Betonöntés, repedező alkatrészek, rekordtermelés és új ígéretek – így áll most a magyar atomenergia
Február 5-én mérföldkőhöz ért a paksi építkezés, megtörtént ugyanis az első olyan betonöntés, ami már konkrétan az atomerőmű építését jelenti. A fejlemény apropóján áttekintjük, hogyan áll most a nukleáris energia hazai ügye, aminek a magyar energiapolitika a megújuló energia mellett a szintén nagy szerepet szán: bemutatjuk, mik az aktuális dilemmák Paks I. üzemidő-hosszabbításával, Paks II. megépítésével és a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) bevezetése.
Paks I. jó éve után
Január 30-án az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. ismertette a 2025-ös év főbb számait: kiderült, hogy tavaly 16 098 gigawattóra (GWh) áramot termelt, ami az erőmű történetének második legmagasabb termelési eredménye. Paks I. termelése viszonylag kiszámítható: leginkább attól függ, hogy hányszor kell tervezett karbantartás, nem tervezett hiba, esetleg a túl meleg Duna miatt visszafogni a termelést.
Az MVM közleményben azt írta, a magas termelési érték az év során végrehajtott négy főjavítás mellett sikerült. Az atomerőmű immár általában is nagyobb kapacitással tud működni, mert a korábbi 12 hónapos üzemeltetési ciklusról átállt 15 hónaposra. Ez azt jelenti, hogy 15 hónapig tud egy blokk megszakítás nélkül dolgozni. Vagyis amíg korábban a négy blokk minden évben leállt főjavításra, a 15 hónapos üzemelésnek ötéves, azaz 60 hónapos periódusa van. Négy blokkra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy általában egy adott naptári évben csak három blokkon kell leállni karbantartási és üzemanyag-átrakási feladatokra, és négyévente egy adott évben mind a négy blokk leáll.
A riport már csak amiatt is pozitívan értékelhető, mert 2026 elején úgy tűnik, a remek 2025-ös év eredménye aligha ismételhető meg idén, szilveszter óta ugyanis a 3. blokk csak a névleges teljesítmény felén üzemel. Az alacsonyabb teljesítményt az egyik generátor meghibásodása okozta, és a szakma rendre arról beszél, hogy akár hosszabb ideig is javítani kell. Maga a Paksi Atomerőmű a leterhelésről kiadott egy közleményt, amely szerint a 3. blokkot le kellett terhelni, illetve a szakemberek dolgoznak a hiba elhárításán, de a hiba mértékéről, a javítás várható hosszáról ebben nem volt szó, a piacon pedig egészen ellentétes információk keringtek.
A cég környezetéből azt hallottuk, hogy pár héten belül megoldódik a probléma, határozottan kezelik a helyzetet, lesz majd róla tájékoztatás. Az a tény is megnyugtató, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkjának mindegyikéhez két-két turbina párosul, ebből egy hibásodott meg azáltal, hogy a generátora elromlott. Vagyis a termelésnek csak nyolcada, 250 MW kapacitás esik ki.
Hallottunk ugyanakkor olyan sokkal borúsabb nézőpontot is. Eszerint a generátorban jelentős károkat okozott az esemény, mind az álló-, mind a forgórészben, és nincsen hadra fogható tartalék generátor, mert a tartalék maga is nagyjavításon van. Vagyis, ha a javítás hosszabb időt vesz igénybe, a 3-as blokk termelésének ez a bizonyos 50 százaléka akár jóval hosszabb ideig is hiányozhat, ami a magyar árammixben már erősen érezhető mínuszt jelent.
Külföldre kellett szállítani
A reális javítási menetrend valahol a két nézet között lehet. Eszerint a generátor legalább egy hónapig nem fog működni. Mint hallottuk, egy nagy alkatrész javításon van külföldön, és legkorábban március elejére fog hazajutni. A generátor lényegében egy nagyon nagy vasberendezés, ha javítani kell, már a szállítás megszervezése is forrás- és időigényes feladat.
