Mintha fekete lyukba öntenék a pénzt: Kiss Ambrus az önkormányzati pénzek Államkincstárhoz utalásáról

A Főpolgármesteri Hivatal elutasítja az újabb kormányzati tervet, ami alapján a nagyobb önkormányzatoknak a Magyar Államkincstárnak kellene elutalniuk forrásaik egy részét, mondta lapunknak Kiss Ambrus, a Városháza igazgatója. Hozzátette: ez a lépés tovább csorbítaná az önkormányzatok függetlenségét, és beleillene abba a sorba, ami a szabad önkormányzati hitelfelvétel tiltásáról, majd a szolidaritási adó elvonásairól szólt. Sarkítva Kiss Ambrus szerint az új terv azt jelentené, hogy egy fekete lyukba öntenék a pénzt, amiből aztán vagy visszakapják azt, vagy nem. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont ezzel nem sérül az önkormányzatok pénzügyi autonómiája, és az intézkedés 31 milliárd forint megtakarítást hozhat a központi költségvetésnek.

Kiss Ambrushoz hasonlóan nyilatkozott Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere is az ATV Egyenes Beszéd című műsorában: „Nem tudjuk, hogy pontosan miről van szó, de egy dolog biztos: ez a terv teljesen összeférhetetlen az önkormányzati törvénnyel, az önkormányzati autonómiával, az alaptörvényben biztosított alapjogokkal”. Baranyi szerint az, hogy az önkormányzatok a saját pénzünkkel kénytelenek segíteni a költségvetés likviditási problémáit, egy hihetetlen újdonság. „Remélem, hogy csak egy rossz vicc” – közölte.

A múlt héten nagy port kavart egy tervezet, ami szerint első lépésben 49 önkormányzatnak (a fővárosnak, a budapesti kerületeknek és a megyei jogú városoknak) kötelező jelleggel a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákra kell majd utalniuk a napi működéshez nem szükséges forrásaikat. Kötelesek a költségvetési kiadásaik 5 százalékát meghaladó, illetve a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket a kincstári számlán tartani.

A terv további részleteire a Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott háttérbeszélgetésen derült fény (ahova lapunk nem kapott meghívást, ezért a Portfolio cikkét vagyunk kénytelenek idézni). Eszerint az intézkedést fokozatosan vezetik be.

• Először október 1-ig 49 önkormányzatra (főváros, budapesti kerületek, megyei jogú városok) vonatkozna.
• 2027-től kiterjedne a többi városra is,
• végül 2028-tól a községekre és a nagyközségekre is.

A minisztérium állítja: a jogszabálytervezet elkészítésekor kiemelt cél volt az, hogy megmaradjon az önkormányzatok pénzügyi autonómiája, és ez nem fog sérülni a változással. Az önkormányzatok számára sem az adminisztratív terhek, sem a költségek növekedésével nem kell számolni, és kamatbevételtől sem esnek majd el, teszik hozzá.

Fontos, hogy a kereskedelmi banki számlavezetés megmarad, azaz nincs szó a számlavezetési szolgáltatás államosításáról. Azonban a többletlikviditást át kell csatornázni a Magyar Államkincstárhoz, és a banki számlákon csak annyi pénz maradhat, amennyi elegendő a folyamatos napi kiadások fedezésére – ez az összeg az eddigi tapasztalatok alapján az előző évi költségvetési kiadás 5 százalékára tehető.

Az ezen felüli likviditásról is szabadon rendelkezhetnek majd az önkormányzatok, azaz hozzáférhetnek a pénzhez, ha a banki forrásaik nem lennének elegendőek a folyó kiadásaikra. Az önkormányzatok ezenkívül továbbra is felvehetnek a bankoktól éven belüli lejáratú likviditási hitelt, amint azt jelenleg is megtehetik.

Az államkincstári oda-vissza utalások mentesek lesznek a tranzakciós illeték alól. Sőt, az önkormányzatok eddig lekötött betétként tartott befektetéseikre alternatívát kínál az Államkincstárnál vásárolható önkormányzati kötvény, melynek kamata évi 6,5 százalék, azaz a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű. Ez egy kedvező konstrukció, és bármikor visszaváltható a befektetés, miközben az időarányos kamatot az önkormányzatok megkapják, közölték a háttérbeszélgetésen.

A kormány várakozása szerint az intézkedés 31 milliárd forint megtakarítást hozhat a központi költségvetésnek, ebből 15,5 milliárd forint idén, 15,5 milliárd forint pedig a következő években jelentkezhet. A megtakarítás abból fakad, hogy az elvont likviditás révén az államnak kevesebb állampapírt kell kibocsátania, így kamatkiadást takaríthat meg. A kormány azzal számol, hogy a 300 milliárd forintnyi összegből 10 százalék körüli részt fognak önkormányzati államkötvénybe fektetni az érintett önkormányzatok, de erre nincs megkötés, akár az egész összeget is befektethetik, ha kívánják, írja a Portfolio.