Hamarosan ismét csökkenhet az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények száma, újra napirendre került ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása. Több egyetemi forrásból is úgy tudjuk, hogy már két kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, amely viszont nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülne. Ezzel a javaslattal állt legalábbis a kormány elé az egyetem nyáron megválasztott rektora, Charaf Hassan. Úgy tudjuk, a BME modellváltásában a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként. A hírt Gulyás Gergely nem tagadta, azt meg is erősítette, hogy a Mollal vannak ilyen tárgyalások. A kormány mindenesetre korábban azzal igyekezett az egyetemet a modellváltás felé billenteni, hogy majdnem háromszor annyi pénzből gazdálkodhatna 2025-ben, ha az évet már magánegyetemként kezdi el.
Nagy volt a nyomás
A kormány évek óta szeretné a BME-t is kiterelni az állami fenntartásból, az egyetem eddigi vezetése viszont ennek ellenállt. A modellváltás megosztotta az egyetemet, egyes karok vezetői, különösen azok, akik jó viszonyt ápoltak a felsőoktatásért akkor felelős Palkovics László miniszterrel, nagyon pártolták, hogy az Műszaki is álljon be a sorba, mások, látva, hogy a Corvinuson és más modellváltó intézményekben csorbult az egyetemi autonómia, inkább az állami fenntartás mellett voltak. A kérdés a 2022-es rektorválasztás során is téma volt, akkor a Villamosmérnöki Kar modellváltást kifejezetten pártoló dékánja, Charaf Hassan, és a Gépészmérnöki Kart vezető, modellváltás-szkeptikus Czigány Tibor versenyéből utóbbi került ki győztesen.
Időközben viszont mintha lekerült volna a napirendről a műegyetemi modellváltás, Palkovics László távozott a kormányból, a felsőoktatásért felelős Csák János nem sürgette annyira (bár támogatta) az egyetem privatizálását. Az EU viszont büntetni kezdte az alapítványi fenntartásba került egyetemeket, kizárva őket az Erasmus és Horizon 2020 programokból, a BME-n pedig sokan úgy gondolták, halálos fenyegetést jelentene az egyetemnek, ha kiesne ezekből a nemzetközi hálózatokból. A kormány viszont végig nyomás alatt tartotta a Műegyetemet, nem allokált több forrást az energiaválság miatt egyre nagyobb anyagi gondokkal küzdő egyetemnek, amely 2023-ban ezért már kénytelen volt a tartalékait felélni, sőt, egyesek már az egyetem csődjét vizionálták. Ezt az egyetemen voltak, akik úgy értelmezték, a kormány kivéreztetéssel akarja a BME-t a modellváltás felé lökni.
Harmadik utas megoldás
2024-ben ismét rektorválasztást tartottak az egyetemen, most pedig már a modellváltást korábban is támogató Charaf Hassan került a Műszaki élére. Ezzel az egyetemen lényegében mindenki garantáltnak látta, hogy már csak idő kérdése, és a BME is kikerül az állami fenntartás alól. Az új rektor viszont azt is jelezte megválasztása után, hogy amíg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába szervezett intézmények ki vannak zárva a Horizon 2020 és Erasmus programokból, addig ez a modell a BME számára szóba sem jöhet.
Úgy tudjuk, Charaf Hassan egy harmadik utas megoldást javasolt: egy cég legyen az egyetem fenntartója.
Egyes források szerint a terv az, hogy valamilyen nonprofit vállalati formában, mások szerint zártkörű részvénytársaságként kellene létrehozni egy vállalatot, ennek átadni az egyetem vagyonát és a fenntartói jogokat. Úgy értesültünk, hogy a vállalat finanszírozását a terv szerint olyan nagy, részben állami vagy az államhoz közeli vállalatok adhatnák részvényesként vagy más formában, amelyeknek stratégiai érdeke a mérnökképzés fenntartása és fejlesztése, az MVM és a Mol nevét hallottuk. Több csatornán igyekeztünk elérni e két cég vezetését, hogy tudnak-e a tervről, de eddig nem kaptunk választ.
