Csöpögő álmennyezet, mozgó lépcsőkorlát – több mint négyezer hibát találtak az MNB-székház kétszeresére drágult felújítása után
Tavaly novemberben írtuk meg a Telexen, hogy a Magyar Nemzeti Bank lehívta a Szabadság téri székházának felújításáért felelős fővállalkozó, a Raw Development Kft. bankgaranciáját. A volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátjához köthető Raw Development azonban nem értett egyet a jegybank új vezetőségének lépésével, ezért a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ) fordult jogorvoslatért. A TSZSZ azonban a jegybanknak adott igazat, és egy, a Telexhez most eljutott jelentésben dokumentálta, milyen hibákat hagyott a kivitelező. Egy szivattyú hibája jelentette a legnagyobb, 200 millió forintos költséget, de olyan helyiség is akadt, ahol a plafonból csepegő víz okozott gondot.
Indokolatlan drágulás, haszon a haveroknál
2021 májusában jelentette be a Magyar Nemzeti Bank, hogy 54 milliárd forintból felújítja a szervezet székházául szolgáló műemléki épületet, ami 1905-ös átadása óta soha nem esett át komolyabb műszaki felújításon. A munkálatoknak eredetileg a jegybank 1924. június 24-i alapításának századik évfordulójához igazodva 2024-ben kellett volna véget érni. A feladatot közbeszerzés nélkül osztották ki, és a Somlai Bálint tulajdonában álló Raw Development Kft.-t bízták meg a munkálatokkal.
Somlai az akkori jegybankelnök Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a régi barátja, cégéről pedig senki sem hallotta a szakmában, hogy korábban hogy végzett volna hasonló nagyságrendű műemléki rekonstrukciót. A különböző fővállalkozók gyakran ugyanazokkal a szakemberekkel dolgoznak ezen a területen, így ez nem feltétlen jelentette, hogy a Raw számára kivitelezhetetlen lett volna a feladat. Mégis, akkoriban sok, a Telexnek nyilatkozó szakmabeli is meglepődött, hogy egy ismert referenciákkal nem rendelkező cégre bízták az elmúlt évek legkomplexebb magasépítési fejlesztését.
Aztán is kiderült, hogy menet közben másfélszeresére nőtt a beruházás összege, mivel a cég 2023-ban „az előre nem látható és nem kalkulálható extrém áremelkedésekre” hivatkozva az eredeti bruttó 69,2 milliárd forintos ár bruttó 103,5 milliárd forintra emelését kérte. A jegybank akkori illetékesei ezt el is fogadták.
Az ÁSZ tavalyi, az MNB gazdálkodásáról szóló jelentésben a jegybank Szabadság téri székházának felújítását is vizsgálta. A szerv arra a megállapításra jutott, hogy az MNB ingatlanprojektjei nem vették figyelembe az ország gazdasági állapotát, a mindenféle más területen már megkezdett takarékosságot, és gyakran a túlárazottság gyanúját keltették. A 2023-as áremelésre is kitértek: a jelentés szerint a székház felújításának bruttó átlagára a kezdeti 2,7 millió forint/négyzetméterről 4 millió forintra emelkedett, míg a nagyjából ugyanekkor felújított pénzügyminisztérium épületének hasonló rekonstrukciója csak 1,5 millió forintról 1,7 millió forintra emelkedett négyzetméterenként.
Az ÁSZ az MNB többi akkori ingatlanprojektjét is megnézte, és szintén kifogásolta, hogy az MNB és alapítványi csoportja által ingatlanberuházásokra elköltött összes pénz több mint 80 százaléka egyetlen érdekkörnél landolt: annál, amibe Somlai Bálint cégei, a Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Management Kft. is tartozik. Somlai Bálint a jelentés megállapításaival kapcsolatban akkor azt mondta a Telexnek, hogy őt az ÁSZ nem kereste meg, pedig örömmel segített volna helyretenni a „téves” és „szakmaiatlan” következtetéseket. Somlai akkor arról beszélt, hogy az MNB-székház rekonstrukciója elkészült, és már csak a kisebb garanciális javítási utófeladatok zajlanak.
Tavaly júliusban már maga a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága is közzétett egy jelentést a jegybank gazdálkodásáról, amiben leírták, hogy az MNB-Ingatlan Kft. által lefolytatott kiválasztási folyamat az elégtelen dokumentáció miatt értékelhetetlen volt, és hogy a Somlai-csoport tagjai 2020 és 2023 között döntően az MNB-s megbízásoknak köszönhetően realizálhattak több tízmilliárd forintos nyereséget. A megbízási költség emelkedését pedig a vonatkozó testületek nem tartották fontosnak megtárgyalni.
