Jogellenesen, mondvacsinált indokokkal tiltotta meg a MÁV a home office-t a kisgyerekes dolgozóknak a bíróság szerint
A MÁV tavaly nyáron megtiltotta munkavállalóinak a korábban sokaknak elérhető home office-t. Míg a cégek általánosan betilthatják a távmunkavégzést, a munka törvénykönyvének (Mt.) egy 2023-as módosítása értelmében a kisgyerekes szülők esetében nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie az indoklásnak, ha az adott dolgozónak megtiltják a távmunkát. Három dolgozó a bírósághoz fordult, miután a vasúttársaság nem engedélyezte nekik a távmunkát.
- A bíróság a dolgozóknak adott igazat, és több furcsaságot is talált a korábbi elutasítás indoklásában.
- Az ítélet szerint a MÁV „mondvacsinált indokokkal”, és „súlyosan jogellenesen” utasította el a dolgozók kérelmét.
- A bíróság ugyanakkor nem semmisítette meg Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly nyári határozatát, amiben általánosan megtiltották a home office-t.
Lázár János építési és közlekedési miniszter 2024. június 28-án határozatban tiltotta meg a minisztériuma alá tartozó MÁV-nál az otthoni munkavégzést. Ennek értelmében a MÁV–Volán munkavállalói 2024. július 1-jétől már nem dolgozhattak otthonról, és a korábban megkötött, otthoni munkavégzésre irányuló szerződések és engedélyek megszüntetésére utasították a MÁV vezérigazgatóját. Néhány nappal később Bartal Tamás, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) egyik államtitkára küldött körbe egy levelet, amiben a többi ÉKM alá tartozó gazdasági vállalatnál is megtiltotta a home office-t. Miután a levéllel kapcsolatban a Telex is megkereste a tárcát, azt a választ kaptuk, hogy „a magas színvonalú, egységes követelményeknek megfelelő munkavégzés érdekében az ÉKM egyetlen munkavállalója esetében sem támogatja az otthoni munkavégzést”.
A home office betiltása a MÁV sok dolgozóját megdöbbentette. Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke akkor azt mondta a 444-nek, hogy a koronavírus-járvány utáni home office-lehetőség egyike volt azoknak a kedvező feltételeknek, amiért sokan nem kerestek másik munkahelyet, és maradtak a MÁV-nál. A június végén hozott határozat ráadásul már július 1-jétől tiltotta az otthoni munkavégzést, ami miatt Meleg János szerint a döntés nehéz, számos esetben lehetetlen élethelyzetbe sodorta a munkavállalókat.
Júliusban aztán a Telexen is megírtuk, hogy az ÉKM döntése a MÁV kicsi, 8 éven aluli gyerekeket nevelő dolgozóinak is egységesen megtiltotta a home office-t, ami jogilag sem biztos, hogy megállná a helyét. A Vasutasok Szakszervezetének jogi osztálya akkor lapunknak elmondta, hogy 2023. január elsején módosult a munka törvénykönyve, aminek értelmében a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a távmunkában foglalkoztatást. Ilyenkor a munkáltatónak 15 napon belül írásban kell nyilatkoznia a kérelem elbírásáról. Ha azonban úgy dönt, hogy nem engedi a kisgyerekes dolgozónak a távmunkát, és elutasítja a kérelmet, az indokolásnak a valóság, a világosság és okszerűség szigorú követelményeinek is meg kell felelnie.
Ha ezután a kisgyerekes munkavállaló úgy érzi, hogy a munkáltató indoklása nem felelt meg a fenti követelményeknek, bírósághoz fordulhat. Ilyenkor egy kedvező ítélet esetén a bíróság pótolhatja a munkavállaló hozzájárulását, azaz a munkáltató beleegyezése nélkül engedélyezheti a dolgozónak a távmunkát.
A Vasutasok Szakszervezetének álláspontja szerint a MÁV kisgyerekes dolgozóinál az elutasítás valósága, világossága és az okszerűsége is megkérdőjelezhető. A szervezet szerint ugyanis a vasúttársaság megközelítőleg egységes indokolással utasította el a munkavállalók távmunkakérelmeit, arra hivatkozva, hogy:
- az Építési és Közlekedési Minisztérium egységesen megtiltotta a home office-t;
- a benti munkavégzés növeli a hatékonyságot;
- a papíralapú dokumentálási elvárások megvalósítása sokszor lassú;
- a nyolc év alatti gyerek felügyelete fokozott odafigyelést igényel, ami megosztja a munkavállaló figyelmét a munkavégzés és a gyerek felügyelete között.
