110 dollárnál jár a brent olaj hordónkénti ára, miután megakadtak az Irán és Egyesült Államok közötti tárgyalások
A brent olaj hordónkénti ára hétfőn 3 százalékkal 108,50 dollárra emelkedett, miután a hétvégén megakadtak az Iránnal folytatott tárgyalások – írta meg a Financial Times. Kedden reggel már a 110 dollárt is elérte az ár. A West Texas Intermediate hordónkénti ára egy 2,1 százalékos emelkedés után 96 dollár körül alakult.
„Továbbra is az a várakozás az uralkodó, hogy a szállítások májusban és júniusban elkezdenek normalizálódni, ez pedig némileg visszafogta az árak emelkedését” – mondta Rebecca Babin energiapiaci szakértő a Bloombergnek. De úgy látja, „az idő fogy. Minden nap szűkül a fizikai egyensúly, csökkennek a tartalékok, és nő a kockázata a még nagyobb mértékű áremelkedésnek.”
Az iráni állami média vasárnap arról számolt be, hogy Abbász Aragcsi külügyminiszter közölni fogja a béketárgyalásokon közvetítő Pakisztánnal: a konfliktus véget érhet, ha az Egyesült Államok feloldja a tengeri blokádot, elfogad egy új jogi keretrendszert a szoroson átmenő forgalomra vonatkozóan, és garantálja, hogy a jövőben nem indít katonai akciót Irán ellen.
A Wall Street Journal amerikai tisztségviselőkre hivatkozva arról írt, hogy az Egyesült Államok szkeptikus Irán javaslatával kapcsolatban, de folytatni fogja a tárgyalásokat. A lap szerint Donald Trump arról beszélt, hogy Irán nem hajlandó teljesíteni a legfontosabb követelésüket: az urán dúsításának befejezését, és azt, hogy soha ne gyártson atomfegyvert. Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy hétfőn megjelent interjúban elfogadhatatlannak nevezte, hogy Irán továbbra is az ellenőrzése alatt akarja tartani a Hormuzi-szorost.
Mint a Financial Times megírta, az energiaellátási zavarok elhúzódása miatt a Goldman Sachs emelte az olajárra vonatkozó előrejelzését, elemzőik becslése szerint a nemzetközi referencia-árfolyamként szolgáló brent olaj ára az év utolsó három hónapjában hordónként körülbelül 90 dollár körül alakul majd a korábbi 80 dolláros előrejelzés helyett. A Goldman Sachs arra számít, hogy az amerikai olaj ára a negyedik negyedévben hordónként körülbelül 83 dollár lesz, szemben a korábbi 75 dolláros előrejelzéssel. Az elemzők szerint a kialakult helyzet miatt áprilisban napi 12 millió hordóval csökkent az olajkészletek felhasználása, és a közel-keleti olajexport csak június végére normalizálódhat.
Az iráni hadsereg vezetése március elején jelentette be, hogy „egyetlen liter olajat sem enged át” a Hormuzi-szoroson, hogy az eljusson az Egyesült Államokba, Izraelbe és partnereikhez. Ezután mindössze néhány hajót engedett át Irán, és ezeknek is egy nagyjából kétmillió dolláros útdíjat kellett fizetniük az áthaladásért. Április 8-án tűzszünetet kötött a két ország, és Irán bejelentette, hogy újra kinyitja a szorost, de miután Libanont izraeli támadás érte, Irán a tűzszünet megsértéseként értelmezte az akciót, és ismét lezárta azt. Mivel az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások kudarcba fulladtak, Trump bejelentette, hogy tengeri blokád alá veszi a Hormuzi-szorost. Így az Irán által átengedett, iráni olajat szállító tankerek sem juthattak ki a szorosból, amivel a rezsim is fontos bevételektől esett el. Azóta pedig csak néhány hajó jutott át a szoroson. A hajóforgalom az Öbölben továbbra is visszafogott maradt: a Financial Times szerint hétfő reggel egy cseppfolyósított gázszállító hajó és két Ománba tartó teherhajó haladt csak át a szoroson.
