Erős évet zárt a bank, amit Orbánék betámadtak

Sok szempontból érdekesnek ígérkezett az Erste Bank Hungary tavalyi évét bemutató sajtóbeszélgetés. Ennek több oka is volt.

• A bankot kifejezetten célzottan támadta be a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök. Ennek amúgy aligha volt más oka, mint az, hogy az Ersténél dolgozott korábban Kármán András, az ellenzéki Tisza Párt fő pénzügyi szakértője.
• A bankrendszer 2025-ben sok egyéb kormányzati támadást is kapott, például Nagy Márton szerint túl sok a hazai nagy bank, elég lenne öt is, de a nemzetgazdasági miniszter az Erstét nem sorolta fel a kívánatos intézmények között.
• Az is visszatérően elhangzott, hogy túl magas a bankok jövedelmezősége, emiatt adóemelést is kapott a bankszektor. Mivel a bank elnök-vezérigazgatója, Jelasity Radován a Magyar Bankszövetséget is vezeti, így az egész szektorra erős rálátása van.
• Végül az Erste bankcsoport szempontjából volt meghatározó, hogy az Erste tavaly végrehajtotta az elmúlt 20 év legnagyobb európai bankvásárlását, amikor beszállt a lengyel Santander Polskába.

A legnagyobb médiaérdeklődés alighanem azt övezte volna, hogy a bank miként éli meg a különféle politikai üzeneteket. Az Erste vezetői azonban deklarálták, hogy semmilyen aktuálpolitikai eseményt nem kívántak kommentálni, viszont a kifejezetten bankszakmai felvetésekre válaszoltak.

A számok alapján kifejezetten jó évet zárt az Erste Bank Hungary 2025-ben – mondta el Jelasity Radován. A bank adózás utáni nyeresége 150 milliárd forintos rekordszintet ért el.

Az Erste szinte minden soron javított, bár Jelasity Radován megjegyezte, hogy a bevételeknél a kiadások nagyobb mértékben nőttek. A bevételek 7, a költségek 9 százalékkal emelkedtek. A gyors hazai digitalizációt jól jelzi, hogy ez már nem a bérsoron jelentkezett, hanem az egyéb adminisztratív költségeknél.

A digitalizáció eredménye, hogy a bank egyre több csalót fog meg, egyre sikeresebb a csalások elleni védekezés. Ebben kifejezetten segített az, hogy immár az ügyfeleknek kötelező átutalási maximumot beállítani. Ez extramunka lehet a banktól és az ügyfelektől is, de vélhetően megérte, mert kevesebb volt a visszaélés. Az Erste azzal próbálta csökkenteni az ügyfelek kellemetlenségeit, hogy nem általános limitet állított be, hanem az ügyfelek bankolási szokásaihoz mérve állított be egyedi limiteket.

A lakossági hitelek volumene 2025-ben 55 százalékkal haladta meg az előző évit, míg a vállalkozások esetében a növekedés 70 százalékos volt.

Ez olyan adat, ami akár a sokat emlegetett magyar repülőrajtot is igazolhatta volna, de azért a mérsékeltebb bázis is biztosan meghatározó volt. Mint hallottuk, az agrárium például meglepően lendületes maradt, míg, ha megfordítjuk a kérdést, vagyis azt néztük, hogy mely ágazatok maradtak ki a fejlesztésekből, akkor az autóipar, a vendéglátás és a kereskedelem nem volt a nyertesek között.

Az Erste működési eredménye 248 milliárd forint lett (egy évvel korábban, 2024-ben 234 milliárd forint volt), ha ezt összevetjük az említett 150 milliárd forintos adózás utáni nyereséggel (2024-ben 132 milliárd forint), akkor elég nagy differenciát látunk, A különbséget természetesen az összességében igen magas hazai bankadók jelentették, a tranzakciós illeték, az extraprofitadó és a bankadó együttesen 71 milliárd forint volt a bank esetében. Mint a bankvezér mondta, a bank életében az adók összege nagyobb volt, mint a bank bérköltsége. Természetesen, ha ez az összevetés zavarja a bankot, akkor van olyan béremelés, ami ezt korrigálja.

Érdekesség, hogy a hitelezési számok még impozánsabbak is lehetnének, de 2025 azon ritka évek közé tartozott, amikor a devizahitelek az erősödő forintban kimutatva visszafogottabb számokat eredményeztek. Az ingatlancégek hitelezése 95 százalékban, a nagyvállalatok finanszírozása 30 százalékban euróban történt, egyedül a kkv-knél volt csak 10 százalékos a devizahitelezés aránya. Szintén fontos mutató, hogy mennyi kihelyezett pénz veszik el a rossz ügyfeleknél, a nem teljesítő hitelek aránya még mindig javult, 2025-ben 1,6 százalék volt (2023-ban 2,6 százalék, 2024-ben 1,9 százalék).

Örök vita az, hogy a bankok mennyire nyereségesek. Jelasity Radován erről is bemutatott számsorokat. A bankszektor egészében tavaly a bevételek 3 százalékkal nőttek, a működési eredmény 10 százalékkal csökkent, főleg az adók miatt. A szektor nettó eredménye 1500 milliárd forint lett, de ha ebből levonjuk azt az 500 milliárd forint külföldi osztalékot, amit elsősorban az OTP hozott haza a külföldi leányvállalataitól, akkor már „csak” 1000 milliárd forint volt a profit. Vagyis úgy is fogalmazhatunk, hogy a magyar bankok tavaly 15 százalékos tőkearányos nyereséget értek el, de a hazai ügyfeleken csak 10 százalékos volt a tőkearányos nyereség.

Utaltunk rá a bevezetőben, hogy a 2025-ös év legnagyobb kelet-közép-európai vállalatfelvásárlási tranzakciójának keretében az Erste-csoport vezető pozíciót szerzett a harmadik legnagyobb lengyel bankban

A Santander Polska a lengyel piac legnagyobb, nem állami vezetésű bankja. Lengyelországban ugyanis a piacvezetők állami bankok, a PKO Bank és a Pekao Bank, amit nagyjából ugyanúgy kell kiejteni (pékáó és pekáó), ezeknek a legnagyobb tulajdonosai állami entitások.

Kérdeztük az Erste vezetőit, hogy ez a deal mennyire befolyásolta a hazai Erste életét, és mint hallottuk, még meg sem száradt a tinta a szerződésen, a magyar és a lengyel bank elkezdett kooperálni, küldtek egymásnak ügyfeleket. A lengyelektől sokat lehet tanulni a kkv-k kiszolgálásában, Lengyelországban általánosan is izmos a kisvállalati szektor, de ez a bank a legerősebb a finanszírozásukban, viszont meglepő módon, az amúgy jóval nagyobb lengyel banknak sokkal kisebb a lakossági befektetési állománya, itt a magyar bank szolgálhat jó tanácsokkal.