Ha az állam pénzét kezeled, nem azt nézed, mennyit nyerhetsz, hanem hogy mekkora a kockázat

A Téma legújabb adásában Kurali Zoltán közgazdásszal, a költségvetés finanszírozásáért felelős Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) január végén távozó vezérigazgatójával többek között a magyar állampapírpiacról, a magyarok pénzügyi tudatosságáról, a külföldi befektetők és a kormánytagok közötti egyeztetésekről, valamint Varga Mihállyal való viszonyáról is beszélgetett Brückner Gergely műsorvezető. Az állampapírokat kibocsátó ÁKK-t öt és fél évig vezető Kurali a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) folytatja, előző pozíciójában Hoffmann Mihály, az Eximbank korábbi pénzügyi vezetője váltotta, Kurali Zoltánnal pedig legutóbb még ÁKK-sként, 2024 januárjában készítettünk interjút.

A mostani adás legérdekesebb témái közül hármat emeltünk ki.

2022 volt a legnehezebb időszak

Kurali Zoltán az adásban beszélt arról, hogy 2019-ben Varga Mihály pénzügyminiszter kérésére jött el a Deutsche Banktól és vállalta el az ÁKK vezetését. Fél éve se volt ott, amikor kitört a koronavírus-járvány, ami rengeteg kihívással járt, például nem volt könnyű megoldani, hogy az ÁKK munkatársai home office-ból is biztonságosan és hatékonyan tudjanak államkötvényekkel kereskedni. Mégsem a 2020-as, hanem a 2022-es év volt a legnehezebb számára.

2021 végéig a legtöbb jegybank, köztük a Magyar Nemzeti Bank is – a kamatemeléssel párhuzamosan – még vásárolt államkötvényeket, de 2022 elején ezt világszerte abbahagyták, a finanszírozási költségek emelkedni kezdtek. Elszálltak a gázárak, ez borított Magyarország kereskedelmi egyensúlyán. Kurali szerint adósságkezelői szempontból az ebben az időszakban kialakult ikerdeficit volt a legnagyobb nehézség, ami az energiaimporton keresztül a fizetési mérleget, az energiaárakon és az inflációs helyzeten keresztül a költségvetést is súlyosan érintette.

2022 februárjában, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, teljesen új helyzet állt elő. Egyrészt a költségvetési hiány magasan maradt a rezsicsökkentés támogatása miatt, másrészt a korábban nagyon kedvezőnek tartott Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), amely pár héttel korábban érte el az állományi csúcsot, az infláció emelkedésével már kevésbé maradt vonzó, az ügyfelek pedig akkor kezdték el rohamszerűen visszaváltani vagy lecserélni azt, amikor már több százalékpontnyi volt a piaci és a MÁP+-on elérhető hozam közötti különbözet.

Kurali szerint érthető volt a lakosság reakciója, az ÁKK-nál is látták előre, hogy a roham előbb-utóbb be fog következni, így fel tudtak készülni a tömeges visszaváltásokra. „A lakosság nagyon tudatosan reagált. A lakossági állampapír-programnak (...) nagyon fontos szerepe van abban, hogy a lakosság pénzügyi tudatossága sokkal jobb most, mint amilyen volt öt évvel ezelőtt.” És a lakosság Kurali szerint teljesen racionálisan döntött.

Miben legyen a magyarok pénze?

Most ismét egy olyan helyzet állt elő, hogy a lakosság döntési helyzetben van, mert az eddig az infláció miatt nagyon magasan kamatozó PMÁP kötvények ezután már alacsonyabb kamatot fizetnek majd. Kérdés, hogy mit kezdjen a befektetésével a lakosság. Kurali szerint a lakossági állampapír-befektetők (820 ezernél valamennyivel több ember) alapvetően konzervatív, kockázatkerülő ügyfelek, akik biztos helyen akarják tudni a pénzüket. Éppen ezért nehezen tudja elképzelni, hogy ennek az ügyfélkörnek a kriptovalutákra alapuló értékpapírok vagy részvényalapok lesznek a megfelelő befektetések az inflációkövető állampapírok helyett. De

Kurali szerint az ilyen államkötvények hosszútávú befektetések, neki is van ilyen és ő meg is fogja tartani.

Az adásban az is szóba került, hogy a Magyar Nemzeti Banknak miben kellene tartania a tartalékait. Az ÁKK volt vezetője szerint a bitcoinra semmiképpen nem lehet úgy tekinteni, mint amiből érdemes lenne tartalékokat képezni, hiába vannak az Egyesült Államokban és Csehországban is ilyen tervek, hiszen a volatilitása miatt nem hogy csökkenti, hanem kockázatot visz a rendszerbe. A tartalékképzés egy „konzervatív történet”, óriási kockázatokat nem lehet vállalni, mindig a kockázatokat kell nézni, nem azt, hogy mennyit lehet keresni egy adott eszközzel.

Az arany továbbra is nemzetközileg elfogadott, legitim tartalékelem, szerinte viszont az, hogy a devizás tartalékelemek esetében mik a megfelelő arányok, tehát inkább dollártól vagy eurótól súlyosnak kell lenniük, csak a jövőben fog kiderülni.

Igény esetén akár miniszterekkel is egyeztethetnek a külföldi befektetők

„Volt olyan befektető, aki elment a Bizottsághoz (az Európai Bizottsághoz) és aztán úgy jött vissza, hogy »bocs, de nem értjük«”

– mondta Kurali azzal kapcsolatban, mit tapasztalt Magyarország külföldi megítéléséről a pénzügyi befektetők körében, befolyásolják-e a döntéseiket az EU-val folytatott viták vagy az orosz befolyás körüli aggályok.

Kurali elmondása szerint a külföldi befektetőket jellemzően nem érdeklik annyira azok az inkább politikai jellegű üzenetek, amikben a hazai gazdaságot jobb vagy rosszabb színben próbálja feltüntetni a kormányzati kommunikáció, vagy a kritikus sajtó, ők azt nézik, hogy amennyiben befektetnek, visszakapják-e a pénzüket.

A közgazdász szerint a pénzügyi befektetőknek és az ÁKK-nak is tanulási folyamat volt az elmúlt időszak arról, hogyan lehet befektetői szempontból kezelni a kormány és az EU vitáját. Kurali azt mondta, a kormány összes érintett szereplője partner volt abban, ha a befektetőknek igénye volt arra, hogy egyeztethessenek államtitkári vagy akár miniszteri szinten is arról, hogy mi zajlik éppen az EU és a magyar kormány között. Nem politikai jellegű egyeztetések voltak ezek, a befektetőket az érdekelte, hogy mi az Európai Unió és Magyarország között húzódó adok-kapok gazdasági relevanciája.

A teljes beszélgetés a YouTube és a saját lejátszónk mellett a Telex Podcast Spotify- és Apple Podcast-csatornáin is elérhető, iratkozzatok fel!