Megjelent a kormány terve a következő 10 év beruházásairól, Vitézy szerint az egy középiskolás dolgozat szintjén van

Megjelent a Magyar Közlöny idei 102. számában az állami építési beruházások 2035-ig szóló tervezete. A „szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciókról” szóló dokumentumban minden minisztérium felsorolja, nagyjából milyen beruházásokat valósítana meg a következő tíz évben.

A dokumentum összeállítását még a Lázár János nevéhez kötött, 2023-ban elfogadott új beruházási törvény írta elő. A beruházási koncepciók most Orbán Viktor aláírásával, kormányhatározatként jelentek meg.

A dokumentum különböző részei különböző kidolgozottságúak és általában nem tartalmaznak konkrétumokat, az Országos Mentőszolgálatról szóló részben például csak annyi van, hogy 2035-ig minden mentőállomást „a kor követelményeinek megfelelő színvonalúvá kell átalakítani” és fontos cél a megújuló energiaforrások felhasználásának kialakítása.

A dokumentum közlekedésről szóló része is tartalmaz részletesebb és kevésbé részletes alfejezeteket. A vasúti közlekedésről szóló részben például csak az van, hogy megvalósítanák a MÁV Infrastruktúra Versenyképesség Javító programot, amelynek alapja a vasútvonalak korszerűsítése.

A közösségi közlekedés fejezetnél szerepel egy sor járműbeszerzés, illetve az alkalmazásfejlesztés és integráció, valamint a légkondicionált, internetkapcsolatot adó, USB-töltési lehetősséggel és fedélzeti utastájékoztatással felszerelt járművek beszerzése. Egyik tételnél sem szerepelnek viszont összegek.

A közúti közlekedés egy ennél jóval részletesebb tervet kapott, amelyben kilométerre és forintra is megadták, melyik fejlesztés mennyibe fog kerülni. Itt több száz kilométeres fejlesztések és több ezermilliárdos összegek szerepelnek.

Ez utóbbira reagált szombaton éles kritikával Vitézy Dávid volt államtitkát, a budapesti közgyűlés tagja, aki szerint a dokumentumból kiderül, hogy a következő tíz évben a kormány nulla vasútfejlesztést tervez, és a HÉV-fejlesztést is törölték Budapest összes közlekedési beruházásával egyben.

Vitézy szerint „9000 milliárd forint (!) értékben köteleződik el a kormány autópályák fejlesztésére, további 6700 milliárd forint (!) értékben főutak fejlesztésére – míg vasúti pályafejlesztésre egy forint sem jutna, csak a meglévő pályák kisebb felújítására, de semmilyen érdemi fejlesztésre.”

Azt is írja: „Nagy bajban vagyok, hogy egy teljesen komolytalan dokumentumról mennyire írjak komolyan. Ez ugyanis egy új műfaj: Lázár János a gyakorlatban már megbukott, teljesen alkalmazhatatlan beruházási törvénye írja elő a kormánynak, hogy alkosson 2035-ig szóló fejlesztési koncepciót minden ágazatra, így a közlekedésre is. Ez egy új műfaj, ez az első ilyen átfogó, Magyarország fejlesztéséről szóló távlatos stratégia tehát – sokat elmond, hogy egy szót nem kommunikált róla a kormány.

Ugyanis a feladatot egy középiskolás dolgozat szintjén abszolválták, a legtöbb ágazatban a megúszós főosztályi szöveggenerálás győzedelmeskedett. Számos ágazat letudta feladatot a ChatGPT színvonalán általánoskodó szövegekkel, a közlekedési rész azonban meglehetősen konkrét.”

Vitézy teljes bejegyzését itt lehet elolvasni.

Lázár egyébként a dokumentum megjelenése után nem sokkal azt írta ki a Facebookra: „Azon dolgozunk, hogy az 5 pontos közlekedési akcióterv egyik legfontosabb eleme, a vasútipálya felújítása mielőbb kezdetét vegye. Addig is, amíg nagyot léphetünk előre, nem várunk tétlenül. Jelenleg is zajlik az ország legnagyobb vasútfejlesztése, a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, amely a közép-európai infrastrukturális beruházások zászlóshajója. A vasútvonal 157 km hosszú hazai szakasza által Magyarország logisztikai folyosója jön létre Nyugat-Balkán és Nyugat-Európa kapujaként.”

Frissítés: Megkerestük Vitézy kommentjeivel kapcsolatban az Építési és Közlekedési Minisztériumot, kérdéseinke azt válaszolták: „Az Építési és Közlekedési Minisztériumnak nem feladata politikusok olvasási vagy szövegértési készségeinek fejlesztése. Feladata viszont a közlekedésfejlesztés, beleértve a közúthálózatot úgy, mint a kötött pályát is. A hivatkozott anyag mindkettőt tartalmazza – az utakat, vasúti és HÉV pályákat egyaránt fejlesztjük, a 6 millió aszfalton és 4 millió kötött pályán közlekedő magyar számára.”