Ön is eltévedt Trump vámútvesztőjében? Nincs egyedül, segítünk kiigazodni

Trump második elnökségéből még csak 63 nap telt el, mégis annyi intézkedést hozott, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja, milyen újabb külpolitikai fenyegetést lenget be az Egyesült Államok elnöke. A vámháború már ott tart, hogy Kanadában előrehozott választásokat tartanak, a Föld legnagyobb szigetének miniszterelnöke megelégelte az amerikaiak erőfitogtatását, Európa országai pedig egymás után jelentenek be korábban elképzelhetetlennek tartott védelmi reformokat.

Trump hétfőn tovább bonyolította a helyzetet: az amerikai elnök közölte, hogy a következő napokban bejelenti az USA-ba irányuló autóimportra vonatkozó vámokat, ugyanakkor hozzátette, hogy bizonyos országok kölcsönösségi alapon mentességet kaphatnak egyes tételektől. Szintén hétfőn a Truth Social oldalon jelentette be, 25 százalékos büntetővámmal sújtaná a venezuelai olajat és gázt vásároló országok összes termékét.

Jönnek vámok, velük együtt a recesszió és az infláció is

Bár az első Trump-adminisztráció védővámjai nem sok hasznot hoztak az amerikaiknak, a második hivatali ciklusát töltő elnök első intézkedései között szerepeltek a különböző, a világ számos országának gazdaságára súlyosan kiható vámok. Európa és Kanada összes acél- és alumíniumimportjára, a Mexikóból és Kanadából érkező termékekre kivetett 25 százalékos vámok egészen példátlan külpolitikai adok-kapokhoz vezettek. Az érintett országok vezetői válaszintézkedéseket jelentettek be, amire az USA elnöke a napokban annyival reagált: elképzelhető, hogy az amerikai gazdaság recesszióba kerül és emelkedni fog az infláció.

A tisztánlátást az is nehezíti, hogy a február elsején kezdődött vámháborút koránt sem nyitott lapokkal játssza az amerikai elnök: többször is előfordult, hogy egy-egy bejelentett vámemelést pár nappal, sőt, volt hogy egy nappal később visszavontak. A kialakult káosz kibogozása nem kis feladat, az átláthatóság kedvéért készítettünk egy idővonalat, ami segít eligazodni a vámháború szövevényes útvesztőjében.

Donald Trump kaotikus vámháborúja a januári beiktatása óta napjainkig a következőképpen alakult, a fontosabb mérföldköveket az idővonal mellett külön kiemeltük.

Nem gazdaságpolitika, inkább nyomásgyakorló eszköz

Trump egyik kiemelt választási ígérete volt, hogy óriási vámokat vet ki az Egyesült Államokba érkező árucikkekre. Leginkább Kínával szemben lett volna szigorú, az országból az országba érkező termékekre kampányában 60 százalékos vámokat ígért megválasztása esetén.

Elnökjelöltként Trump még gazdaságpolitikai ígéretként hangoztatta a vámok bevezetését, de ciklus megkezdése óta inkább úgy tűnik, hogy általános politikai nyomásgyakorló eszközként tekint rájuk. Itt gondolhatunk arra, hogy Kanada és Mexikó esetében az illegális migrációval, illetve a határon szerinte beáramló nagy mennyiségű droggal indokolta a bevezetést, de a friss, venezuelai olajhoz kapcsolódó bejelentés is ide tartozik. Utóbbi esetben arra hivatkozott az elnök, hogy Venezuela szándékosan bűnözőket küldött az Egyesült Államokba, erre adott válaszként szankcionálná azokat, akik üzletelnek az országgal. Arról, hogy mennyiben jelent valós veszélyt a kereskedelmi háború, és mennyire lehet csak blöff, itt írtunk bővebben.