Nem csak eladni, cserélni is lehet jövőre a magyar állampapírokat, íme a részletek!

Kis túlzással egy ország megtakarítói követik lázasan, hogy mi lesz jövőre, amikor hatalmas összegű kamatokhoz jut a lakosság egy része. Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfoliónak számszerűsítette is, hogy jövőre összesen 1700 milliárd forintnyi kamatot fizet ki az ÁKK a lakosságnak, ráadásul ennek kétharmadát már rögtön az első negyedévben. Az ÁKK várakozása az, hogy a kamatok fele azért visszajön állampapírokba.

A nagy kihívás az, hogy a magas kamatot fizető PMÁP-sorozatok most utoljára (vagy legalábbis reméljük, hogy utoljára) fizetnek nagyon magas kamatot, mert azok a 2023-as átlagos inflációhoz (17,6 százalék) árazódnak, de ha a 2024-es átlagos infláció jóval alacsonyabb lesz (például 4 százalékos), akkor a 2026-os kamat már nem lesz olyan, amivel a befektetők úgy éreznék, hogy beleültek a sütibe. Márpedig, ha így lesz, akkor akár a megtakarítók tömegesen el is adhatják az állampapírjaikat.

Kurali Zoltán erről a sima lakossági ügyfeleknél nem tart, hiszen szerinte nincs más olyan befektetési alap vagy biztosítási termék, ami szerződésben biztosítana az infláció ellen.

Kivételt képezhetnek ugyanakkor a privátbanki ügyfelek

– véli Kurali Zoltán, akiknél egyébként is nagyobb állományok koncentrálódnak.

Őket az tarthatja vissza az eladástól, hogy amennyiben kiszállnak, nem fognak tudni visszajönni (csak a 25 milliós korlát erejéig). Az interjúból az is kiderül, hogy inflációkövető intézményi papírt az ÁKK nem fog kibocsátani.

Sokakat érdekelhet, hogy miképpen fogja bevezetni az állam az úgynevezett állampapírcsere funkciót, vagyis azt, hogy a jövőben lesz egy ilyen gomb a WebKincstár és MobilKincstár felületeken. Röviden azt mondhatjuk, hogy a funkció egyszerű lesz, de nem lesz árelőnye. Vagyis a mai tervek szerint, aki lecseréli az állampapírját, az ugyanúgy 1 százalékot fizet az lejárat előtti visszaváltásért és 0 százalékot a vásárlásért, mintha két külön tranzakcióban egyszerűen eladott volna és vásárolt volna.

A vezérigazgató szerint új állampapírt nem érdemes most bevezetni.

Van már fix kamatozású, MÁP Plusz, ami bankbetét jelleggel rugalmas, és van inflációkövető, van DKJ-hozamhoz kötött változó kamatozású kötvény.

Az ÁKK tehát nem a termékkínálat bővítésével, hanem inkább a befektetői tábor szélesítésével támadna, a fiatalokat szeretnénk megcélozni.

A magyar államadósság finanszírozásában nagyon hangsúlyos lesz a bankok szerepe is. Érdekes, hogy a magyar lakosság elérésében a bankok piaci részesedése kétharmadról egyharmadra csökkent, míg a kincstáré kétharmadra nőtt, aminek a kétharmada digitális forgalom.

Ugyanakkor mivel a bankok és biztosítók a súlyos különadóikat csökkenthetik az állampapírvásárlásaikkal, a vezérigazgató a pénzügyi szektortól várja a nettó finanszírozás nagy részét, legalább kétharmadát.