A VSZ egyesével leírta, hogy álláspontjuk szerint miért nem állnak meg a MÁV érvei. E szerint az irodai jelenléttel kapcsolatos hatékonyság, valamint a hibalehetőségek esetszámára nem készült tanulmány, ami megalapozná a jobb minőségű munkával kapcsolatos várakozást a home office betiltása esetén. A figyelemmegoszlással kapcsolatos indoklás ráadásul a szakszervezet szerint ellentmond a jogalkotó szándékának, hiszen a kisgyerekesek home office-lehetősége csak 2023. január 1-jétől került bele az Mt.-be, „vélhetően támogatva ezen rendelkezéssel is a kormány családbarát politikáját, az EU-irányelveknek való megfelelést”.
A MÁV-csoport egyik cégének, a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-nek három kisgyerekes dolgozója – miután kettőjük kérelmét elutasították, egyikük kérelmére pedig nem reagáltak – megelégelte a helyzetet, és bírósághoz fordult. A bíróság első-, majd másodfokon is kimondta, hogy a MÁV érvelése nem felelt meg a követelményeknek, és mindhárom dolgozónak megadta gyerekük nyolcéves koráig a távmunka-lehetőséget.
A birtokunkba jutott elsőfokú ítélet szerint (amit azóta másodfokon is helybenhagytak) a MÁV elutasítása „nem tartalmaz valódi okszerű indokolást”, és abból nem derül ki világosan, hogy miért nem biztosítható a két dolgozónál a távmunka lehetősége. A harmadik dolgozónál a MÁV szerint egy adminisztrációs hiba állt annak hátterében, hogy a 15 napos határidőn jelentősen túllépve, körülbelül fél évig nem küldték ki az elutasító döntést. Mivel az elutasítás indoklása alapvetően a munkáltató feladata lenne, a bíróság szerint a mulasztás egyenes következménye, hogy a helyzet felülvizsgálata nélkül is pótolja bíróság a távmunkához való hozzájárulást.
A bíróság több problémát is talált abban az indoklásban, amit a két dolgozónak kiküldtek. Ilyen például, hogy „valamennyi munkavállaló szó szerint azonos indokolást kapott annak ellenére, hogy munkájukat eltérő helyen és munkakörben végzik”. A bíróság szerint az elutasító döntés indoklásából nem derül ki, hogy a MÁV „az egyes dolgozók munkakörülményeit egyáltalán megvizsgálta, a távmunka lehetőségét mérlegelte”, mivel
„az írásba foglalt, közhelyszerűen általános és valamennyi felperes esetében szó szerint egyező indokok inkább arra mutatnak”, hogy a MÁV „érdemi vizsgálat nélkül, mondvacsinált indokokkal, az indokolási kötelezettségnek csupán látszólagosan megfelelve
utasította el a felperesek kérelmeit”. A 2025. júliusi ítélet szerint erre több tény is utal: az egyik ilyen, hogy a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. saját bevallása szerint 2024 júliusa óta nem adott ki a munka törvénykönyve alapján járó távmunka-engedélyt a kisgyerekes szülőknek. A másik, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium egy részvényesi határozatban kifejezetten megtiltotta az irányítása alatt álló MÁV-nál a távmunkát, vagyis „a távmunkavégzés engedélyezésének akkor sem lehet helye, ha annak egyébként a feltételei fennállnak”. A bíróság szerint ráadásul „a miniszter is tisztában volt azzal, hogy intézkedése jogszerűségi aggályokat vet fel”, mivel a határozat második pontjában „mentesítette a munkáltatót a rendelkezés végrehajtásának felelőssége alól”.
A MÁV a tárgyalás alatt azzal érvelt, hogy az irodai jelenlét „a hatékonyságot növeli és a hibalehetőség kockázatát csökkenti”, miközben a kollégák a felmerülő kérdéseket és álláspontokat rögtön meg tudják beszélni. A bíróság szerint a MÁV indoklásából ugyanakkor nem derült ki, hogy a hátrányként feltüntetett körülmények miként vonatkoztathatók az egyes munkavállalókra, akik között olyan is akadt, akinek közvetlen kollégái a MÁV budapesti székhelyén dolgoznak, míg ő egy egyszemélyes vidéki irodában.
