Kis, spórolós államot ígért Orbán 2010-ben, aztán 2025-re megötszöröződtek a kormányzati kiadások
54 milliárd forintról több mint 250 milliárd forintra ment fel 2010 óta az az összeg, amit a minisztériumok működésére fordít a magyar állam – derül ki az RTL Híradó számításából. Eközben a kumulált infláció nagyjából 100 százalékos volt az elmúlt 15 évben, vagyis ha a kormány csak tartotta volna a szintet, akkor duplázódás történt volna a ráfordításban, itt azonban arról van szó, hogy a minisztériumi költés megötszöröződött.
Orbán Viktor miniszterelnök kisebb és olcsóbb államot ígért, amikor 2010-ben hatalomra került, és volt is néhány nekibuzdulás bürokráciacsökkentés címszó alatt, például Lázár János még Miniszterelnökséget vezető miniszterként levezényelt egy ilyen akciót. Azóta viszont nem hallani az állam csökkentéséről, sőt: a kormány munkáját segítő államtitkárok, helyettes államtitkárok és minisztériumi dolgozók száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott. A miniszteri biztosokkal együtt a 300-at közelíti a legmagasabb pozíciókban dolgozó kormányzati dolgozók száma, holott 2010-ben még csak száz körüli ilyen ember volt. A tárcák összdolgozói létszáma közel 12 ezer fő. A költés megugrását csak részben magyarázza, hogy egyre több feladat összpontosul a minisztériumok alatt. Az RTL-nek nyilatkozó Palócz Éva közgazdász általánosságban pazarlónak nevezte a magyar állam működését, szerinte a régióban nálunk a legdrágább a kormányzás: 1,5 százalékkal magasabb az állami működés költsége, mint az környező országoké.
A témában tavaly tanulmányt is publikáló Palócz nemrég a Telex Mennyibe kerül nekünk a NER? című cikkében is nyilatkozott. A cikkből kiderül, hogy amellett, hogy a magyar állami működés pazarló (ez egyébként valamilyen mértékben 2010 előtt is jellemző volt), a kormányzati költésekben felfedezhetők a pazarlás olyan sajátságos mintázatai, amelyek a Fidesz preferenciáit tükrözik. Ilyenek például a sportra, egyházakra, gazdaságfejlesztésre, kormányzati kommunikációra fordított ezermilliárdok, amelyeken hagyományos megszorítások nélkül is lehetne spórolni, ha a döntéshozóknak lenne ilyen szándékuk. Oblath Gábor közgazdász Telexen megjelent elemzéséből az is kiderül, hogy a magyar állami költések egy bizonyos része összehasonlításban már olyan magas, hogy azokat nézve az EU első helyére ugrottunk úgynevezett „közösségi fogyasztás”-ban.