Úgy tudjuk, nem Oroszországban zajlik a javítás, de hogy pontosan hol, azt nem tudni. Korábban volt tartalékalkatrész, de jelenleg egy korábbi meghibásodás miatt az is javításon van – úgy tudjuk, hogy ha itt lett volna a tartalékalkatrész, a harmadik blokk már teljes kapacitáson működhetne.
A szakemberek szerint önmagában az, hogy valami elromlik, Murphy törvényei alapján nem lehet meglepetés: ami elromolhat, az el is romlik, ahol műszaki létesítmények vannak, ott mindig lehet meghibásodás. Ugyanakkor annak fényében, hogy gőzerővel zajlik Paks I. működési idejének hosszítása, érdemes arra figyelni, hogy miképpen az idősebb ember is gyakrabban találkozik egészségügyi problémákkal, úgy az idősödő atomerőmű meghibásodásai is gyakoribbá válhatnak.
Ez intézkedéseket igényel, célszerű több tartalékalkatrésszel számolni, még akkor is, ha eddig egy adott területen nem volt probléma. Most mindenesetre a legfontosabb annak kivizsgálása, hogy mi okozott meghibásodást, és tanulni kell a problémából, hogy az ne térjen vissza.
Továbbra is fontos a TÜH
Az üzemidő-hosszabbítás, hivatalos nevén a További Üzemidő-hosszabbítás (TÜH) program továbbra is fontos célkitűzés maradt, az említett közlemény is foglalkozott vele. A dokumentum ugyanis a tavalyi év eredményei között két területet emelt ki: egyrészt azt, hogy fontos lépések történtek az üzemanyag-ellátásban, másrészt haladtak abban is, hogy 20 évvel meghosszabbítsák a működő blokkok üzemidejét.
Hogy biztonságosabbá tegyék az üzemanyag-beszerzést, a Paks I. szerződést kötött a francia–orosz Framatome–TVEL közös vállalattal és az amerikai Westinghouse-szal is, hogy a tisztán orosz üzemanyag mellett más forrásból is be lehessen szerezni a hasadóanyagot.
2026-ban tovább folyik a TÜH végrehajtási programjának megvalósítása, ami műszaki intézkedések (berendezéscserék, felújítások) mellett hatósági lépéseket is tartalmaz. Ennek oka, hogy a programot a nukleáris biztonsági hatóságnál engedélyeztetni kell, az újabb 20 éves üzemeltetésre pedig környezetvédelmi engedélyt kell szerezni egy környezeti hatásvizsgálati eljárás eredményeként. Megkezdődött a kiégett fűtőelemek kezelésére szolgáló konténeres tárolási megoldás műszaki előkészítése és beszerzése is.
Paks II.: betonöntés, hiányzó uniós engedély
Paks II. projektnél február 5-én megtörtént az első nukleáris relevanciájú beton öntése, ami fontos mérföldkő a projekt megvalósításában. Mégis elég bizonytalannak tűnik Paks II. ügye, ahol az Európai Unió Bírósága megsemmisítette az Európai Bizottság korábbi jóváhagyását Paks II. állami támogatásához. A magyar kormány úgy kommentálta ezt a döntést, hogy az semmiképpen nem hátráltathatja a fejlesztést, de
a szakemberek szerint nehéz máshogyan értelmezni, mint hogy jelenleg nincs érvényes jóváhagyás.
Az ügyre akkor kerülhet pont, ha az Európai Bizottság újra megvizsgálja a versenyjogi kérdést és új állami támogatási határozatot ad ki. Ennek az ütemezését az Európai Bizottság még nem közölte.