Az MNB és a hozzá közeli állami intézmények az évek során egyébként nem csak a székház felújítását bízták a Raw Developmentre: lényegében az összes fontosabb jegybanki ingatlanfejlesztésnél ez a cég végezte a kivitelezési munkákat, közbeszerzés nélkül nyerték meg a Postapalota felújítását, amelyet végül 70 százalékkal drágábban végeztek el a tervezettnél, és a félbehagyott Kecskemét melletti egyetemi campusnak is ők voltak a fővállalkozói (de most már eldőlt, hogy befejezni Mészáros Lőrinc cégei fogják).
Tele volt hibákkal, Vargáék lehívták a bankgaranciát
A felújított székházba 2025 első hónapjaiban költözött be újra az MNB, de a visszatérő munkatársak azt tapasztalták, hogy nem minden tökéletes a méregdrágán renovált épületben. A Telex tavaly októberben arról értesült, hogy az immár Varga Mihály vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Bank lehívta a székházfelújításra kötött bankgaranciát, mivel a Raw Development nem végezte el a jegybank által szabott határidőre a hibák javítását. A bankgarancia lényege, hogy egy, a fővállalkozóval együttműködő pénzintézet garanciát vállal arra, hogy amennyiben szerződésszegés történik, a megrendelő, vagyis a jegybank lehívhatja a szerződésben meghatározott összeget. Ez tulajdonképpen egy biztosíték a megrendelőnek, ami a fővállalkozó fizetésképtelensége esetén is garantálja, hogy a megrendelő megkapja a szerződésszegés miatt neki járó pénzt.
Ilyenkor a pénzintézetnek mérlegelés nélkül fizetnie kell a megrendelőnek, és az összeget csak utólagosan hajthatja be ügyfelén, a fővállalkozón. A Raw Development azonban nem érezte jogosnak a bankgarancia lehívását, ezért a Telexhez eljutott iratok alapján a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordult. „A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben megállapított hibák kijavítása közel teljeskörűen elvégzésre került, továbbá az jelenleg is nem vitatottan folyamatban van” – írta a TSZSZ-nek írt levelében a cégtulajdonos Somlai Bálint, aki ezért sérelmesnek és jogalap nélkülinek tekintette a bankgarancia lehívását.
A TSZSZ feladata ilyenkor annak vizsgálata, hogy jogos volt-e a lehívás, és amennyiben igen, valóban olyan összegben történt-e, mint amire a szerződés alapján jogosult volt a megrendelő. A szervezet októberben megkezdte a vizsgálatot, aminek keretében helyszíni szemlét tartott a jegybank székházában. Ezután szakvéleményt adott ki TSZSZ, ami a Telexhez is eljutott, és amiből több érdekes részlet derült ki a fennmaradó hibákkal kapcsolatban.
Különösen zavaró, hogy a mennyezetből csöpög a víz
Mint a dokumentumból kiderült, a jegybank összesen 4436 darab hibát talált az épületen. Miután ezt jelezte a Raw Developmentnek, úgy állapodtak meg, hogy 982 darabot tavaly március végéig, 1262 darabot pedig tavaly április végéig fognak javítani. Mivel ezt nem sikerült tartania a cégnek, a jegybank egy póthatáridőt is kitűzött augusztus közepére, de addig az időpontig sem történtek meg a javítások. Az MNB ezért végül szeptember elején lehívta a Raw Development bankgaranciáját.
A dokumentum szerint a bank által vállalt garancia teljes összege 7,99 milliárd forint volt, és a jegybank nem is az egészet, mindössze egy 3,03 milliárd forintos részletét hívta le. A TSZSZ megállapította, hogy mind a bankgarancia lehívása, mind annak összege jogos volt, ugyanis 3585 hibát nem javított ki a Raw Development. Az októberi hibalista sem tételszámában, sem összegszerűségében érdemben nem változott a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása óta, írták.
A TSZSZ szerint az októberi helyszíni szemle során „egyértelmű volt a még fennálló hibák és hiányosságok nagy száma”, amik „súlya az esztétikai kishibától, az épület vagy annak valamely elemének rendszerszintű – koncepcionális, tervezési – összetett hibájáig kiterjedő, bár a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák, de a mindennapi használat során eltérő mértékű zavarással járnak, illetve esetenként az üzemeltetési költségeket is szükségtelenül megnövelik”.