A terv részleteivel kapcsolatban kerestük a BME rektorát és a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is. A minisztériumtól nem érkezett válasz. Kollégánk, Nyilas Gergely a csütörtöki kormányinfó után pár kérdésre még elcsípte Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert, és megkérdezte, tényleg cég alá szerveznék a BME-t a Mol és az MVM részvételével, tárgyalt-e erről a kormány.
Gulyás azt válaszolta: „Amit mond, az részben nekem is új információ. A Mollal vannak ilyen tárgyalások, az MVM-ről nem tudok.”
A BME kommunikációs igazgatósága a következő választ küldte: „A BME nem készít előterjesztéseket a kormánynak. Annyit azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi modellben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem működése és fejlesztése nehézkes, az egyetem közössége szerint szükség van egy új keretrendszerre, amely a BME versenyképességét a változó világban, az Európai Unió Erasmus és Horizon pályázati programjaiban részvétel lehetőségével biztosítja.”
Már készítik elő?
Azt is szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogy a kormány valóban tárgyalt-e a BME átalakításáról a november 13-i kormányülésen. Egyes egyetemi forrásaink úgy tudják, hogy a november 13-i kormányülésen az állami fenntartásban maradt egyetemek bérrendezése volt napirenden. A négy állami egyetem, az ELTE, a BME, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia oktatói, dolgozói korábban többször tiltakoztak amiatt, hogy megalázóan alacsonyak a béreik, amelyek annak fényében még alacsonyabbnak tűnnek, hogy több, alapítványi fenntartásba került egyetemen történt már bérrendezés. Forrásaink szerint szeptembertől a Kulturális és Innovációs Minisztérium mind a négy intézmény képviselőivel tárgyalt a bérek rendezéséről, ezek optimista hangulatú meetingek voltak, ahol a BME esetében még azt is kilátásba helyezték, hogy már novemberben jöhet a bérrendezés. Azóta viszont csönd volt a minisztérium oldaláról. Azt viszont hallották forrásaink, hogy a kormány november 13-án dönthet a bérrendezésről, és adott esetben a BME különutas modellváltásáról is.
Forrásaink szerint az is elhangzott a kormány részéről a tárgyalásokon, hogy közel háromszorosára is nőhet a BME finanszírozása, ha 2025-ban lezajlik a modellváltás.
Állami fenntartásban a BME jövőre 19 milliárd forintból gazdálkodhatna, a kormány viszont az egyetem vezetői szerint az ígérte, hogy ha áprilistól lenne fenntartóváltás, 35-37 milliárd, ha már januártól, akkor több mint 50 milliárd forint lehetne az egyetem költségvetése. A januári kezdés forrásaink szerint nem tűnik igazán reálisnak, technikailag megoldhatónak, akkor sem, ha hamar születik erről kormányzati döntés.
A kormány mindenesetre már megkezdhette annak előkészítését, hogy ne csak alapítványi modellbe lehessen felsőoktatási intézményeket szervezni. A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért (MOJ) nevű, BME-s oktatókból és kutatókból álló csoport egyik tagja a kormány október 29-én benyújtott egyik salátatörvény-javaslatában talált egy passzust, ami erről szólhat.
Az „Egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról” című javaslat 80. paragrafusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 4. § (2a) bekezdéséből kivenné az „állami fenntartó kivételével az” szövegrészt. A kérdéses bekezdés így hangzik: „Az állami fenntartó kivételével az (1) bekezdés szerinti fenntartó által fenntartott intézmény esetében – eltérő megállapodás hiányában – tulajdonos az, aki az alapítói, illetve fenntartói jogot gyakorolja. A tulajdonos a fenntartói jogot e törvényben meghatározottak szerint ruházhatja át az (1) bekezdés szerinti jogosultnak. Tulajdonos csak az lehet, aki az (1) bekezdés alapján felsőoktatási intézményt alapíthat.” A hivatkozott (1) bekezdés felsorolja, hogy felsőoktatási intézményt
- a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat,
- az egyházi jogi személy
- Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság,
- és Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, vagyonkezelő alapítvány, közalapítvány vagy vallási egyesület alapíthat.
A MOJ Facebook-bejegyzése szerint „az állami fenntartóra való kivétel” törlése talán azt készítheti elő, hogy bármely egyetem fenntartója bármilyen említett szervezetnek, így akár egy cégnek is átadhatja a fenntartói jogokat.
