Érdemtelenségre hivatkozva kirúgta a választás előtt kitálaló vezető közgazdászát a GVH

„Tegnap véget ért hét és fél éves pályafutásom a Gazdasági Versenyhivatalnál, az Elnök érdemtelenségre hivatkozva kirúgott” – írta szerdán a LinkedIn-profilján Berezvai Zombor, aki a hivatal vezető közgazdászaként még a választás előtt beszélt arról, hogy politikai nyomásgyakorlás uralkodott a hivatalon belül.

Berezvai szerint a kirúgását azzal indokolták, hogy „feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi”, vagyis szerinte a Partizánnak adott interjú állhat a háttérben.

A GVH a megkeresésünkre közölte, hogy „belső vizsgálatot indított az egyik vezetőjének sajtóban tett, teljes egészében megalapozatlan és valótlan nyilatkozatai miatt. A vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy az érintett vezető a magatartásával visszaesőként és folytatólagosan több, a foglalkoztatási jogviszonyát érintő jogszabályt is megsértett. Ezek következményeként az érintett vezető a közszolgálati jogviszonyából 2026. április 28-án felmentésre került, a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A munkáltatói döntés ellen bírósági jogorvoslat kezdeményezhető.”

A hivatal nem részletezte a konkrét munkáltatói döntéseket, általánosságban azonban azt írták, hogy „a Küt. 39. § (18) bekezdésének b) pontja alapján érdemtelenségnek minősül, ha a Köztisztviselő »a feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi és emiatt nem várható el, hogy a jogviszonyát fenntartsák«”.

Álláspontjuk szerint a GVH etikai szabályzatában foglaltak többszöri megsértése, a tisztességtelen piaci magatartás és a titoktartási kötelezettség megsértése, illetve a Küt. rendelkezéseinek többszöri megsértése megalapozza a hivatkozott érdemtelenségi okot.

„A GVH hangsúlyozza, hogy a Hivatal és munkatársai a feladataik ellátása során csak a jogszabályoknak vannak alárendelve, feladatkörükben nem utasíthatóak, feladataikat más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látják el. A GVH független a pártpolitikától, a szakmai tevékenységét önállóan és függetlenül, a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával végzi, a GVH-val közszolgálati jogviszonyban álló személyekre ugyanezen normák irányadóak. A politikai befolyásolásra irányuló vádakat és kísérleteket a GVH a szakmai közösségének védelme érdekében határozottan visszautasítja” – írták még.

Berezvai az április 6-i interjúban a magyar gazdaságot három részre osztotta a GVH szempontjából. Szerinte van a NER-es rész, „ahol nem nagyon tudunk mit tenni”. A műsor elején ehhez elmondott egy konkrét esetet, amikor két reptéri földi kiszolgálást végző cég, az AS Budapest és a Menzies Aviation egyesültek. A hivatal elkezdett vizsgálódni, de ezt indoklás nélkül leállította a GVH felső vezetése. Mivel az AS Budapest a Fideszhez köthető Kis-Szölgyémi Ferencé volt, jó eséllyel politikai akadályokba ütköztek.

Szerinte vannak, akikkel szemben a kormányzati narratívának megfelelően tudnak ellenségesen fellépni, itt jellemzőek a túlzó bírságok. Itt említette a Bige László cégére, a Nitrogénművekre kivetett 11,5 milliárdos bírságot, és azt, amikor a Lidl 186 milliós bírságot kapott.

Megkeresésünkre a GVH is reagált még aznap. Álláspontjuk szerint Berezvai „a saját kollégáit, és a köztisztviselői esküjét megszegve, egy pártpolitikai műsorban, a választási kampány részévé próbálta tenni a független nemzeti versenyhatóságot, amit a GVH határozottan visszautasít”. Részletek itt.