Az év legnagyobb drágulása következett be decemberben Magyarországon, 4,6 százalék lett az infláció

2025. január 14. – 08:43

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

2024. év végén ismét gyorsult az infláció, nem is kevéssel: míg novemberben 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves alapon, decemberben már átlagosan 4,6 százalékkal – derül ki a KSH friss adataiból. Ez a legrosszabb havi adat 2024-ben. A decemberi árak 0,5 százalékkal haladták meg az előző havikat. Az utolsó havi adattal teljessé vált a 2024-es kép: tavaly átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek az árak az előző évhez képest. A decemberi drágulás felülmúlja az elemzői várakozásokat, a Portfolio hétfői cikke szerint 4,4 százalékot vártak a szakértők átlagosan.

A KSH friss számai szerint 12 hónap alatt, 2023. decemberhez viszonyítva:

  • Az élelmiszerek ára 5,4%-kal nőtt, ezen belül a liszté 36,2, a tojásé 21,9, a tejé 19,5, a gyümölcs- és zöldségléé 17,3, a vaj, vajkrémé 16,4, az étolajé 13,7, a csokoládé és kakaóé 9,9, az éttermi étkezésé 7,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,5%-kal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,1, a párizsi, kolbász 3,4, a margariné 3,0, a cukoré 2,6%-kal csökkent.
  • A szolgáltatások 6,8%-kal drágultak, ezen belül a lakbér 12,6, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, az autópályadíj, gépjármű-kölcsönzés, parkolás 10,4, a sport- és múzeumi belépők 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás 8,9, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,1%-kal.
  • A szeszes italok, dohányáruk ára 4,3%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,5%-kal. A háztartási energiáért 0,5, ezen belül a vezetékes gázért 0,4%-kal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3%-kal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,6%-kal drágultak, ezen belül az ékszerek 15,3, az új személygépkocsik 5,3, a szobabútorok 2,7%-kal többe, a használt személygépkocsik 4,8%-kal kevesebbe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 3,1, a járműüzemanyagok 8,3%-kal drágultak.

1 hónap alatt, 2024. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal növekedtek, ezen belül:

  • Az élelmiszerek átlagosan 0,4%-kal drágultak, ezen belül a tojás 10,7, a vaj-, vajkrém 6,9, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, a tej 3,6, a tejtermékek 3,2, az étolaj 2,9%-kal többe, a liszt 4,4, a csokoládé, kakaó 3,0, a párizsi, kolbász 2,4, a száraztészta 1,5, a cukor 0,8%-kal kevesebbe került. A járműüzemanyagok ára 2,2%-kal nőtt.
  • A háztartási energiáért átlagosan 1,7%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,3, a palackos gázért 2,2%-kal (Tájékoztató). A szolgáltatások díja átlagosan 0,4%-kal nőtt, ezen belül a lakbér 2,0%-kal többe került.

2024-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak, 8,9%-kal. Az élelmiszerek ára 2,8, a szeszes italok, dohányáruké 4,4, a ruházkodási cikkeké 4,2, az egyéb cikkeké 1,7%-kal emelkedett. A háztartási energiáért 4,6, a tartós fogyasztási cikkekért 0,9%-kal kevesebbet kellett fizetni. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,7%-kal nőttek.

Az ING Virovácz Pétertől érkezett elemzői kommentárja szerint az erős egyhavi átárazás, vagyis a novemberről decemberre mért drágulás egyik fontos forrása az élelmiszerek további áremelkedése volt, ugyanakkor az előző hónapokhoz képest ez az ütem már mérséklődött. A forintgyengülés érezteti a hatását a bank szerint, részben ez gyűrűzött be a tartós fogyasztási cikkek árába. 2024 egészére vonatkozóan az elemzés azt írja, a 3,7 százalékos adat az év eleji várakozásokhoz képest kedvezőbb lett, és 2023-hoz képest is jelentős javulás. „Azonban üröm az örömben, hogy ez kéz a kézben járt a magyar gazdaság újabb rendkívül gyenge, a várakozásokat messze alulmúló teljesítményével” – írja Virovácz Péter.

Szerinte 2025-ben vélhetően meglehetősen hullámzó évünk lesz, az ING legfrissebb prognózisa szerint 4,2 százalék körül alakulhat majd az infláció, vagyis a tavalyi évhez képest gyorsulhat az áremelkedés átlagos üteme. „A forint gyengülése, a globális nyersanyagárak feljebb mozdulása, a gazdaságpolitikai intézkedések (adóemelések) és a magas béremelkedés együttesen okozhatják, hogy az infláció az MNB toleranciasávján kívül alakulhat átlagban.”

A kormány az inflációt többször legyőzöttnek nevezte, miután az extrém magas, 10 százalék feletti értékekről lejött egy tolerálható sávba. Az utóbbi hónapok gyorsulása azonban arra figyelmeztet, hogy az MNB óvatossága az alapkamat szinten tartásával, a csökkentési ciklus megállításával nem indokolatlan.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!