Mint írják, a hibatételek költsége átlagosan 844 ezer forint volt, de olyan tétel is akadt, aminek összesen 200 millió forintra becsülték a költségét. Itt a TSZSZ szerint az volt a gond, hogy a beépített szivattyúk nem voltak képesek a „rendszeren a kellő térfogatáramot biztosítani szabadhűtés módban”, ami miatt csak kompresszoros módban tudtak működni.
Azt a szakvélemény nem részletezte, hogy ez mit jelent pontosan, és hogy a probléma melyik helyiséget érintette, de azt írták, hogy a hiba az úgynevezett Uptime minősítést is befolyásolhatta. Ilyen minősítést jellemzően az adatközpontok szoktak kapni annak jelzésére, hogy mennyire megbízható az infrastruktúrájuk és milyen rendelkezésre állást tudnak biztosítani. Hozzátették, hogy a legrosszabb eshetőséget feltételezték (eszerint érintette az Uptime minősítést is a hiba), innen a 200 milliós összeg.
A szakvélemény mozgó lépcsőkorlátról, éjjel-nappal világító kültéri lámpákról, az ajtófélfák túlzott szintkülönbségéről is ír, míg az öltöző-zuhanyzó helyiségben vizet találtak a tusoló használata után. Azt is megállapították, hogy
„az épület kiemelt funkcióját tekintve különösen zavaró, hogy országos és nemzetközi rendezvények idején az álmennyezetből csepeg a víz”.
Emellett kisebb felületi sérülésekről, átgondolatlan kialakításokról, kisebb alkatrészek és izzók hiányáról, illesztési hibákról és hiányzó zárbetétről írtak a szakvéleményben. A székház főhomlokzatát is hibásként jelölték meg a dokumentumban, azt ugyanakkor nem részletezték, hogy mi volt vele a gond pontosan. A TSZSZ munkatársai képeket is készítettek a hibákról a helyszíni szemlén.
A munkadíj is több mint 33 milliárd volt
A csúnya hibák különösen annak fényében tűnnek elfogadhatatlannak, hogy mennyibe került a projekt kivitelezése. A 444 nemrég kiperelte a jegybanktól székházfelújítás dokumentumait, amikből derült ki az is, hogy míg anyagköltségre nettó 48,3 milliárd forint ment el, a többi 33,1 milliárd forintot a díjakra, elsősorban a munkadíjra kellett kifizetni. Ezen belül a legnagyobb tételt a járulékos költségek, tehát a szervezési-tervezési munkák jelentették 7,5 milliárd forinttal, míg a műemlék-restaurátori munkák díjára 6,1 milliárd forintot szántak. A kőművesmunkákat és szigeteléseket magába foglaló építészeti feladatoknál 3,9 milliárd forintot fizettek a díjakra. A több mint 33 milliárd forintnyi munkadíjat tehát egy olyan csapat tehette el, ami súlyos hibákkal együtt adta át a prémium alapanyagokból felújított épületet.
Hogy mennyire prémium anyagokról és szerelvényekről van szó, azt a részletes költséglista alapján részletesen is bemutatta a 444. Az elnöki mosdóban például egy több mint 9,5 millió forintos kőmozaikon lehet odasétálni az 1,1 milliós vécéhez, miközben a 84 négyzetméternyi falfelületet 11 millió forintnál is drágábban beszerzett olasz márvány borítja. A helyiséget egy közel 12 millió forintos, egyedileg gyártott ajtó választja el az irodától. Összesen 2,1 milliárd forint ment el csak ajtókra.
Az enteriőr kialakítása is milliárdos tétel volt, csak az egyedi asztalosmunkák több mint 2,3 milliárdba kerültek, míg festésre és tapétázásra 1,4 milliárdot költöttek. A konyhatechnológiával sem spóroltak: többmilliós főzőlapok, tízmilliós berendezések és húszmillió forint fölötti ipari mosogatógépek szerepelnek a listán. A VIP-terek falburkolata önmagában 177 millió forintba került. Az apróbb tételek között is akadnak meglepő darabok: aranyszínű szappanadagolók, vécékefetartók és papírtartók milliós összegben, összesen mintegy 14 millió forintért. A konyhatechnológiára összesen 442 millió forintot költött a jegybank. Többmilliós főzőlapok, tízmilliós berendezések és húszmillió forint fölötti ipari mosogatógépek is szerepelnek a listán.
A cikkhez a Magyar Nemzeti Banknak és a Raw Developmentnek is küldtünk kérdéseket, arra is rákérdeztünk, hogy áll jelenleg a hibák javítása, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
