Donald Trump: Az amerikai hadsereg blokád alá veszi a Hormuzi-szorost
Donald Trump amerikai elnök vasárnap a közösségi oldalán, a Truth Socialön jelentette be, hogy az Egyesült Államok tengeri zárlatot rendel el a Hormuzi-szorosnál. Miután a korábbi tárgyalások kudarcba fulladtak, Trump arról írt, hogy megsemmisíti „azt a keveset is, ami még maradt Iránból”.
A bejegyzés szerint az amerikai hadsereg megkezdi a szorosba érkező és azt elhagyó hajók blokádját, és feltartóztat minden olyan vízi járművet is, amelyek útdíjat fizettek Iránnak a biztonságos áthaladásért. „Senki, aki illegális útdíjat fizet, nem számíthat biztonságos áthaladásra a nyílt tengeren” – írta. Trump szerint bármelyik „iráni, aki tüzet nyit az amerikai hadseregre vagy más, békés hajókra, a pokolba lesz bombázva”.
Trump szerint egy ponton eljutunk oda, hogy mindenki bemehet, és mindenki kijöhet a szorosból, de „Irán nem engedte, hogy ez megtörténjen, mivel azt mondta: »Lehet, hogy valahol odakint van egy akna«, amiről rajtuk kívül senki sem tud.” Trump arról beszélt, az amerikai haditengerészet a szoros aknamentesítésén dolgozik.
Mint a Politico megírta, a hétvégi tárgyalást Pakisztán közvetítette, és ez volt a legmagasabb szintű egyeztetés az Egyesült Államok és Irán között az 1979-es iráni forradalom óta. A megbeszélések célja a Hormuzi-szoros újranyitása és a világ olajának mintegy egyötödét szállító útvonal forgalmának helyreállítása volt. A szoros újranyitása gazdasági kényszerré vált Trump számára, akinek népszerűsége az emelkedő olajárak és a háború egy egyébként is zaklatott világgazdaságra gyakorolt hatása miatti növekvő aggodalmak közepette megcsappant.
A tárgyalások azonban vasárnap azonban előrelépés nélkül zárultak. Trump a bejegyzésben azt írta, „a megbeszélés jól sikerült, a legtöbb pontban megegyezés született, de az egyetlen igazán fontos kérdésben, a nukleáris kérdésében született megegyezés”. A tárgyalás kimeneteléről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
A Hormuzi-szoros azért is olyan fontos, mert a Perzsa-öbölből érkező tankereknek nincs más lehetőségük, hogy kijussanak a nyílt vizekre. Havonta átlagosan 3 ezer hajó szokott átkelni a szoroson, ezzel a világ legforgalmasabb olajszállító csatornája. Elég mély ahhoz, hogy a legnagyobb tankerek is át tudjanak kelni, így a Közel-Kelet jelentős olaj- és gázipari termelői, Irán, Irak, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is használják.
A háború ugyanakkor jelentősen visszavetette a tengeri forgalmat a térségben. Miután több hajót is támadást ért, az iráni hadsereg vezetése március elején bejelentette: „egyetlen liter olajat sem enged át” a Hormuzi-szoroson, hogy az eljusson az Egyesült Államokba, Izraelbe és partnereikhez. „Bármelyik hajó vagy tartályhajó, amelyik oda tart, törvényes célpontnak minősül” – mondta az iráni szóvivő, aki akkor a 200 dolláros hordónkénti árat is kilátásba helyezte. A bejelentés óta mindössze néhány hajót engedett át Irán, és ezeknek is egy nagyjából kétmillió dolláros útdíjat kellett fizetniük az áthaladásért.
Miután szerdán tűzszünetet kötött a két ország, Irán bejelentette, hogy újra kinyitja a szorost. A feltételeket azonban nem tisztázták, így azt sem lehetett tudni, hogy továbbra is kell-e majd a hajóknak útdíjat fizetniük Iránnak. Miután Libanont izraeli támadás érte, Irán a tűzszünet megsértéseként értelmezte az akciót, és ismét lezárta a szorost. A New York Times arról írt vasárnap, Irán azért nem nyitotta meg a Hormuzi-szorost, mert nem találja a vízi útvonalon elhelyezett aknáit, és megfelelő eszközeik sincsenek azok eltávolítására.
