Annus mirabilis, a csodálatos év. Az olykor már elcsépelt latin kifejezést sokszor használják a tudománytörténetben. Isaac Newton esetében 1665–1666 volt a csodálatos év, amikor 23 évesen forradalmi felfedezéseket tett a differenciálszámítás, az optika és a gravitáció területén. A 26 éves Albert Einsteinnek is megvolt a csodálatos éve 1905-ben, az annus mirabilis-iratok publikálásakor. A portugálok esetében a sajtó a 2016 nyarán kezdődő 12 hónapot tartja a csodaévnek, amikor többek között foci-Eb-t és az Eurovíziós Dalfesztivált is megnyerték, illetve Ferenc pápa ellátogatott a portugáliai Fátimába.
Az arany csodálatos éve minden bizonnyal 2025 volt. 4328 dollár lett ugyanis egy uncia arany az év végi záráskor, a 2025-ös év teljes aranyhozama dollárban így végül 66 százalék lett. Ez természetesen a dollár permanens gyengülése miatt minden más fontos devizában kisebb hozam, de olyan nincs, amelyikben az arany ne lett volna varázslatos hozamú befektetés. A leggyengébb megtérülés ilyenkor a legerősebb devizában mért aranyhozam, svájci frankban csak 45 százalékot lehetett keresni az arannyal – hiszen így a befektető egy dollárban és nem az erős frankban denominált befektetésben tartotta a pénzét –, de emiatt aligha panaszkodott bármelyik svájci aranybefektető.
Ilyen bivaly éve nem volt az aranynak egyetlenegyszer sem abban az őrült rohanásban, amelynek során két évtizeden át száguldott felfelé az ára.
Az emelkedés azóta sem állt meg, az arany ára január 11-én már 4500 dollár felett járt.
Még nem is ez volt a csúcs
Bár ilyenkor úgy tűnhet, hogy az arany verhetetlen befektetés volt, 2025-ben az ezüst ára 102, a platináé 138, a palládiumé 84 százalékkal drágult dollárban, vagyis valamennyien meghaladták az arany áremelkedését.
Ma egy magyar befektető tulajdonképpen bármelyikbe befektethet, csak megfelelő szolgáltatón keresztül a megfelelő ETF-et (tőzsdén kereskedett alapot) kell megvennie. A szélesebb hazai befektetőrétegnek leginkább az arany a realitás, amit mindenféle papírarany, azaz ETF, alap, opció révén is meg lehet venni. Aki viszont csak abban bízik, ami megfogható, annak ott vannak az ékszerek, az érmék és a kisebb-nagyobb kiszerelésű aranydarabkák (rudak).
A Telex éves nagy befektetési összeállításának idén az volt a fő tanulsága, hogy miközben a legtöbb nagy tőkepiaci áremelkedés – legyen szó részvénypiacról, kötvénypiacról, árupiacról, devizáról – után ajánlatos a józan mérlegelés, a pozíciók óvatos visszavétele, a nemesfémek esetében az elemzők további felhalmozást javasoltak.
Tucatnyi támogató folyamat
Mi hajtotta 2025-ben az arany árát, és mi maradhat fent ezekből a trendekből 2026-ban? Kardos Zsolt, a VIG Asset Management senior portfóliómenedzsere szerint az arany 2025-ös raliját egyszerre hajtotta a geopolitikai bizonytalanság, az amerikai fiskális pálya fenntarthatatlanságával kapcsolatos aggodalom, a Fed laza irányvonala és a jegybankok rekordméretű nettó vásárlásai. A Raiffeisen Alapkezelő is úgy véli, hogy az „instabilitás és káosz” időszakában (az orosz–ukrán háború befagyása, a Tajvan körüli kockázatok felerősödése, instabil politikai környezet) mind-mind az arany „safe haven”, vagyis biztonságos menedék státuszát erősíti.
Elvileg amikor minden bizonytalan, amikor a hagyományos pénzek felől menedékbe kellene húzódni, a kriptoeszközök is betölthetnének hasonló védelmi szerepet, de ezek kapcsán a legtöbb hazai elemző még mindig óvatos, vagy akár úgy is fogalmazhatunk, hogy némileg szkeptikus álláspontot fogalmaz meg.
