Nagyon feszített a helyzet, de pánikra egyelőre nincs ok a magyar üzemanyagpiacon – csak az állam maradjon távol

Naponta drágul a hazai töltőállomásokon a benzin és a dízel, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éppen március 6-án publikálta a február havi üzemanyagár-jelentését.

A jelentés jól hangzott, hiszen a Weekly Oil Bulletin adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú benzin átlagára február hónapban 557 forintba került, ami 5 forinttal alacsonyabb a szomszédos országok 562 forintos átlagértékénél. A dízel havi átlagára Magyarországon 577 forint volt, ami szintén 5 forinttal alacsonyabb volt a szomszédos országok 582 forintos átlagánál.

Igen ám, csak éppen február 28-án kezdődött az iráni háború, ami azóta is folyamatosan emeli az árakat. A Holtankoljak.hu szerint március 6-án a 95-ös benzin: 578 forint/liter, a gázolaj 614 forint/liter átlagáron volt elérhető, és március 7-re a benzin bruttó 7, a gázolaj bruttó 17 forinttal kerül majd többe.

Érthető drágulás

Mindez a változás nem lehetett meglepetés, mert több szempontból is rendkívül összetett és kifeszített helyzet alakult ki a magyar benzin- és gázolajpiacon. Ugyanakkor háttérbeszélgetéseink alapján a piac szereplői nem tartanak attól, hogy hiányjelenségek lépnének fel.

Legalábbis addig nem, ameddig mindenki racionális marad, a lakosság nem kezd pánikszerű vásárlásokba, a mezőgazdaság nem akarja a teljes tavaszi üzemanyag-szükségletét magánál tárolni, az állam a továbbiakban nem riogat ezerforintos üzemanyaggal (amit amúgy már megtett), de nem is vezet be újra valamilyen adminisztratív ársapkát még akkor sem, ha a választás előtt egy hónappal megretten a lakosságot sújtó áremelkedéstől. És végül természetesen az is fontos, hogy az importőrök, a nagykereskedők és a töltőállomások se zavarodjanak meg.

Miért érdekes az aktuális helyzet?

• Az olaj ára, a Hormuzi-szoros lezárása miatt hektikus, de alapvetően emelkedő trendben van. Írásunk idején a Brent-típusú olaj ára már átlépte a 90 dollár/hordó értéket.
• A termékárak, elsősorban a dízel ára még erősebben emelkedett, egyetlen hét alatt 67 százalékkal.
• A magyar kínálatot aktuálisan szűkíti, hogy a hazai finomító, vagyis a százhalombattai Dunai Finomító korlátozott kapacitással, nagyjából 60-70 százalékon termel egy tavalyi tűzeset miatt, ahol megsérült az AV-3 egység.
• A Barátság vezetéken nem jön olaj.
• Hozzá kellett nyúlni az ország stratégiai készleteihez is.

Eközben a töltőállomások igyekeznek az egyelőre nem annyira drasztikus nagykereskedelmi árváltozásokat is tompítani, nem azonnal ráengedni a fogyasztókra, a Molnál eleve ez a megszokott gyakorlat, de például a viszonylag friss hazai szereplő lengyel Orlen is talán abban bízik, hogy jobb árakkal nagyobb ismertségre tehet szert.

Kevés a „szárazra futás”

A hazai piacon amúgy jelenleg nincsenek nagy benzinkúti leürülések, nincsenek rohamok, hiányjelenségek – mondta a Telexnek Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj-szövetség főtitkára. Mint mondta, olyan elképzelhető, hogy egy-egy kisebb családi kút pár órára „szárazra fut”, de országosan van elegendő benzin és gázolaj.

Inkább csak az fordulhat elő, hogy egy kisebb benzinkútnál nagyobb agrárvevők jelennek meg. Hiszen kezdődik a tavaszi mezőgazdasági szezon, és akad, aki ilyenkor úgy gondolkodik, hogy jönnek a feladatok (vetés, műtrágyázás), legyen meg a saját telephelyen, saját tartályban a szükséges üzemanyag, mert az a biztos. Ha pedig egy kútra hetente egyszer megy csak jellemzően a tanker, akkor egy-egy nagyobb vevő zavart is okozhat, de a nagyobb láncoknál nem volt még probléma.

