A jelenlegi bizonytalan globális gazdasági környezetben könnyen mellé lehet nyúlni a pénzügyi befektetésekkel, így a Téma első idei adásában arra kerestük a választ, mibe és hogyan érdemes befektetnünk 2026-ban. Csurgó Dénes, a Telex újságírója Turner Tiborral, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettesével és Tunkli Dániellel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgetett. Ebben a cikkben az adás legfontosabb témáit gyűjtöttük össze, de akinek van ideje meghallgatni, annak az egész beszélgetést ajánljuk:
1. Mitől emelkedik az arany árfolyama?
Turner Tibor szerint minden olyan tényező fennáll jelenleg, ami az arany további erősödését magyarázhatja. A csökkenő dollárkamatok, az USA kihívóinak törekvése arra, hogy a dollárt kiváltsák a nemzetközi elszámolásban, az alternatív eszközök felfutása, a geopolitikai feszültségek, az inflációs környezet mind hozzájárultak ahhoz, hogy az arany iránti kereslet erősödjön.
Tunkli Dániel szerint a jegybankok folyamatosan venni fogják az aranyat, viszont a lakosság keze „néha megremeg”, ilyenkor kialakul egy kissé hevesebb tőzsdei árfolyam. Az elemzők abban egyetértettek, hogy az arany árfolyama tovább fog erősödni, viszont kisebb-nagyobb kilengések várhatóak lesznek majd, részben azért is, mert kibővült a befektetői kör, egyre több lakossági befektető teszi a pénzét aranyba. Turner szerint az ezüst árfolyama adhat csak okot némi aggodalomra az aranynál. „Az elmúlt időszakban az ezüst túlteljesítette az aranyat. Ez általában annak a jele, hogy az arany egy kicsit túl van húzva.”
„Nagyon sokan elkezdték szeretni az aranyat, még többen az ezüstöt. Ezek sokszor olyan lakossági befektetők, akik nem éltek még meg egy húszszázalékos korrekciót az ezüstben. Ha ezt egyszer megtapasztalják, utána valószínűleg soha többet nem fognak odamenni” – tette hozzá Tunkli.
2. Létezik-e egyáltalán a mesterségesintelligencia-buborék?
Tunkli Dániel szerint a mesterséges intelligencia kétséget kizáróan az elkövetkezendő évtizedben meghatározó marad majd, de szerinte az MI esetében egyelőre nem, vagy csak kis mértékben lehet buborékról beszélni. Idővel azért ez tovább fújódhat, különösen mert még egyáltalán nem egyértelmű, hogy a tőkepiacon melyik cégek fognak kijönni győztesként és fogják tudni pénzre váltani a mesterséges intelligenciás befektetéseiket. A pénzcsinálási potenciál viszont általánosan megvan a technológiában.
„Általában a befektetési ciklusok évtizedekben mérhetőek. Ha nagyon jóindulatúak vagyunk, akkor a harmadik événél tartunk ennek a ciklusnak […]. Mindenki érti, hogy ez mennyivel jobb technológia, mint a metaverzum, és azt is mindenki érti, hogy mennyivel könnyebben értik az emberek, mint a blokkláncot.” Tunkli szerint akkor kell majd jóval óvatosabban közelíteni az MI-hez, amikor az egy exponenciálisan felívelő szakaszba érnek, és az MI-fejlesztésekkel foglalkozó techcégek, például az OpenAI és társai tőzsdére lépnek egy potenciálisan magas árazás mellett.
Turner Tibor szerint egyáltalán nincs még MI-buborék, mivel a buborék lényege az lenne, hogy az árfolyam a többihez képest sokkal nagyobb mértékben emelkedik, ez szerinte nem teljesült 2025-ben. Érdemesebb lesz 10-20, de akár 30 éves távlatban figyelni az MI fejlődését. „Nézzük meg, húsz évvel ezelőtt mire használtuk az internetet, és mire használjuk jelenleg, hasonló zajlik le most.”
3. Mi a helyzet a kriptóval?
„A kriptó az elmúlt 5-6 évben adott egy új amerikai álmot csomó embernek” – mondta Tunkli Dániel. Az elemző szerint iszonyatosan széles a kriptovaluták palettája, ez pedig nem tesz jót összességében ennek a befektetési formának. Sok eszköz – például a Trump coin – csak a spekulációs hajlamot fűti.
Turner szerint a tokenizáció hasznos, de a kereskedést és az infrastruktúrát külön kell választani egymástól, mivel nagyon más kockázatokkal járnak. Szerinte hosszú távon a kriptók mögötti technológia velünk marad, szemben a rengetegféle kriptovalutával.
4. Mi a helyzet a közép-kelet-európai régióval?
Az elemzők szerint a lengyel gazdaság kiemelkedik a régióból, a 20. legnagyobb gazdaság lett a világon, így érdemes figyelni, például a videójáték-iparág nagyot fejlődött itt az elmúlt években. A jelenlegi geopolitikai helyzetben a feltörekvő piacok is érdekesek lehetnek, a közép-kelet-európai régió továbbra is relatíve alulértékelt az amerikai tőkepiachoz képest.
A magyar tőkepiac jól teljesített 2025-ben, még úgy is, hogy egy nyitott gazdaságról van szó, amit a külső hatások nagymértékben befolyásolnak. Ennek ellenére Tunkli szerint az OTP kifejezetten jól áll, egy esetleges orosz–ukrán tűzszünet esetén jó időszak vár a vállalatra. „Lengyelországban van 20 ilyen cég, amit meg tudsz venni New Yorkból vagy Londonból, ami elég likvid ahhoz, hogy érdemi pozíciót tudj vállalni. Magyarországon ez inkább csak egy (az OTP).”
5. Mik befolyásolhatják a magyar befektetési környezetet 2026-ban?
Turner szerint az új jegybanki vezetés célja egy stabil, erősödő vagy oldalazó forint elérése lenne, mivel a forint az erősödésén keresztül az inflációra pozitívan hat. „Bármi történik, ehhez ragaszkodni fognak.”
A Magyar Nemzeti Bank december közepi kamatdöntését követően Varga Mihály jegybankelnök arról beszélt, hogy a Monetáris Tanács ülésről ülésre dönt majd az alapkamat mértékéről, ez a korábbiakhoz képest váltás, és a várakozásokhoz képest korábbi kamatcsökkentést hozhat. A piac a kommentár után elkezdett egy korábbi kamatcsökkentést beárazni, emiatt gyengült decemberben a forint árfolyama. Turner szerint ez a jelzés befolyásolhatja majd a gazdasági környezetet jövőre.
