Béremelést kapnak az oktatók és a kutatók a BME-n
Január elsejétől új oktatói-kutatói minimumbértáblát vezetett be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – derült ki a modellváltó intézmény közleményéből. Charaf Hassan rektor és Verseghi-Nagy Miklós egyetemi kancellár szerint ez az első lépés a bérek felzárkóztatására. A felsőoktatási intézmény vezetői azt ígérik, hogy a következő években további béremelésre számíthatnak a BME-s dolgozók.
Az intézkedés értelmében a tanársegédek alapbére az eddigi bruttó 326 ezer forintról 500 ezerre emelkedik, míg a doktori fokozottal rendelkező egyetemi tanárok alapbére bruttó 1 millió forintra nő az eddigi 777 ezer forintról. A közlemény szerint azokat is érinti a béremelés, akik nem oktatóként vagy kutatóként dolgoznak a BME-n. Béremelésük mértékét azonban a szervezeti egységek vezetői határozzák meg.
Elvileg a modellváltás első lépései is megtörténtek a Műegyetemen. Tavaly december óta négy munkacsoport dolgozik a modellváltás finanszírozási, munkaügyi, pénzügyi és szervezeti-működési részletein egyetemi vezetők és szakértők részvételével. A modellváltás várhatóan 2025 áprilisáig lezárul, de a BME-re felvételizőknek továbbra is elérhetők lesznek állami ösztöndíjas helyek az egyetemen.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa tavaly decemberben megszavazta azt az előterjesztést, ami felhatalmazza Charaf Hassan rektort, hogy tárgyaljon az állammal az egyetem modellváltásáról. Az már egy ideje napirenden van, hogy a BME is kikerüljön az állami fenntartás alól, a rektor viszont a többi modellváltó egyetemtől eltérő fenntartóváltást szeretne: alapítvány helyett egy cégbe szervezné ki az egyetem fenntartói jogait, annak részvényeit olyan cégeknek adnák el, mint a Mol.
Charaf Hassan a Telexnek azt mondta, hogy nem szereti a folyamatot modellváltásnak hívni, mert akkor az emberek összemossák a BME-t az alapítványi modellbe került egyetemekkel. Az általa felvázolt céges modellben viszont máshogy oldanának meg bizonyos kérdéseket (például a közvagyon kezelését), mint az alapítványi modellben. Charaf szerint szó sincs arról, hogy a BME-t „kivéreztetné” az állam, de az állami fenntartás már nem megfelelő keret az egyetem fejlődéséhez. Az akadémiai autonómiát pedig egyáltalán nem félti. Itt olvashatják el a teljes interjút a BME rektorával.