Azt természetesen kár lenne tagadni, hogy az üzemanyag még drágulhat, de azért a magyar lakosságra már nem annyira jellemző, hogy nagyon meginduljon egy-egy várható áremelkedésre. Egyik forrásunk ezt úgy magyarázta, hogy ha valakinek van egy 50 literes tankja, ami éppen félig van, és 20 forintos benzinár-emelkedésre számít, nagyon nem érdemes megindulni egy extra tankolásra, hiszen 25 literen 20 forintos árelőnynél valójában csak 500 forintot lehet megfogni.

Csak maradjon így!

A piac magánszereplői abban bíznak, hogy a piacon megmaradnak a versenyhelyzetek és nem jön adminisztratív ár. Az állam kommunikációjától mindenki fél. Ha egy politikus azzal riogat, hogy a Barátság kőolajvezeték hiányában ezer forint lesz egy liter üzemanyag, az egyrészt nem igaz, másrészt pánikvásárlásokat generálhat. Ha pedig egy másik politikus újra emlegeti a rossz emlékű ársapkát, akkor meg az a veszély jöhet be, hogy a nagykereskedők nem importálnak, de a lakosság, a nemzetközi kamionosok, a környező országok autósai csak növelik a vásárlásaikat.

Eddig azonban még a dollár erősödése ellenére sem volt őrült áremelkedés. Grád Ottó szerint a mai tankolások jellemzően még nem a drága olajból finomított termékekre vonatkoznak, hiszen van átfutás az olaj drágulása, a finomítás és a készletek felhasználása között.

Csak nagyon fontos, hogy megmaradjon a nyugalom. A magyar üzemanyagpiac importigénye eleve viszonylag nagy, a dízelpiacon normál körülmények között is van mintegy 30 százalék import, a benzinpiacon nagyjából önellátók vagyunk. Ahhoz, hogy az import folyamatos legyen, piaci árak kellenek, ha nem piaciak az árak, a nagykereskedők nem ide hozzák a dízelt. Amikor árstop volt itthon (480 forintos benzin és dízel), akkor azért is alakultak ki rohamok és leürülések, mert import egyáltalán nem jött (a piaci szereplők nem kereskedtek, hogy ne termeljenek veszteséget), közben a kiskereskedelmi igények még nagyobbak is lettek, például errefelé kerültek a nemzetközi árufuvarozók, vagy szomszédoltak a határ közelében élő autósok. Ez nagyon veszélyes folyamat volt, sok baj lett belőle.

Az üzemanyagpiacon amúgy több szereplő is aktív, a Mol ellátja önmagát és a szerződéses partnereit, de a nagy nemzetközi láncok (OMV, Orlen, Shell) tudnak hozni saját finomítóból is, vagy saját raktárhálózatból is terméket. Az OMV az ausztriai Schwechatból, az Orlen a cseh finomítóiból (Litvínov, Kralupy), a Shell legközelebb holland és német finomítóval bír, messzebbről azért általában nem éri meg behozni az üzemanyagot, ilyenkor a nagyok inkább cserélnek: „Te adsz nekem itt, ahol neked van közel finomítód, én adok neked ott, ahol nekem van.”

Terméket is lehet venni

Emellett nagyon sokan nem maguk finomítanak, hanem terméket vesznek. Koperben (Szlovénia) például van Magyarországhoz közel egy nagy termékkikötő, itt megáll egy tanker és kipakol egy csomó gázolajat, ami onnan vasúti tartálykocsikban jön be Magyarországra. Máshonnan hajóval (uszállyal), vagy közúton is érkezhet a dízel.

A magyar piac annyiban most ütésállóbb, hogy mivel hozzá kellett nyúlni a stratégiai olajkészletekhez, most nincs annyi export Magyarországról, hiszen furcsa is lenne, ha a tartalékból készített termékeket kivinné például a Mol külföldre.

Csak az nagyon fontos, hogy ne térjen el a magyar ár nagyon a környező államokétól, mert ha a nagykereskedelmi ár mesterségesen limitált, akkor a nagykereskedők visszavonulnak, de ha a kiskereskedelmi ár limitált, akkor a kiskereskedelmi igények elszállnak. Mindkettő borítja az egyensúlyt

Ezt persze vélhetően az állam is érti, csak nagyon közel van a választás, ilyenkor vonzó lehet a „népszerű”, bár valójában káros beavatkozás. Mindenesetre beszélgetőpartnereink szerint egyelőre a naponta követhető drágulás fennmaradhat. Ha pedig újra járható lesz a Hormuzi-szoros, akkor gyors korrekció várható a magyar üzemanyagpiacon is.