Orbán csökkentené a különadókat, de szerinte a „jelenlegi háborús környezetben” ez nem tehető meg

„Mindent, amit hallottak, tegyenek zárójelbe. Ne húzzák át, ne dobják ki, de tegyék zárójelbe. Vagy úgy lesz, vagy nem. Erről fogok én beszélni” – kezdte beszédét Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tavaszi Gazdasági Évnyitóján.

A miniszterelnök beszédében úgynevezett békegazdaságról és hadigazdaságról, Ukrajna EU-s csatlakozásáról és az európai gazdaságok hanyatlásáról beszélt. Szerinte nehéz volt az elmúlt négy év, a magyar gazdaság viszont bírta a strapát. Megköszönte a cégeknek, hogy tudomásul vették a különadókat, majd hozzátette: hosszú távon csökkentenék a különadókat, de idén is elvesznek 2000 milliárdot a vállalkozásoktól.

Orbán szerint az évnyitó korábbi felszólalói arról beszéltek, milyen forgatókönyv alapján lehetne dolgozni, ha „békegazdaság” lenne. Ezzel szemben szerinte Európa a békegazdaság szélén egyensúlyoz és Nyugat-Európában a hadigazdaság valószínűsége kétszerese a békegazdaságnak. Szerinte nem beszélnek Európában fejlődési perspektíváról, hanem hadiiparról beszélnek, hiányból történő finanszírozásról és Ukrajna pénzügyi támogatásáról.

Orbán szerint Európa az orosz energiáról való leválás költségeit nyögi

Ezután azzal folytatta, hogy az elmúlt négy évben egy háború által blokkolt gazdasági környezetben dolgoztak. Ez jellegében egészen más volt, mint a korábbi négyéves ciklusok és nem kedvezett a növekedésnek. „Tehetnek gúnyos megjegyzéseket az amerikai elnökre, de ő napról napra hajtja végre azt a tervet, amivel az amerikai gazdaság az európai fölé kerül” – mondta Donald Trumpról.

Az európai gazdaság alig bővült, szerinte nagy teljesítmény, hogy német gazdaság el tudta kerülni a recessziót. Egész ágazatok vannak a fölszámolódás szélén, kiemelte az európai alumíniumipart és vegyipart. A háború előtti évekhez képest az európai ipar 4 százalékkal visszaesett, közben az Egyesült Államok és Kína pedig megőrizte vagy növelte pozícióit.

Szerinte az európai ipar teljesítményének csökkenése mögötti az egyik döntés az, hogy leválik az EU az orosz energiáról, az európaiak háromszor-négyszer magasabb energiaárakat fizetnek, mint mindenki más, mondta a miniszterelnök, aki szerint a leválás jelentős költséggel járt, emiatt egész Európában megszorító csomagok vannak érvényben.

Ezzel szemben a G7 írt arról, hogy jobban jártak azok az országok, például Lengyelország és Németország, akik leváltak a kormány által folyamatosan olcsónak titulált orosz földgázról és az sem lenne kerülne a GDP 4 százalékába Magyarországnak, ha 2027-ben le kellene állnia az orosz földgázról. Ha a kőolajat vizsgáljuk, az sem teljesen igaz, hogy Magyarország óriási üzletet csinál az oroszokkal, nemrégiben megjelent tanulmány szerint a Molnak és a magyar államnak hatalmas üzlet az orosz kőolajfüggés.

Idén 2000 milliárdot vesznek el a cégektől különadók formájában

Ezután az Ukrajnának adott EU-s támogatásokról beszélt, amiből Magyarország kimaradt, szerinte ezt az irányt akarja folytatni a kormány a következő négy évben is. Orbán szerint a magyar gazdaság fundamentumai adták meg ahhoz a lehetőséget, hogy a kormány ne hajtson végre megszorításokat. A fundamentumok a vállalkozásoknak köszönhetőek, és többek között annak, hogy fenntartották a teljes foglalkoztatottságot. A bravúr alatt a talpon maradást érti, ehhez az kell, hogy a gazdaság és a kormányzat erős lábakon áll.

Megköszönte a cégeknek, hogy emelték a béreket, „ha ez nem lenne, akkor szociális elégedetlenség lenne”, mondta, majd arról beszélt, hogy a kormány keményen bánt a nagyvállalatokkal, amikor extraadókat vetett ki rájuk. Köszönetet mondott nekik, amiért ezt zokszó nélkül tudomásul vették.

Az érintettek ezt méltánytalannak találtak, amit ő megért, utalt Orbán azokra a vállalkozókra, akiket érintettek a különadók. 15 ezer milliárd forintot vontunk el különadók formájában az itt ülőktől, mondta, szerinte idén 2000 milliárd forintot vonnak majd el így, ami az érintett tulajdonosok profitja lenne, amiről ők viszont lemondtak. „Nem tudjuk fenntartani a közbizalmat, köznyugalmat, ha lemondunk ezekről a különadókról.” A 15 ezer milliárd forintos összeg egyébként nem teljesen stimmel, a G7 számolta ki, hogy egy megengedő becslés esetén is csak 12 800 milliárd forint folyt be az államkasszába 2010 óta.

Szeretnék majd csökkenteni a különadók mértékét, de a jelenlegi háborús környezetben ezt nem tehetik meg.

De a cél, hogy a különadók mértéke méltányosabb legyen, mondta a miniszterelnök.

„Az olajblokádot le fogjuk törni”

Geopolitikai kitekintővel zárta beszédét Orbán Viktor. Az orosz olajról azt mondta, hogy ha az orosz olaj nem jön, az nem diverzifikálás, hanem szűkítés, valamint „nem leválni kell, nem bezárni kell, hanem újabb lehetőségeket nyitni.” A kormány nem akar lemondani az orosz irányról, majd azt mondta: a magyar kormány rá fogja kényszeríteni az ukrán vezetést és az EU-t, hogy újraindítsák az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken, még mielőtt a gáztartalékok kimerülnének. „Győzni fogunk és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni.

Erőből rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy újraindítsák az olajszállítást. Feltétel nélkül és hamarosan nyissák meg a Barátság vezetéket.”

Mindenkinek meg kell tanulni, hogy belénk lehet harapni, de akkor belénk törik a foguk, mondta, majd arról beszélt, szerinte ha Ukrajnába pénzt akar küldeni az EU, valahonnan el kell venni, ezt szerinte az agráralapból és a felzárkóztatási támogatásokból fogják tenni. Hozzátette, hogy a hétéves uniós költségvetés megszavazásához egyhangúság szükséges, amihez kell a magyar szavazat is.

Végül felsorolta a legfontosabb kormányzati célokat: kimaradni a háborúból, fenntartani az olcsó orosz energiát, az Ukrajnának küldött pénzből kimaradni, nem beengedni Ukrajnát az EU-ba. „Ha mindez sikerül, akkor jöhetnek azok az előadások, amelyeket korábban meghallgathattak.”