Bármikor lezárható a kérdés, amiről megállapodtunk, vagyis mégsem, illetve kértük, de nem volt megfelelő. Viszont szerencsére nincs is rá szükség

A magyar kormány és a Fidesz kommunikációja rendszeresen mutat be szédületes akrobatamutatványokat különféle ügyek körül. A vélemények bármelyik pillanatban váratlan fordulatot vehetnek, de a konkrétumokra vonatkozó állítások is elég rugalmasak náluk. Az „amerikai pénzügyi védőpajzs” még ebben a mezőnyben is nagy karriert fut be, egy friss nyilatkozat alapján visszanéztük, hogyan alakult a narratíva az állítólag Washingtonban letárgyalt konstrukcióval kapcsolatban:

1. Megoldottuk, van védőpajzs. „Bizonyos Magyarországgal szemben alkalmazható brüsszeli eszközök mostantól kicsorbultnak tekinthetők. Tehát az, hogy nekünk van egy pénzügyi védőpajzsunk, ez jó néhány velünk szembeni brüsszeli tervet likvidál. Nem is érdemes ezen gondolkodni. Az, hogy a magyar valutát meg lehet támadni, hogy a magyar költségvetést nehéz helyzetbe lehet hozni, hogy a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni, ezt el lehet felejteni. Ennek vége van. Ezt az amerikaiakkal mi megoldottuk” – mondta Orbán Viktor a Donald Trumppal folytatott tárgyalásról hazafelé tartva a repülőn, november elején.
2. Akkor hívjuk le, amikor akarjuk, 10-20 milliárd dollár értékben. „Lehívhatjuk, amikor akarjuk, és olyan formában, amiben akarjuk. (…) Én abban állapodtam meg az elnökkel, szintén kezet fogtunk erre, hogyha bármilyen pénzügyi nehézsége van Magyarországnak, akkor valamelyik eszközt, ami akkor éppen alkalmas lesz abból a négy-ötből, ami ma nemzetközileg ismert, transzparens és látható, közismert, abból lehívhatjuk, használhatjuk, amire szükségünk van, persze úgy, hogy előtte majd megint tárgyalnom kell vele” – ezt már Rónai Egonnál mondta Orbán az ATV-ben, két nappal azután, hogy hazajött Washingtonból. A miniszterelnök a beszélgetésben hosszabb távra vonatkozó álmait is elmesélte egy olyan korszak eljöveteléről, amikor Magyarország már másokat hitelez, és nem mások hiteleznek minket.
3. Nem született megállapodás 20 milliárd dollárról. „Ott ültem Donald Trump és Orbán Viktor megbeszélésén, ahol valóban nem született megállapodás semmilyen 20 milliárd dollárról, mint ahogy ezt nem is állította senki. Azt viszont megbeszélték, hogy egyeztetéseket kezdünk egy újfajta pénzügyi együttműködésről, annak lehetséges formáiról, egy olyan mechanizmusról, ami pénzügyi védelmet jelenthet” – írta ki Szijjártó Péter december 9-én azután, hogy Donald Trump nyilvánosan közölte, hogy Orbán kért, de nem kapott védőpajzsot. (Nem mellékes körülmény, hogy Trump esetében sem jelent túl messzemenő következtetéseket levonni abból, amit mond, hiszen akár naponta változtat az álláspontján.)
4. Kérte Orbán, de nem volt olyan, ami megfelelő, azt még ki kéne dolgozni. „Én kértem ilyen védőpajzsot, olyan, ami Magyarországnak és az Egyesült Államoknak is jó lett volna, nem állt rendelkezésre, ezért abban maradtak Trumppal, hogy a munkatársaik kidolgozzák a mindenki számára megfelelő megoldást” – mondta a miniszterelnök január elején. Hozzátette azt is, abban maradtak Trumppal, hogy „a munkatársaink kidolgozzák a speciális védőpajzs részleteit, ez a munka zajlik, a külügyminiszter irányítja”. A korábbiak fényében mondjuk ez önmagában nem lesz elég, hiszen Orbán azt mondta, újra tárgyalnia kell majd Trumppal.
5. Nincs rá szükség, de amúgy bármikor lezárható a kérdés. „A kérdés bármikor lezárható, ha a helyzet úgy kívánja. Ha szükség van rá, lesz segítség. Most éppen nincs szükség rá, de ez bármikor változhat, mert a spekuláns üzleti körök és brüsszeli intézmények folyamatosan keresik annak lehetőségét, hogy borsot törjenek Magyarország orra alá. Az ezzel szembeni védekezésben immár nem vagyunk egyedül. Ez megnyugtató” – mondta Orbán Balázs egy, az Indexen megjelent friss interjúban.

A Fidesz-kampányfőnök hétfői nyilatkozata után megkérdeztük a Külügyminisztériumot, mi a helyzet pontosan, tárgyalnak-e jelenleg is a védőpajzsról az amerikai féllel, van-e már bármilyen konkrét mondás. Ha válaszolnak, mindenképp beszámolunk róla.

A gazdasági elemzők amúgy nem értik pontosan, mégis milyen típusú válságra, támadásra számít Orbán Viktor a választások előtt, mert jelenleg nincsenek olyan folyamatok a magyar gazdaságban, amik alapján az erős forint jó alanya lenne a devizaspekulációnak, a „brüsszeli eszközöket” pedig már most is alkalmazzák velünk szemben (uniós pénzek visszatartása), ezek gyakorlatilag be vannak árazva a jelenlegi árfolyamon – a piac nagyobb részét meghatározó spekulánsok viszont jellemzően akkor mozdulnak, ha új és gyenge pontokat látnak.

Más kérdés, mi lesz, ha megint a Fidesz–KDNP kormányt tud alakítani a most áprilisban esedékes választások után, mert sok piaci szereplő azzal számol, hogy a Tisza nyer majd, és egyes elemzések szerint ez is szerepet játszik a forint mostani, kedvezőbb megítélésében. A devizapiac működéséről és a spekulációról itt írtunk részletesen, de a lényeg: a spekulánsok nem a kormány elleni rosszindulatból mennek a forint ellen, amikor ez történik. A pénzpiacok liberalizációja óta a spekulációs ügyletek teszi ki az összesített kereskedési érték nagyját, amit rendszerszinten alappal lehet kritizálni, az viszont biztos, hogy az egyes fizetőeszközöket érintő negatív spirálok kialakulásához nincs szükség semmiféle Orbán-ellenes összeesküvésre.