Évértékelő beszédében viszonylag hosszan beszélt Orbán Viktor arról, hogy kormánya mennyi pénzt vett el egyes ágazatoktól az elmúlt 15 évben. Az összeg azonban csak akkor jöhet ki, ha az egyértelműen a lakosságra átterhelt tételeket is figyelembe vesszük.
- A multik elleni küzdelem a Fidesz választás előtti kommunikációjában is újra szerepet kaphat. Erre utal legalábbis, hogy a kormányközeli Nemzeti Ellenállás Mozgalom legújabb plakátkampánya már nemcsak Brüsszel, hanem a multik embereként mutatja a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét.
Mit mondanak ők? Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott, hogy „2010 és 2025 között … a bankoktól, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól különböző módszerekkel elvettünk összesen 14 956 milliárd forintot.”
- Arról is beszélt, hogy szerinte kormányváltás esetén az új kabinet megkezdené a „visszagyűjtését annak a 14 956 milliárd forintnak, amit eddig elvettünk, és odaadtunk a magyar embereknek”.
Számokban: a miniszterelnök arról nem mondott semmit, hogy mi az általa közölt adatok forrása, de az összeg olyan hatalmas, hogy első ránézésre is barokkos túlzásnak tűnik. Legalábbis akkor, ha a különadókból indulunk ki.
- A kormányfő által említett három területtől különadók formájában 2010 és 2025 között 5500 milliárd forintot gyűjtött be a kormányzat. Ha megengedőek vagyunk, és ehhez hozzáadjuk a 2010 és 2013 közötti összes ágazati különadót, a végösszeg akkor is 9000 milliárddal kevesebb, mint amiről a miniszterelnök beszélt.
- Még az összes különadót összeadva sem jön ki az orbáni matek. Ezekből ugyanis 2010 óta 12 800 milliárd forint folyt be az államkasszába.
Felülnézet: utóbbi összegnek egy jelentős részét nem a vállalkozások fizették. A távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket, a biztosítási adót és a légitársaságok hozzájárulását még a költségvetési kimutatásokban sem vállalati, hanem a fogyasztáshoz köthető adóként mutatják ki.
- Márpedig ezekből szinte pontosan 6000 milliárd forint folyt be, azaz némileg még több is, mint a kormányfő által kiemelt három terület cégeitől.
- Az ilyen befizetéseket vállalatoktól beszedett adónak minősíteni nagyjából olyan, mintha azt mondanánk, hogy a (szintén a fogyasztáshoz kapcsolt adók közé sorolt) áfa a vállalatokat terhelte.
Igen, de: elképzelhető, hogy a miniszterelnök más transzfereket is beleszámolt a közel 15 ezer milliárdos összegbe.
- Ilyen lehet például az olyan árszabályozási intézkedések hatása, mint az árstop és az árréstop. Ezek az élelmiszerek esetében együttesen is százmilliárdos nagyságrendűek lehetnek, az üzemanyagnál pedig alulról karcolhatják az ezermilliárdot. Utóbbit ráadásul a Mol jelentős részben visszakapta.
- Szintén szerepelhet a kalkulációban valamilyen formában a rezsicsökkentés hatása, ám ez abból a szempontból elég furcsa lenne, hogy az szinte teljes egészében egy állami céget, a lakosságot egyedüliként kiszolgáló MVM-t terhelte, amely erre a költségvetésből kapott ellentételezést.
- Emellett bármennyire logikátlan, az sem teljesen kizárt, hogy a miniszterelnök az állami felvásárlásokat is belevette a számításba. Ilyenekből szép számmal volt az energetikai területen, de akadt hasonló ügylet a pénzügyi szektorban is.
- Egyrészt azonban a nagyságrendileg 2000 milliárd forintnyi akvizíció sem magyarázza meg a 15 ezer milliárdos összeget. Másrészt ezt „elvett” pénzként számolni már csak a kifizetett vételár miatt is furcsa, az állami forrásból megvásárolt, szanált, majd Fidesz-közeli üzleti köröknek lepasszolt MKB Bank esetében pedig különösen unortodox megközelítés.
Frissítés (14:07): Olvasónk jelezte, hogy a 14 956 milliárdos számról Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megemlékezett egy posztban. Ez alapján az összegben minden „közteherviselésre fordítandó állami elvonás” benne van, azaz az adók, járadékok, illetékek és olyan célzott intézkedések is, mint az árrésstop. A tárcavezető által közzétett számok azonban így sem igazán oszlatják a homályt, mert egyáltalán nincsenek összhangban a fenti grafikonon is látható hivatalos költségvetési számokkal, így továbbra sem egyértelmű, hogy mi szerepel a számításban.