A bírósági határozat szerint az Európai Bizottságnak ki kell térnie az eljárása és a határozata során arra, hogy a projektet a technológia szállítója, az orosz Roszatom-leány ASE JSC kiválasztása során miért lehetett mentesíteni a közbeszerzés alól. Az Európai Unió Bírósága szerint ugyanis ez összefügg az állami támogatási kérdéssel, ezért az állami támogatási határozat indokolásában erre is ki kellett volna térnie a Bizottságnak.
A bíróság csak egy korábbi jóváhagyást érvénytelenített, ezzel együtt is valamiképpen úgy kellene zöld lámpát szereznie Magyarországnak, hogy az elmúlt időszakban sem Oroszország, sem Magyarország megítélése nem javult Brüsszelben.
Új orientáció a nukleáris iparunkban
2025 novemberében Orbán Viktor egy népes küldöttség élén Donald Trump amerikai elnöknél járt. A látogatás után a hírek a végül úgy egyelőre nem konkretizálódott pénzügyi „védőpajzs” mellett arról szóltak, hogy az amerikai szankciókat elkerülve továbbra is importálhasson orosz kőolajat és földgázt. A legkonkrétabb megállapodás azonban az volt, hogy 50 év kizárólagos orosz nukleáris függés után Magyarország nyitott az Egyesült Államok felé.
A három fő megállapodás alapján:
- az amerikai Westinghouse cég bekapcsolódik Magyarország nukleáris iparába, fűtőanyagot fog szállítani 114 millió dollár (mintegy 38 milliárd forint) értékben;
- az USA akár tíz kis, moduláris reaktort (SMR) is építhet Magyarországon, amelyek összértéke 20 milliárd dollár lenne;
- Magyarország a mainál jobb, amerikaiak által tervezett kiégett üzemanyag tárolási technológiát importálna.
Magyarország tehát a működő Paks I. és a valamikor talán elkészülő Paks II. mellett deklaráltan nyitna az SMR-ek felé. Ezek előnyei közismertek: kisebbek, olcsóbbak, gyorsabban elkészülnek, rugalmasak, modulokból épülhetnek fel, és ha valóban kialakul ennek a tömegtermelése, akkor költséghatékony megoldást is kínálhatnak.
A BME Természettudományi Kara (TTK) Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontot is alapított ezen új technológiai területre. A BME-n működik egy oktatóreaktor, maga is nukleáris engedélyes, Aszódi Attila egyetemi tanár, a központ vezetője szerint az egyetemnek bőven van tapasztalata, és a hallgatókat is nagyon érdekli a terület. Fontos találkozó volt, hogy tavaly decemberben James Danly amerikai energiaügyi miniszterhelyettes is ellátogatott a központba.
Ugyanakkor az SMR-technológia még fejlesztés alatt áll: egyrészt nagyon sok szereplő fejleszt, a NEA (Nukleáris Energia Ügynökség) mintegy 100 párhuzamos fejlesztésről tud. Másrészt az Egyesült Államokban is több fejlesztési irány van. Úgy tudjuk, hogy az amerikai kormány nem akart konkrét márkát ajánlani a magyar államnak, azt szeretné, hogy győzzön a legjobb, párhuzamos fejlesztések közül válasszon a piac.
Aszódi Attila azt mondta a Telexnek, hogy a központ sem kötelezte el magát egyik vagy másik technológia mellett, az amerikai típusok mellett foglalkoznak francia (Framatome) és brit (Rolls-Royce), illetve további közös Európai Uniós fejlesztésekkel is.
Ha pedig majd tényleg technológiát kell választani, fontos tudni, hogy a sok SMR között vannak olyanok is, amelyek nem kifejezetten áramtermelésre, hanem fűtésre vagy kogenerációs megoldásként áramtermelésre, fűtésre és hidrogéngyártásra is használhatók. Talán ez még távoli, de abban a régióban, ahol nagyon sok az elsősorban gázalapú távfűtési rendszer, egy biztonságos nukleáris megoldás segítheti a karbonsemlegességi és az orosz fosszilisenergia-importról történő leválás céljait is.
