Fontos mérföldkő: Európában a szél- és napenergia több áramot termelt, mint az összes fosszilis forrás együtt
Megjelent az EMBER nevű energetikai think tank legfrissebb árampiaci jelentése, a European Electricity Review 2026 elsősorban azt vizsgálja, hogy miként alakult a földrészen a fosszilis energiahordozók felváltása a megújuló, azaz tiszta villamos energiával. A jelentés 2025-re kifejezetten pozitív trendekről számolhatott be, hiszen egy nagyon fontos mérföldkövet ért el az EU: tavaly először fordult elő, hogy a szél- és napenergia több áramot termelt, mint az összes fosszilis forrás együtt.
A változások egy év alatt is, de főleg hosszabb időtávon nagyon impozánsak. Ha ötéves időtávot nézünk, a szél- és napenergia részaránya több mint 10 százalékponttal ugrott, és immár az EU villamosenergia-termelésének 30,1 százalékát adja, a fosszilis energia aránya ugyanezen időszakban 36,7 százalékról, 29 százalékra esett vissza.
Igaz, halkan hozzátehetjük: az év eddig eltelt időszaka alapján nem biztos, hogy a változás iránya 2026-ban is fennmarad. A sarkvidéki eredetű hidegfront miatt ugyanis januárban a megújuló áramtermelés visszaesett (a nappanelek zömét hó fedte), de nagyon sok energiára volt szükség, így Európa-szerte bekapcsolták a drága és fosszilis gázerőműveket.
A megújuló áramtermelésben a belső arányok módosultak 2025-ben, a szélenergia aránya visszaesett, amit a napenergia-termelés növekedése kompenzált. Ez egy régi és nagyon érdekes vita, valóban van egy – a globális felmelegedéstől sem független – trend, amelyben a napenergia relatíve felértékelődött a szélenergiával szemben. Ugyanakkor az az egyoldalú magyar fejlesztés, ahol a szélenergiát teljesen elhanyagoltuk és csak a napra tettünk, nagyon felerősítette az időjárásfüggő energiatermelés hátrányait. Leegyszerűsítve: amikor minden naperőmű termel, túl olcsó az áram, amikor egyik se, akkor drágán kell importálni. Egy kiegyenítettebb mix ezen sokat segíthet, hiszen a nap szélcsendben is süthet és borult ég mellett is fújhat a szél.
A napenergia mindenesetre 2025-ben minden korábbinál több energiát termelt az EU-ban (369 TWh), és immár a negyedik egymás utáni évben volt több mint 20 százalékos a növekedés. A napenergia-termelés minden uniós országban növekedett.
Sok országban voltak jelképes sikerek.
- Németországban a napenergia termelése először haladta meg a gázos termelést.
- Írország tavaly nyáron vezette ki teljesen a szenet.
- Olaszországban az akkumulátoros tárolás nőtt egyetlen év alatt 40 százalékot.
A szén aránya összességében is 9,2 százalékra esett vissza, noha egy évtizede még ez adta az európai áramtermelés negyedét. A legtöbb országban már 0–5 százalék közötti csak a részaránya, igaz, Lengyelországban még mindig a szén adja a villamosenergia-termelés felét.
A jelentés kiemeli, hogy a tárolás mennyire fontos, de ebben segít, hogy az akkumulátoros villamosenergia-tárolás költsége kezd versenyképessé válni a gázerőművekből származó villamos energia árával.
Csaknem 30 százalékos hazai napenergia-termelési arányával Magyarország vezető pozíciót foglal el az EU-ban. Ugyanakkor az akkumulátorok/napenergia-termelés mutatóban gyengék vagyunk, nem véletlenül indított a kormány nagyszabású állami támogatási programot lakossági energiatárolókra.
A 30 százalékos hazai termelési arány a hazai áramfogyasztás arányában kisebb szám, mert Magyarország jelentős importőr, de abban az ötös ligában vagyunk (ezt Magyarország mellett Ciprus, Görögország, Spanyolország és Hollandia alkotja), ahol a nap adja az éves villamosenergia-termelés legalább ötödét.
Magyar kihívások
Az EMBER-jelentés megjelenése után egy nappal tette közzé a magyar Green Cloud a hazai megújulóenergia-piaci trendekről szóló elemzését. A társaság tapasztalatai szerint a zöld átállással kapcsolatban továbbra is jelentős félreértések vannak a piacon. Például az, hogy ez a téma csak a nagyok ügye, vagy akár az, hogy az ellátásbiztonságot nem lehet összhangba hozni a megújulókkal. De akár ennek az ellentéte is, vagyis az, hogy az akkumulátoros energiatárolás minden felmerülő egyenetlenséget megold.
A helyzet kulcsa valóban a tárolás, hiszen, mint a következő ábrán látszik, Magyarország azon piacok között van, ahol az energiamix miatt a legnagyobbak a kilengések a napon belüli áramárak között. Leegyszerűsítve: könnyen lehet arra spekulálni, hogy amikor termelnek a naperőművek, akkor olcsó, amikor nem termelnek, akkor drága az áram, erről nemrég az ukrán–magyar áramkereskedelemmel és a piaci problémákkal foglalkozó cikkünkben részletesen is írtunk.
Magyarország tehát továbbra is az egyik legnagyobb árkilengésekkel jellemezhető piac Európában, így az energiatárolás mára a naperőművi beruházások egyik kulcselemévé vált, ezek hiányában nem lesz megtérülő a beruházás. Mindez azt is jelentette, hogy állami és pályázati támogatás nélkül, piaci alapon épülő megújuló naperőművek önmagukban nem versenyképesek és a bankoktól sem kapnak finanszírozást. A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy az akkumulátorok tömeges megjelenésével a lakossági és az ipari szegmensben új fejezet kezdődik a magyar villamosenergia-rendszerben, csak ne essünk abba a hibába, hogy túlzó várakozásokat fogalmazunk meg, mert a piacon érezhető egyfajta hurráoptimizmus is.
Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója szerint a problémát elsősorban az jelenti, hogy termelői oldalon az akkumulátorok maximális kihasználásával számolnak. Csakhogy olykor egybeesik az az időszak, amikor el kell adni a menetrendezett villamos energiát, és amikor éppen lehetne tölteni az akkumulátort, így nem érdemes ezzel számolni.
A 15 perces elszámolás bevezetése ideális esetben akár 10-15 százalékkal is javíthatja az energiatárolók bevételi lehetőségeit. A tényleges megtérülés ugyanakkor nagymértékben függ az alkalmazott kereskedési stratégiától.
Az energiatárolók ugyanakkor mindenképpen fontos elemei annak a jövőt jelentő hibrid energiatermelő és -ellátó rendszernek, amely képes rugalmasan reagálni a kereslet és kínálat változására, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság fenntartásához és a volatilitás csökkentéséhez is. Nem véletlen, hogy globálisan nagyon gyorsan nő az elterjedésük.
