Levélben kérte Varga Mihály Orbán Viktort, hogy tekintsék át az MNB-alapítvány ügyét

Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem módosított az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi ülésén, így az változatlanul 6,5 százalék maradt. Ez volt az első kamatdöntés Varga Mihály vezetése alatt, a volt pénzügyminiszter március elején vette át az MNB elnöki posztját Matolcsy Györgytől. Korábban megszokott volt, hogy a kamatdöntés után az MNB sajtótájékoztatót tart a döntés hátteréről és az aktuális kérdésekről, ezeken azonban rendhagyó módon nem az elnök, hanem Virág Barnabás alelnök nyilatkozott. Varga vezetésével, úgy tűnik, ez is változik, a mostani sajtótájékoztatót már ő tartotta.

A Portfolio beszámolója szerint Varga szigorú monetáris politikát ígért, az új elnök szerint óvatos, türelmes megközelítés indokolt az inflációs kockázatok emelkedése miatt. Az MNB-elnök szerint az inflációs pálya a vártnál magasabban alakul, a jegybank az árstabilitás elérésével tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők óvatosságának oldódásához és a növekedés beindulásához.

Vargát kérdezték a jegybank negatív saját tőkéjéről is, a jegybankelnök erre azt felelte, törekednek arra, hogy a jegybanki saját tőkét pótolják, de nem erre koncentrálnak, hanem az árstabilitás fenntartására. (A megváltoztatott jegybanktörvény alapján ha a saját tőke „hosszabb ideig” a 10 milliárdos jegyzett tőke szintje alatt van, akkor a költségvetésből biztosítani kell, hogy „elfogadható időn belül” utolérje a saját tőke a jegyzett tőkét.)

Szintén várható volt, hogy érkezik kérdés majd az MNB-alapítványok vagyonvesztéséről, miután március 17-én arról számolt be a jelentéstervezetet megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Az ügyben a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz.

Varga a sajtótájékoztatón arról beszélt, az MNB új vezetése arra törekszik, hogy a jegybank a fő feladatától eltérő tevékenységeket szüneteltesse, visszafogja, ebbe a körbe tartozik az alapítvány működése is. Az új jegybankelnök átlátható gazdálkodást ígért, és hozzátette, az MNB jogi felelősséggel tartozik az alapítvány működéséért. Megtörtént az új kuratórium és a vezetés cseréje, mindenre kiterjedő jogi vizsgálat zajlik, hangsúlyozta. „Amikor kineveztem az Optima vezetőjét, azt kértem, hogy vizsgálja át a működést. Amikor ennek a munkának lesznek fontos közlendői, meg fogjuk tenni”, mondta Varga.

A 444.hu beszámolója szerint Varga Mihály múlt héten levelet írt Orbán Viktornak az alapítvány ügyében – „tekintettel arra, hogy a szabályozói oldal a kormánynál van” –, akit arra kért, hogy tekintsék át a jegybank ilyen típusú tevékenységét, Varga szerint ugyanis az MNB-nek hosszú távon nincs szüksége ilyenre.

Varga bejelentette azt is, hogy Pleschinger Gyula már nem tagja a tanácsnak.

Kedden az is kiderült, hogy az MNB rontott a növekedési előrejelzésén és emelt az inflációs előrejelzésen: a magyar gazdaság teljesítménye 2025-ben várhatóan 1,9-2,9 százalékkal emelkedik, míg 2026-ban 3,7-4,7 százalékkal, 2027-ben 2,8-3,8 százalékkal bővülhet. Idén éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9-3,9 százalék között, 2027-ben 2,5-3,5 százalék között alakulhat.

A legutóbbi kamatdöntés után Virág Barnabás alelnök hasonlókról beszélt, mint most Varga Mihály: az infláció árnyékát is ki kell verni a gazdasági szereplők gondolkodásából, fegyelmezett, antiinflációs gazdaságpolitika indokolt.