Ha a fenti sok-sok tényező valóban így hat, a nemesfémek strukturális okokból tovább folytathatják felértékelődésüket. Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír elemzésiüzletág-vezetője szerint az arany 2026 végére elérheti akár az unciánkénti 5000 dolláros árfolyamot is, és ő is a fegyelmezetlen költségvetési politikákat, a jegybanki vásárlásokat nevesíti a háttérben álló okként.
Tudatosan védekezz!
A Fidelity International elemzői a reziliencia fokozását emelik ki. Mi ez? A bemutatott 2026-os befektetési környezetben a befektetők számára az ellenálló képesség tudatos felépítése lehet fontos. Az infláció tartósan magasabb szinten maradhat, a részvény–kötvény korreláció is erősödhet, ami felértékeli az alternatív diverzifikációs források szerepét. A geopolitikai volatilitás fennmaradása esetén az arany – hagyományos menedékeszközként – részben ellensúlyozhat – mondta Al-Hilal István, a Fidelity International közép- és kelet-európai igazgatója.
Mielőtt nagyon evidenciának vennénk, hogy a problémák, a feszültségek, a költségvetési lazaságok az aranynak kedveznek, jöjjön egy kis magyarázat. Ehhez azt a jelenséget kell megvizsgálnunk, amikor egy nagyon eladósodott állam elkezdi elinflálni az adósságát.
Ha 1990-ben, amikor 2 forint volt a fagyi ára, valaki hitelre evett meg 200 gombócnyit a nyáron, és szerződésbe foglalta, hogy meg fogja adni a 2 forintos fagyigombócok árát (400 forintot) legkésőbb 2025. december 31-ig, igen jó üzletet kötött, hiszen az infláció miatt ez ma egy bagatell adósság, 400 forintért sok helyen ma már egyetlen gombóc fagyit sem lehet kapni. Ha viszont úgy szerződött, hogy 2025. december 31-ig a 200 gombóc fagyi aktuális árát adja majd meg, akkor 500 forintos fagyiárral kalkulálva ez ma már 100 ezer forintos tartozás.
A vártnál nagyobb infláció tehát az adósnak kedvez, ha pedig az állam az adós, aminek a legerősebb ráhatása lehet az inflációra, van abban némi logika, hogy hosszú távon nem kizárt egy magasabb infláció. Ez azt a hitet erősíti, hogy az arany jobb védelem, mint bármely hagyományos pénzeszköz.
A másik nagy trend, a jegybanki vásárlások, a dollár elleni fellépés folyamatát tükrözik. Például ha a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) nem szeretnének nagyon kiszolgáltatottá válni az Egyesült Államoknak, akkor a tartalékaikat inkább más eszközben fogják tartani. Na, nem más devizában, egymás pénzeiben sem bíznak, de az arany például jó alternatíva.
Fennmaradó trendek
A Trump-kormányzat kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai lépései és a gyengébb dollár iránti törekvése tovább erősítették ezt az „unorthodox policy mix” megközelítést, amely történelmileg is kedvezett az aranypiacnak.
A jegybanki tartalékdiverzifikáció, azaz aranyvásárlás továbbra is strukturális támaszt ad a piacnak
– véli Kardos Zsolt, aki szerint harminc év után először a globális jegybankok már több aranyat tartanak, mint amerikai államkötvényt. Ezzel szemben a lakossági és intézményi portfóliókban az arany súlya továbbra is alacsony, részben a koronavírus-járvány óta emelkedő részvény–kötvény korreláció miatt – vagyis az eszköz továbbra is széles körben alulpozicionált.
Akkor tényleg akadály nélkül nőhetnek az égig a fák? Azért nem, a 2025-ös extrém árfolyam-emelkedés közben is volt tavaly ősszel például egy kisebb (és átmeneti) korrekció, amely illeszkedett a korábbi bika piacok mintázatába, amikor a jelentősebb visszaeséseket rendszerint újabb, tartós emelkedés követte.
A 2026-os évben a fundamentális hajtóerők változatlanul jelen vannak: magas globális adósságszint, gyengébb dollárt támogató politika, romló költségvetési kilátások és a Fed várható kamatcsökkentési ciklusa.
Történelmi tapasztalatok szerint az arany különösen jól teljesít olyan környezetben, amikor a Federal Reserve 2 százalék feletti infláció mellett lazít.
Összességében 2026-ban nem valószínű a 2025-höz hasonló mértékű rali, de a makrogazdasági háttér alapján az arany továbbra is érdemi felértékelődési potenciállal bír.