A MÁV az elutasító nyilatkozatban azzal is érvelt, hogy a gyerekek jelenléte nem teszi lehetővé a munkavégzéshez szükséges koncentrációt, ezért nem biztosítja az elvárt hatékonyságot. A bíróság szerint azonban a távmunkát lehetővé tévő törvénymódosítás oka éppen az volt, hogy rugalmas munkafeltételeket biztosítson a kisgyerekes dolgozóknak, ezért „nyilvánvalóan és súlyosan jogellenes” az a döntés, amiben „a kiskorú gyermek puszta létezésére alapozva” utasítják el a távmunkát.
A harmadik dolgozó ügyében azzal érvelt a MÁV, hogy az elutasításról szóló értesítést nem küldték ki ugyan, de a munkavállaló értesülhetett a távmunkát tiltó részvényesi határozatról a MÁV központi intranet oldalán. A bíróság szerint az erre való hivatkozás nemcsak alaptalan, de ismét alátámasztja, hogy a részvényesi határozat miatt csak elutasító döntés születhet, vagyis nem vizsgálják a dolgozók körülményeit.
A három dolgozó azt is kérte a bíróságtól, hogy érvénytelenítse a home office-t betiltó, 2024. júniusi határozatokat. Ezt a keresetet azonban a bíróság alaptalannak találta, mivel úgy gondolta, hogy a miniszteri határozat nem minősül sem megállapodásnak, sem pedig jognyilatkozatnak, így fogalmilag nem lehet érvénytelen, és egy ilyen megállapításnak a felperesek, azaz a dolgozók jogainak a megóvása érdekében sincs szükség.
A MÁV megfellebbezte az ítéletet, de egy, az ügyre rálátó forrásunktól úgy értesültünk, a másodfokon eljáró bíróság helybenhagyta a három dolgozónak adott távmunka-hozzájárulást. Az üggyel kapcsolatban a MÁV-ot is megkerestük. Válaszukban csak annyit írtak, hogy a MÁV-csoportnál a home office nem engedélyezett, és ezen a gyakorlaton a bíróság ítélete sem változtatott. „A munkavállalók ez ellen benyújtott kereseti kérelmét a bíróság elutasította, csupán a gyermekeik 8 éves koráig kért távmunka kérelmük tekintetében hozott egy, a munkáltatót módosításra kötelező döntést” – írták.
Az ügyre rálátó forrásunktól úgy értesültünk, hogy korábban több kisgyerekes munkavállaló is beadta a távmunkavégzés iránti kérelmét a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-nek, de a cég ezeket a minden esetben elutasította, szó szerint ugyanazzal az indoklással. Arról sem hallott, hogy a pervesztesség után a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. változtatott volna az elbírálás gyakorlatán, és elkezdte volna megadni a kisgyerekes dolgozóknak a távmunkaengedélyt. Hallott ugyanakkor egy másik esetről, amikor is a MÁV-csoport egyik cégének kisgyerekes dolgozója pert nyert a távmunka miatt a vasúttársasággal szemben. Ebben az ügyben nem is fellebbezte meg a MÁV az ítéletet.
Meleg Jánost, a Vasutasok Szakszervezetének elnökét is megkerestük az ítélet kapcsán. Ő a Telexnek elmondta, hogy álláspontja szerint a mostani ítélet nem fog lényegesen változtatni a MÁV gyakorlatán, mivel már korábban sem tiltotta teljesen a vasúttársaság a home office-t. Egyes munkakörökben, így például az informatikusoknak „alkotói munkavégzés” címszóval már eddig is elérhető volt a távmunka. Ehhez személyesen Dányi Gábornak, a HR-területért is felelős pénzügyi vezérigazgató-helyettesnek kellett engedélyt adnia, ugyanakkor az intézmény léte rávilágított arra, hogy a MÁV-nál dolgozók nem részesülnek azonos elbánásban ezen a téren, hanem az alapján tudják érvényesíteni az érdekeiket, hogy mennyire erős a munkavállalói alkupozíciójuk (az IT-sokat nehezebb pótolni).
A kisgyerekeseknek, valamint a különböző speciális élethelyzetben lévőknek a szakszervezet információi szerint már a home office-szal kapcsolatos sajtóhírek után elkezdte engedélyezni a MÁV a távmunkát. Meleg János hozzátette, hogy a vasúton nem minden munkát lehet home office-ból végezni, így sokaknak nem elérhető a távmunka lehetősége.
