – ez állítólag igen jelentős összeg, azt hallottuk, hogy az amerikai államok többségében van parkolási szolgáltatása a társaságnak.
Az Asura-csoport egy titokzatos állami és egy még sokkal titokzatosabb magánvonallal működik tovább, de a nagy üzletből a politikai erőviszonyok változása miatt kikerült, és az egykori alapítók, vezető fejlesztők zömében már elhagyták a céget. Kiss-György Máté, az Asura egykori ötletgazdája 2025. szeptemberben, nyolc év után távozott a cégtől. Ő április 14-én, vagyis közvetlenül a választás után ezt írta ki a Facebookjára:
„Engem megtépett a NER. Befektetőnek álcázott, érzelemmentes rablógépek tették rám és akkori életem munkájára a hurkot.”
Emőri Gábor, aki az államnak eladta az i-Cell Mobilsoftot, ma már ideje jelentős részét Monacóban tölti, forrásaink szerint ottani állampolgársága is van.
A jelentős állami bevétellel kecsegtető útdíjszedés a teljes életútja során mindvégig felkeltette a politikusok érdeklődését: valaha Simicska Lajos, majd Pintér Sándor, később Rogán Antal, végül Lázár János lett hivatalosan vagy informálisan állami oldalról a politikai-gazdasági gazdája a fejlesztési projektnek. Most pedig az egész terület új kezekbe kerül. A hamarosan beiktatandó kormány elképzeléseiről semmit nem tudunk még, de az minden forrásunk szerint biztos, hogy a közelmúlt ügyeiről is lesz mit átnézniük az új erőknek.
